Egy hetvenk�t �ves nõ arra �bredt, hogy nem tudja mozgatni a jobb karj�t �s l�b�t. Elõsz�r arra gondolt, hogy elfek�dte azokat, de mert bizonyos idõ m�lt�n sem k�vetkezett be javul�s, s a besz�de is nehezen �rthetõv� v�lt, a f�rje r�j�tt, hogy nagy a baj, ez�rt mentõt h�vott. A k�rh�zba sz�ll�t�s ut�n elv�gzett vizsg�latok eredm�nyei k�z�l eml�t�sre m�lt�, hogy igen magas (210/105 higanymillim�ter) volt a v�rnyom�sa, amihez cukorbaj is t�rsult, s az agyat �tp�szt�z� sz�m�t�g�pes r�tegr�ntgenez�ssel r�akadtak az orvosok a baj forr�s�ra. A gy�gyszeres kezel�s �s az izmok k�rh�zi megdolgoztat�s�nak hat�s�ra bizonyos m�rt�kig visszat�rt a kar �s a l�b mozg�sk�pess�ge, s a jobb arcf�l izomzata is r�szben mûk�d�sk�pess� v�lt, de a nõ besz�de tov�bbra is el�g �rthetetlen volt. Minthogy a beteg teljesen elhagyta mag�t, csak seg�ts�ggel tudott felkelni az �gyb�l vagy b�rmi m�st csin�lni (tiszt�lkodni, enni, sz�kletet �r�teni stb., a vizelet�t pedig nem b�rta visszatartani). Egyidejûleg teljesen k�z�ny�ss� v�lt, amelyen a lelki kezel�s sem jav�tott, s mert az �rtelmi �llapota is nagym�rt�kben romlott, gyakorlatilag semmilyen egy�ttmûk�d�sre sem volt hajland� az orvosokkal. S�lyos �llapota miatt az idõs f�rje nem volt k�pes �polni, ez�rt int�zetben helyezt�k el. Hab�r az agyv�rz�ses beteg k�rh�zba sz�ll�t�sa nem szavatolja a biztos �letben marad�st (az Oregoni Orvostudom�nyi Egyetem belgy�gy�szati tansz�k�n docensk�nt dolgoz� K. Brummel-Smith felm�r�se szerint a hal�lesetek 80 sz�zal�ka az elsõ h�ten k�vetkezik be), csak �gy van es�lye a betegnek az �letre �s arra, hogy t�l�lõk�nt min�l enyh�bb k�rosod�ssal legyen t�l az agyv�rz�sen. T�zetes ellenõrz�s A radioakt�v atommal jelzett v�r�sv�rsejtek v�r�sre sz�nezt�k az agyv�rz�st szenvedõ agyf�lteke belsej�t Ebbõl a szempontb�l figyelemre m�lt� az a vizsg�latsorozat, amelynek sor�n az agy- �s v�gtagmûk�d�st t�rk�pezik fel az orvosok. Ennek alapj�n ugyanis t�bb�-kev�sb� meg�t�lhetõ, hogy mire sz�m�that a beteg, ha mindenben egy�ttmûk�dik kezelõivel. Ez nemcsak neki l�tfontoss�g�, hanem a hozz�tartoz�inak is, hiszen ideig-�r�ig, sokszor azonban �lethosszig �pol�sra, seg�t�sre szorul. Az �letminõs�g szempontj�b�l az �rtelmi �s a mozg�si k�pess�g a d�ntõ. Az elõbbit illetõen - �gy tetszik - nem mindegy, hogy melyik agyf�ltek�t k�ros�totta a v�rz�s. A felm�r�sek azt mutatj�k, hogy jobb agyf�ltekebeli v�rz�s eset�n gyakoribbak vagy szembesz�kõbbek az �rtelmi �s �rzelmi v�ltoz�sok. Miben mutatkozik ez meg? Romolhat a beteg �szlelõ- �s inform�ci��rt�kelõ k�pess�ge, az �t�letei hib�sak lehetnek, hirtelen d�hbe gurul, s kev�sb� hajlamos a kezelõivel val� egy�ttmûk�d�sre. Jellemzõ lehet az is, hogy noha a k�rnyezet�ben levõk kiv�tel n�lk�l �szlelik t�neteinek a s�lyoss�g�t, a beteg alul�rt�keli azokat. Sõt, az is elõfordul, hogy a nyilv�nval� fogyat�koss�got nem minõs�ti annak. P�ld�ul azt, hogy a k�rosodott testfel�vel (v�gtagjaival) nem k�pes mindarra, amire az eg�szs�gessel. Az �rz�kel�s megl�te vagy hi�nya nagyon egyszerûen ellenõrizhetõ. Megk�rik a p�cienst, hogy hunyja le a szem�t, s elõbb az egyik, majd a m�sik kez�t �rintik meg, ezut�n pedig egyszerre �rintik meg mind a kettõt. Arra kell felelnie, hogy