T�netei, felismer�se

Fek�lyes vastagb�lgyullad�s eset�n a t�netek fell�ngol�sa �s teljesen panaszmentes, (hetekig vagy ak�r �vekig tart�) nyugalmi id�szakok v�ltakoz�sa jellemzi a betegs�get. A t�netek k�z�tt a v�res �s esetenk�nt ny�kos hasmen�s, a parancsol� sz�kel�si inger illetve a v�gb�l z�r�izm�nak f�jdalmas g�rcse fordulnak el� leggyakrabban. G�rcs�k �s nyom�s�rz�kenys�g az alhas ter�let�n szint�n szerepelhetnek a beteg panaszai k�z�tt. H�emelked�s vagy l�z el�fordul. A v�rz�sek miatt a beteg v�rszeg�ny lehet, gyakran �tv�gytalans�g �s fogy�s k�s�ri a t�neteket.

A fek�lyes b�lgyullad�sban szenved� betegek kb. negyed�n�l a betegs�g a vastagb�len k�v�l m�s szerveket is �rint. A b�l gyullad�s�b�l sz�rmaz� t�netek mellett leggyakrabban �z�leti f�jdalom, bizonyos gyullad�sos b�rbetegs�gek vagy a szem gyullad�sa jelentkezik.

A t�netek leggyakrabban csak enyhe, vagy k�z�ps�lyos form�ban jelentkeznek, de ritk�n a fek�lyes vastagb�lgyullad�s s�lyos, heves lefoly�s� k�ppel azonnali k�rh�zi kezel�st ig�nyl� �llapot kialakul�s�hoz is vezethet. Ilyen sz�v�dm�ny pl. a vastagb�l k�ros kit�gul�sa, amely a b�lm�k�d�s le�ll�s�val, �s v�rm�rgez�ssel j�r� sokk kialakul�s�val fenyeget�, �letvesz�lyes �llapot. Ritk�n a b�l �tf�r�d�sa is el�fordul.

A fek�lyes vastagb�lgyullad�s n�veli a vastagb�lr�k kialakul�s�nak val�sz�n�s�g�t. Min�l hosszabb b�lszakaszra terjed ki a betegs�g, �s min�l r�gebb �ta �ll fenn, ann�l nagyobb a r�k kialakul�s�nak kock�zata.

A Crohn-betegs�g lappangva kezd�dik, a k�s�bbiekben pedig erre a k�rk�pre is jellemz� a jobb �s rosszabb id�szakok v�ltakoz�sa. A betegs�g fell�ngol�sakor h�emelked�s vagy l�z, �tmenetileg hasmen�s, a has jobb als� fel�ben (vagy ritk�bban a k�ld�k k�r�l) f�jdalom �s nyom�s�rz�kenys�g jelentkezik. A gyullad�s �s a g�rcs�k miatt egym�ssal �sszekapaszkod� b�lkacsok a hasban g�rcs�s csom�k�nt tapinthat�k. Gyenges�g, rossz k�z�rzet �s fogy�s k�s�rik a t�neteket. Amennyiben a hosszan fenn�ll� gyullad�s m�r heges b�lsz�k�let kialakul�s�hoz vezetett, akkor a beteg �tkez�s ut�ni puffad�sr�l, hangos b�lhangokkal k�s�rt g�rcs�s f�jdalomr�l panaszkodik. Crohn-betegekn�l gyakoriak a v�gb�lny�l�s k�r�li bereped�sek, t�lyogok, sipolyok.

Meglehet�sen gyakori a b�len k�v�l m�s szervek �rintetts�ge is, ez sok betegn�l ak�r �vekkel a b�lgyullad�s megjelen�se el�tt m�r jelentkezik. Gyullad�s l�phet fel a b�r�n, a szemben, az �z�letekben tov�bb� a m�jban vagy az epeutakban, epe- vagy vesek�vek alakulhatnak ki, �s v�rr�gk�pz�d�s is el�fordul. A Crohn-betegs�g k�ros�thatja a csontokat is.

Hosszasan fenn�ll� betegs�g eset�n sz�v�dm�nyek l�phetnek fel: felsz�v�d�si zavar �s k�vetkezm�nyes fogy�s, t�lyog a has�regben, b�lelz�r�d�s, sipolyok. Megn�vekszik a vastagb�lr�k kialakul�s�nak kock�zata is (b�r kisebb m�rt�kben, mint a fek�lyes vastagb�lgyullad�s eset�n).

V�res-ny�kos sz�klet, tart�s hasmen�s illetve b�rmilyen v�gb�l k�rny�ki elv�ltoz�s jelentkez�sekor felt�tlen�l orvoshoz kell fordulni. Gyullad�sos b�lbetegs�g gyan�ja eset�n az orvos betapint�sos hasi �s v�gb�l vizsg�latot v�gez, tov�bb� v�rv�telt �s sz�klet vizsg�latot rendel el. A betegs�g felismer�s�nek legbiztosabb m�dja a b�lt�kr�z�s (endoszk�pia), amelynek sor�n egy v�kony cs�vet juttatnak a v�gb�len kereszt�l a beteg bel�be, �gy k�zvetlen�l megtekinthet�v� v�lik a ny�lkah�rtya �llapota �s egyben sz�veti mintav�telre is lehet�s�g ny�lik. R�g�ta fenn�ll� betegs�g eset�n ezt rendszeres id�k�z�nk�nt ism�telni kell, r�kmegel�z� �llapot vagy vastagb�lr�k korai kimutat�s�nak c�lj�b�l. Tov�bbi vizsg�lati lehet�s�g a kontrasztanyagos hasi r�ntgen, amely fek�lyek, sipolyok �s sz�k�letek kimutat�s�ra k�pes a belek ter�let�n, �s seg�t elk�l�n�teni a k�t hasonl� k�rk�pet egym�st�l, valamint a szint�n hasonl� t�neteket okoz� fert�z�ses eredet� vastagb�lgyullad�st�l.