Egy halálos betegség, ami ellen a magyarok többsége oltatlan még!

A hepatitis B ellen már 1999 óta kötelezően oltják a 14 éves fiatalokat, továbbá az egészségügyi dolgozókat évtizedek óta védőoltásban részesítik, de a lakosság többsége még oltatlan, azaz fogékony a hepatitis B vírusra. A hepatitis vírusok közül a hepatitis B jelenti a legnagyobb problémát a világon, hiszen a 10. vezető haláloknak számít. Mindenki az AIDS-től retteg, pedig a hepatitis B vírus 10-100 fertőzőbb, mint a HIV (AIDS kórokozója). És Magyarországon a hepatitis B vírus tízszer gyakrabban fordul elő, mint a HIV. A legnagyobb különbség a két betegség között ma az, hogy a hepatitis B vírus védőoltással megelőzhető (lenne).

A hepatitis B betegség a fertőzöttek 10%-nál krónikussá válik, és májrákot vagy májzsugort okozhat. A rendkívül veszélyes betegségre szeretné kampányával felhívni a nagyközönség figyelmét a Májbetegekért Alapítvány.

Hepatitis B - Európa vezető halálozását is okozó fertőzése

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint kétmilliárd olyan ember él a világon, aki megfertőződött hepatitis B-vel valamikor az élete során. Ebből 350 millió esetben krónikussá válik a betegség. Európa lakosságának 2-20%-a fertőződött már a vírussal.,és mivel a fertőzés mintegy 10%-ban krónikussá válik, a B-vírus okozta krónikus hepatitis, májzsugorodás és májrák aránya Európában 0,2 - 2%. Az ázsiai, afrikai, délamerikai lakosság között az előfordulás ennek tízszerese is. A fertőzést annak ellenére nem sikerült eddig teljes mértékben leradikálni, hogy több uniós országban is kötelező a hepatitis B elleni védőoltás. Európában évente egymillió ember fertőződik meg újonnan a súlyos betegséggel és jelenleg mintegy 14 millió krónikus hepatitis B fertőzött él a régióban. A hepatitis B betegek tízszer annyian vannak, mint a HIV fertőzöttek és kétszer annyian, mint a hepatitis C fertőzöttek. A legtöbb új fertőzést 100.000 lakosra számítva 2005-ben Izlandon regisztrálták, de az élbolyban található Bulgária, Törökország, Franciaország és Ausztria is.

A kötelező oltásnak köszönhetően száz alatti számra csökkent az évenkénti hepatitis B fertőződések száma Magyarországon!
A hepatitis B betegség megelőzésének fontosságát felismerve, itthon már 1999 óta kötelezően oltják hepatitis B ellen a 14 éves korosztályt. Emiatt a 14-24 évesek több, mint 95%-ban védettek a kórokozó ellen, ugyanakkor a legnagyobb veszélynek kitett 25-50 év közötti lakosság többsége védtelen a veszélyes betegséggel szemben. Magyarországon 2007-ben több mint 300 heveny vírusos májgyulladást regisztráltak, amelyek közül - a 14 évesek kötelező oltásának köszönhetően - csak 81 volt hepatitis B vírussal fertőzött és ebből hárman vesztették életüket. A fertőzöttek 60%-a a 25-50 éves korosztályból került ki, 43%-uk Budapesten és környékén él. A vérátömlesztések során 1985 óta szűrik hepatitis B-re a vérkészítményeket, de korábban előfordulhattak fertőzések. A WHO szerint Magyarországon a megelőzhető halálokok között a májzsugor közvetlenül a szív- és érrendszeri megbetegedések után áll, 8%-os részesedéssel. Hazánkban évente 6-8000 ember hal meg májzsugor betegségben, mely döntően a hepatitis fertőzések valamint az alkoholos májkárosodás következménye (Magyar Májkutatási Társaság, 2006.).
A fertőzöttek többsége ugyanakkor panasz és tünetmentes: csak laboratóriumi vizsgálatokkal tisztázható a vírushordozás. Bennük lappangva súlyosbodhat a betegség, és előfordulhat, hogy csak a májrák kialakulása hívja fel a figyelmet a fertőzésre. Ugyanakkor ezen emberek többsége fertőzőképes ezen hosszú lappangás idején, azaz oltatlan embereknek átadhatják a kórokozó vírust.

A hepatitis B százszor fertőzőbb, mint a HIV (AIDS vírusa) és a hasonlóan veszélyes hepatitis C vírus

A hepatitis B vírus igen fertőzőképes: elsősorban vérrel és különböző testnedvekkel terjed. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, és apróbb sérülések, de lehet a betegség átvivője fertőzött olló és borotva, piercing, tetoválás, pedikűr és manikűr. Gyakran a fertőzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán. A vírus veszélyeztetheti az utazókat, akik olyan országba utaznak, ahol nagyon magas arányban fordulnak elő vírushordozók, a szabadabb szexuális életet élőket, a hepatitis B betegek családtagjait és azokat, akik közeli kontaktusba kerülnek a betegekkel, injekciós drog használókat, egészségügyi dolgozókat, veszélyes munkát végzőket (rendőrök, tűzoltók, katonák stb.).