mit �rzett. Ha mindk�t esetben csak az �p k�z �rint�s�t �rz�kelte, a beteg oldal teljesen �rz�ketlen. Ha ellenben a k�l�n-k�l�n �rint�st mindk�t oldalon �rezte, �m az egy�ttes �rint�sbõl csak az �p oldalira reag�lt, akkor nem teljes az �rz�skies�s. Nagy figyelmet szentelnek az orvosok a v�gtagizmok g�rcsk�szs�g�nek is, mert ezen a gy�gytorn�szi kezel�s sokat jav�that. Mag�t�l �rtõdõen gyeng�bbnek �rzi mag�t a beteg az �gyban, mint �ll� testhelyzetben, mert az ut�bbi esetben fokozottabb az izmok fesz�l�se (t�nusa). Ha a kar hajl�t�izma g�rcs�sen �sszeh�z�dik, az neh�zkess� tesz minden olyan tev�kenys�get (�lt�zk�d�st, munkav�gz�st stb.), amelyhez erre a karra is sz�ks�g van. A l�b hajl�t�izm�nak a g�rcse ellenben megnehez�ti vagy lehetetlenn� teszi a j�r�st. A sz�võdm�nyek enyh�t�se Az agyi �rzõ- �s/vagy mozgat�k�zpontok s�lyos k�rosod�s�val j�r� fogyat�koss�gok t�nyk�nt k�nyvelendõk el. Ez azonban bizonyos kezel�seket nem tesz f�l�slegess�, ugyanis nemcsak a meglevõ bajon igyekeznek jav�tani az orvosok, hanem azt is meg k�v�nj�k elõzni, hogy s�lyosbod�s k�vetkezzen be. A magas v�rnyom�st mindenk�ppen cs�kkentik, ek�zben azonban �gyelnek arra (az otthonra sz�l� tan�csad�skor is), hogy t�ls�gosan alacsonyra ne cs�kkenjen. Ez ugyanis tudati zavart �s gyenges�g�rz�st id�zhet elõ, s mert ilyenkor nagy hajlama van a betegnek arra, hogy fel�ll�skor tov�bb cs�kkenjen a v�rnyom�sa, az emiatti megsz�d�l�stõl eleshet. Nem v�letlen, ha ettõl val� f�lelm�ben fel sem akar kelni az �gyb�l. Ez arra h�vja fel a figyelmet, hogy csak az orvos rendelte v�rnyom�scs�kkentõt szabad szedni, az �ltala megszabott adagban. Fontos dolog a s�r�l�s elker�l�se is. Nemcsak az eles�st kell megelõzni, hanem a b�nult v�gtagot is k�r�ltekintõen kell torn�ztatni. Ezt a gy�gytorn�szok j�l tudj�k, de a hozz�tartoz�knak is tiszt�ban kell lenni�k vele. Ismeretes ugyanis, hogy a beteg oldali v�ll�z�let - k�l�n�sen a betegs�g heveny szakasz�ban - annyira petyh�dt lehet, hogy az ar�nylag gyenge karh�z�s is kificam�thatja. M�r csak az�rt is, mert a beteg nem vagy nem el�gg� �rz�keli a h�z�s erej�t, k�vetkez�sk�ppen nem tiltakozik a f�jdalom miatt. De az is szab�ly, hogy a beteg kart nem szabad az �gy mellett l�gva hagyni vagy a test al� hajtani. Az a legjobb, ha a test mellett vagy a hason nyugszik (az ut�bbi esetben aj�nlatos a k�ny�k al� p�rn�t helyezni). Hab�r agyv�rz�s eset�n �vatosan kell b�nni a v�rr�gold� k�sz�tm�nyekkel, ezeknek az alkalmaz�sa is indokoltt� v�lhat olyan esetben, amikor a hosszan tart� �gyban fekv�s miatt fenn�ll az �rp�ly�n bel�li v�rr�gk�pzõd�s (a m�lyv�n�s tromb�zis) vesz�lye. A depresszi� elleni gy�gyszerekkel kapcsolatban nem mer�l fel ilyen agg�ly, s ezekre minden esetben sz�ks�g van, amikor a betegen fokozott alv�sig�ny, �gyban marad�si k�nyszer, a kezel�s �s a kor�bbi munka ir�nti �rdektelens�g, �tv�gytalans�g �s f�rad�konys�g lesz �rr�, s ezekhez �sszpontos�t�si �s eml�kez�si zavar t�rsul. A gy�gyszeres kezel�s term�szetszerûleg nem teszi f�l�slegess� a beteggel val� lelki foglalkoz�st, amely annyira sikeres lehet, hogy a betegnek ak�r gy�gyszert sem kell szednie. Mindent fokozni Ezzel m�r a beteg rehabilit�l�s�t is �rintett�k. Ennek