A v�konyb�lben termel�d�, s az agynak a j�llakotts�got jelz� oxyntomodulin hat�s�t brit kutat�k 15 t�ls�lyos �nk�ntesen bizony�tott�k - k�z�lte egy n�met tudom�nyos h�rport�l. A kutat�k �tkez�sek el�tt mesters�gesen megn�velt�k az oxyntomodulin szintet, ami azt eredm�nyezte, hogy a k�s�rletben r�szt vev�k mintegy 17 sz�zal�kkal csek�lyebb kal�riamennyis�get tartalmaz� �telt fogyasztottak, viszont napi tev�kenys�g�k sor�n 26 sz�zal�kkal t�bb energi�t haszn�ltak el �gy, hogy a kezel�snek semmilyen kellemetlen mell�khat�sa nem volt.

Amennyiben mesters�gesen n�velik a hormon mennyis�g�t, m�r n�h�ny h�t ut�n jelent�sebb s�lyveszt�st okoz. Ezt Steve Bloom �s kutat�csoportja m�r tavaly j�liusban 26 �nk�ntessel folytatott k�s�rlete sor�n bizony�totta. �gy v�lte azonban, hogy a csek�lyebb energiabevitel �nmag�ban nem el�gs�ges magyar�zat a fogy�sra, hanem a hormon hat�ssal van a mozg�sig�nyre is. Ezt bizony�tand� az �j vizsg�latban a r�sztvev�knek n�gy napig napi h�rom alkalommal, minden �tkez�s el�tt injekci�t adtak, amely v�letlenszer�en hat�anyag n�lk�li s�oldatot, vagy oxyntomodulint tartalmazott. A m�r�sek kimutatt�k, hogy a kal�riafelv�tel cs�kkent, �m t�bb mint negyed�vel n�tt az energiafelhaszn�l�s, ami kiz�r�lag a t�bb mozg�sra vezethet� vissza.

A kutat�k szerint k�l�n�sen ez a m�sodik tulajdons�ga teheti az oxyntomodulint ide�lis hat�anyagg� a t�ls�ly elleni harcban, mert a hormon azt k�zli az aggyal, hogy elegend� t�pl�l�k �ll rendelkez�sre, ez�rt nyugodtan foglalkozhat olyan tev�kenys�ggel, amely t�bb mozg�st ig�nyel.