Gyermekkorban a fertőzöttek 90%-ában idült májgyulladás alakul ki, azaz semmilyen panasz/tünet nem észlelhető a heveny szakban, és a betegség csak évek, illetve évtizedek múlva derül ki. Felnőttekben gyakoribb a heveny májgyulladás, mely a fertőződés bekövetkeztétől számítva átlagosan 75 nap múlva jelenik meg, de ez az idő akár 30-180 nap is lehet.

A heveny májgyulladás tipikus tünetei: a bőr és szemfehérje sárgás elszíneződése, sötét vizelet, fáradtság és levertség, hasi panaszok. A tünetek bizonyos esetekben akár hónapokig, vagy évekig is fennmaradhatnak. Szerencsére ritkán, de főleg eddig egészséges fiatal felnőtteknél a B-hepatitis heveny májelégtelenséget okozhat, ami 90%-ban halálos kimenetelű. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ezen klasszikus tünetek a fertőzöttek többségében hiányoznak.

A hepatitis B fertőzés krónikus formájában hosszú évtizedek lappangó lefolyása során májzsugorhoz, valamint májrákhoz vezethet.

A krónikus hepatitis esetében a felismerés a legfontosabb, mivel a kezelésre számos módszer áll ma rendelkezésre. Ugyanakkor azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az esetek nagyobb részében élethosszig tartó gyógyszeres kezelés szükséges, mely nyilvánvalóan nem a legjobb megoldás. A legjobb megoldás ennél a betegségnél is a megelőzés.

A védőoltás mindenkinek ajánlott

Az Egészségügyi Világszervezet programja célként tűzte ki, hogy 2010-re a világ legtöbb országában a nemzeti védőoltási rend része legyen a hepatitis B elleni védőoltás, amely az egyetlen biztonságos módja a betegség elleni védekezésnek. A hepatitis B elleni vakcina az egyik legrégebben (1982) kifejlesztett oltóanyag. Az oltás a vírusnak csupán egyetlen fehérjéjét tartalmazza (a vírus örökítő anyagát nem), így védőoltások között is a legbiztonságosabbak közé sorolható. Mellékhatásai enyhék (főként helyi fájdalom és bőrpír az oltás körül), de ez is csak nagyon ritkán alakul ki. Későbbiekben ennek megfelelően az oltás következtében csupán ezen egyetlen fehérje ellen alakulnak ki ellenanyagok - amely valószínűleg életünk végéig védelmet nyújt (ha a 3 oltást szabályszerűen megkaptuk).

Ez volt az első olyan oltóanyag, amellyel rákos megbetegedést lehetett megelőzni. A hepatitis B elleni védőoltás kortól és nemtől függetlenül mindenkinek ajánlott, aki még nem vette fel a teljes oltási sort. Mivel Magyarországon a fiatal felnőtt lakosság (25-50 éves korosztály) többsége mind a hepatitis A, mind a hepatitis B vírusra fogékony, és mivel mindkét betegség ezen korosztályban súlyos megbetegedést, sőt halálos kimenetelt is okozhat, ezért leginkább azt ajánlhatjuk, hogy minden ember ebben a korosztályban oltassa be magát a májgyulladások ellen. Magyarországon jelenleg ingyenes a vaccina a B-vírushordozó anyák újszülötteinek, a 14 éves korosztálynak, a krónikus B-hepatitis fertőzésben szenvedők családtagjainak és az egészségügyi dolgozóknak. A védőoltásokat a háziorvos is beadhatja, de természetesen az ÁNTSZ, illetve az oltóközpontok szakemberei is segítséget nyújthatnak. Bizonyos esetekben elvégezhető olyan vizsgálat, mely a korábbi fertőzéseket (védettséget), illetve az oltások következtében kialakuló védettségi szintet kimutatják. Ezeket a vizsgálatokat hepatológus, illetve infektológus szakemberek javasolhatják.

A Májbetegekért Alapítvány nagyszabású kampányt indít tavasszal, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a hepatitis B-re, mely veszélyes, de megelőzhető betegség. Ennek keretében információkat juttatnak el a sajtónak, illetve olyan beteget is bevonnak a kommunikációba, aki saját példáján keresztül mutatja be a kórt. A Májbetegekért Alapítvány szerint egyszerűen ma Magyarországon megengedhetetlen, hogy egy olyan halálos betegséggel fertőződjenek meg emberek, ami ellen létezik védőoltás. Ráadásul a hepatitis B betegségről méltánytalanul kevés szó esik a médiában, például az AIDS-cel szemben.

Az egyén felelőssége ma a betegség megelőzésében: bárki kérheti háziorvosától, illetve az ÁNTSZ-től az oltásokat.