azonban sokkal koraibb szakasza is van, amikor a test (nem pedig a l�lek) sz�ks�gleteinek a kiel�g�t�s�n van a hangs�ly. Gondoskodni kell az �gyban fekvõ beteg megfelelõ testhelyzet�rõl, a karossz�kbe �ltet�s�rõl, az etet�s�rõl, sz�ks�gleteinek az elv�geztet�s�rõl �s term�szetszerûleg a k�rosodott mûk�d�sû v�gtagok, illetõleg az eg�sz test torn�ztat�s�r�l. A besz�dzavar jav�t�s�t is nyomban el kell kezdeni. Annak ellen�re, hogy - a tapasztalatok szerint - az agyv�rz�ses betegek �llapot�ban minden beavatkoz�s n�lk�l is nagym�rvû javul�s �llhat be az idõ m�l�s�val. Ezt azonban nem szabad megv�rni, mert ami az elej�n elmarad, azt a k�sõbbiekben - ha a spont�n gy�gyul�s nem kiel�g�tõ - m�r nemigen lehet behozni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a legkiv�l�bb rehabilit�l�si eredm�ny akkor �rhetõ el, ha a s�r�l�s nem volt sz�mottevõ, a kezel�s idej�ben elkezdõdik, s a betegnek nagy term�szetes hajlama van a spont�n gy�gyul�sra. A beteggel meg kell �rtetni, hogy a sikeresen �tv�szelt agyv�rz�ssel �let�nek �j szakasza kezdõd�tt el, amelyhez alkalmazkodnia kell. Ha ezt meg�rti, s mindent meg is tesz �rte, akkor - enyhe esetben - ak�r a kor�bbi �letminõs�gre is sz�m�that. Nagyon sok m�lik ugyanis a betegen, legfõk�pp azon, hogy mennyire tev�kenyen vesz r�szt a rehabilit�l�sban, �nmaga helyre�ll�t�s�ban. Az orvos vagy a gy�gytorn�sz �ltal sz�ks�gesnek tartott tev�kenys�geket ugyanis nemcsak az õ jelenl�t�kben kell v�geznie, hanem olyan gyakran, amilyen gyakran csak lehet, ugyanis az agyv�rz�s ut�ni hat h�nap sorsd�ntõ a mozg�sk�szs�g visszaszerz�se szempontj�b�l. A fokozatoss�g elv�t betartva a terhelhetõs�gnek megfelelõen kell fokozni a napi tev�kenys�get. Ebbe nemcsak a testedz�s tartozik bele, hanem az is, hogy egyre �n�ll�bbnak kell lennie a mozg�sban, az �lt�zk�d�sben, az �tkez�sben, a f�rd�sben, az illemhely haszn�lat�ban stb. Mindezt gyakorolni kell, de meg�ri, mert �gy egyre kev�sb� szorul r� a p�ciens a seg�ts�gre. A lehetõs�gek hat�rain bel�l fokozni kell a beteg t�rsas �rintkez�s�t is. Minthogy az agyv�rz�s - mint az eset bemutat�sakor l�ttuk - beleavatkozhat a besz�dk�szs�gbe, ennek kezel�s�t szakemberre kell b�zni. Elõsz�r is tiszt�zni kell, hogy a gondolatok kifejez�si vagy meg�rt�si zavara (af�zia) k�vetkezett-e be, vagy a hangok kiejt�s�vel van baj. Egyszerû esetben csak besz�ltetni kell a beteget, m�skor azonban szinte elõlrõl kell kezdeni a besz�dtanul�st �s -�rtet�st. Ebben az �r�st�l a k�pek mutogat�s�n �t az egyes szavak megform�l�s�ig sokf�le m�dszert alkalmaznak. A besz�dre (kisebb m�rt�kben az �r�sk�szs�gre) az�rt van a betegnek nagy sz�ks�ge, mert ennek van a legfontosabb t�rsadalmi-t�rsas�gi szerepe. A c�l ugyanis az, hogy az agyv�rz�sen t�l levõ beteg ne rekesztõdj�n ki a szûkebb (csal�di) k�r�n k�v�li t�rsas�gb�l, hiszen az lelkileg-�rzelmileg nagyon fontos a sz�m�ra. Ez a legjobb ellenszer a depresszi�ra val� hajlamra is, mert aki annyira szerencs�s, hogy az agyi �rkatasztr�f�t m�sok �ltal elviselhetõ testi-�rtelmi szinttel �ssza meg, annak az esetlegesen megmarad� csek�ly fogyat�koss�g ellen�re nincs oka arra, hogy m�sok t�rsas�g�t�l megfossza mag�t. (A Hospital Practice c�mû foly�irat nyom�n)