© sxc.hu

Leg�jabb vizsg�lati eredm�nyeik alapj�n �gy v�lik, egyed�l annyit lehet egy�rtelm�en �ll�tani, hogy a migr�n az emberis�get �rint� – nem hal�los kimenetel� – csap�sok egyike. Az is k�rd�ses azonban, megfelel�en �rtelmezt�k-e eddig a migr�n h�tter�t, vagy azt, hogy egyes szervek m�k�d�si zavara, vagy bizonyos �trendi hib�k mennyiben felelnek a g�rcs�s fejf�j�s kialakul�s��rt. Az viszont �rvendetes t�ny, hogy a klasszikus migr�nesek mintegy fele sz�m�ra l�teznek hat�sos korszer� gy�gyszerek - olvashat� a New York Times eg�szs�g�gyi mell�klet�ben.

A kutat�k szerint mind t�bb bizony�t�k t�masztja al�, hogy csaknem az �sszes, �gynevezett szinusz fejf�j�s val�j�ban migr�n - nem csoda teh�t, hogy a t�neteket nem enyh�tette a nyakl� n�lk�l szedett v�nyn�lk�li szerek �s antibiotikumok �z�ne. M�r azt is j� tudni, hogy mire nem �rdemes f�l�slegesen k�lteni a patik�ban, de az �rintettek sz�m�ra az a val�di �jdons�g, v�lik szak�rt�k, hogy m�r ismernek olyan hat�anyagokat, amelyek megel�zik a rohamot, vagy enyh�tik a migr�nes panaszokat.

Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (a WHO) a k�pess�geket legink�bb korl�toz� betegs�gek k�z� sorolja a migr�nt. A 28 milli� �rintett amerikai sem a munkahely�n, sem otthon, ak�r j�t�k k�zben sem k�pes megfelel�en teljes�teni.

A migr�n t�bb, mint a fejf�j�s. A l�ktet� f�jdalom �ltal�ban a fej egyik oldal�n fordul el�, legt�bbsz�r h�nyinger, h�ny�s, er�s f�ny- �s hang�rz�kenys�g k�s�ri. Orrdugul�s, zavaros, hom�lyos l�t�s, hasmen�s, alhasi hideg, meleg-�rz�s, idegess�g, depresszi�, koncentr�ci�s zavarok szint�n el�fordulhatnak. Az �rintett minden tagja f�j, betegnek �rzi mag�t - kezel�s n�lk�l - a legkisebb feladat elv�gz�s�re is alkalmatlan lehet. Egyesek a roham alatt fel sem tudnak kelni, de sokan a roham mult�val is f�radtnak, inger�ltnek, f�sultnak, depresszi�snak �rzik magukat. Egyesek viszont a roham elm�lt�val arr�l sz�molnak be, hogy felfriss�ltek, energi�val t�lt�dtek fel.

A prepubert�s korszak�ban l�v� gyerekek mintegy 4 sz�zal�ka migr�nes. A serd�l�kor ut�n a f�rfiakn�l hatra, n�kn�l pedig 18 sz�zal�kra n� az �rintetts�g. A k�l�nbs�g val�sz�n�leg azzal f�gg �ssze, hogy n�k eset�ben a v�rben id�r�l-id�re v�ltozik az �sztrog�n szintje. A havi v�rz�s el�tti hormonszint cs�kken�s v�ltja ki a menstru�ci�s migr�nt, ami sokkal s�lyosabb, �s tov�bb tart, mint a m�skor jelentkez� rohamok. Egyes n�kn�l kisl�nykort�l a menopauza bek�vetkezt�ig ak�r havi h�romszor is jelentkezhet egy-egy h�romnapos roham - ilyen esetekben a terhess�gi id�szak, majd a v�ltoz�s korszaka hozhat enyh�l�st. �ltal�ban v�ve a n�kn�l, 40-es �veikben, fokozatosan cs�kkenni kezd a rohamok gyakoris�ga �s hevess�ge.