A sz�vbetegs�g t�bb k�l�nb�z�, a sz�v m�k�d�s�re kihat� elv�ltoz�sok �sszefoglal� neve. A feln�tt lakoss�g 2-3 sz�zal�k�t �rinti, de az id�sebb koroszt�lynak m�r 10 sz�zal�k�t is fenyegetheti. V�gs� esetben ak�r sz�vrohamhoz, hal�lhoz is vezethet. Erre a betegs�gre szeretn� felh�vni a figyelmet a Magyar Kardiol�gusok T�rsas�ga janu�r 25-�n kezd�d� konferenci�j�n. Ezen k�v�l 2010-t�l minden �v m�jus�ban meg akarj�k rendezni a Nemzetk�zi Sz�vel�gtelens�g napj�t. C�ljuk, hogy inform�lj�k az embereket a megel�z�sr�l, a diagnosztiz�l�sr�l �s a kezel�s fontoss�g�r�l.  

„Megel�zni legink�bb eg�szs�ges �letm�ddal lehet a sz�vbetegs�g kialakul�s�t” – sz�gezte le F�l�p P�ter, az Uzsoki k�rh�z kardiol�gusa. Az orvos szerint fontos, hogy ne �rtsunk magunknak: ne doh�nyozzunk, ellenben mozogjunk sokat. T�pl�lkozzunk eg�szs�gesen: egy�nk sok z�ds�get-gy�m�lcs�t �s ker�lj�k az �llati zsirad�kokat, s�t a m�rs�kelt alkoholfogyaszt�s �s a stressz mell�z�se is nagyban cs�kkenti a kock�zatokat. Az eg�szs�ges �letm�don k�v�l fontos azonban, hogy id�nk�nt sz�v �s �rrendszeri sz�r�vizsg�latokon vegyen r�szt mindenki, m�g a teljesen t�netmentesek is. Akik alapvet�en is stresszes �letm�dot folytatnak, illetve el�fordult m�r sz�vbetegs�g a csal�djukban, azokn�l a sz�r�s k�l�n�sen aj�nlott.   

F�l�p doktor szerint a legt�bb sz�vbetegs�g gy�gy�thatatlan, viszont kezelhet�. Adott esetben a kezel�s 30 �vvel is meghosszabb�thatja az �letet”. T�bbf�le m�dszer l�tezik: v�zhajt� tablett�kat, v�rnyom�s, koleszterinszint cs�kkent� szereket vagy a sz�v m�k�d�s�t szab�lyoz� gy�gyszereket adnak a betegeknek. M�t�ti beavatkoz�sra is sor ker�lhet a konzervat�v gy�gym�dok mellett: a seb�szek kicser�lhetik a k�rosodott sz�vbillenty�ket, kit�g�thatj�k a besz�k�lt koszor�ereket. Sz�v�t�ltet�st is alkalmazhatnak v�gs� esetben, de mivel kev�s a rendelkez�sre �ll� donor, az esetek t�lnyom� r�sz�ben ez nem j�rhat� �t. Ak�r �lete v�g�ig is kezel�sre szorulhat egy sz�vbeteg ember, a hal�l pedig b�rmikor bek�vetkezhet.

Minden panasz sz�m�t

Neh�z a sz�vbetegs�g felismer�se, hiszen sok�ig t�netmentes marad. Oda kell figyelni a jelent�ktelenebbnek t�n� panaszokra is, mert a vizsg�latok sor�n fontos lehet. Utalhat a f�rad�konys�g is sz�vbetegs�gre, hiszen a betegs�g ok�t�l �s s�lyoss�g�t�l f�gg a t�netek m�rt�ke. Ha a panaszok pihen�sre enyh�lnek, mindenk�ppen orvoshoz kell fordulni. �ltal�noss�gban mellkasi sz�r�, szor�t� f�jdalom, l�gszomj, fullad�s�rzet, er�s sz�vdobog�s �s a sz�vz�rej sz�m�t jellemz� t�netnek. Ezeken k�v�l l�bdagad�s, k�h�g�s, hirtelen �jul�s, eszm�letveszt�s, gyenges�g, fogy�s �s a b�r k�kes elsz�nez�d�se is el�fordulhat.

Seg�ts�g kardiol�gusoknak H�romdimenzi�s �rfelv�telek

Hamarosan h�rom dimenzi�ban vizsg�lhatj�k a kardiol�gusok a p�ciensek sz�vkoszor�ereit egy �j szoftvernek k�sz�nhet�en, melyet kedden mutattak be amerikai fejleszt�i. A technol�gi�r�l - melyet most teszteltek el�sz�r embereken - a Circulation c�m� amerikai szakfoly�irat k�z�lt megval�s�that�s�gi tanulm�nyt. A m�dszer lehet�v� teszi, hogy az orvosok pontosabban �s gyorsabban �llap�thass�k meg a sz�v art�ri�inak hossz�t, el�gaz�sait, azok sz�geit, valamint b�rmely elz�r�d�s hely�t.     A kardiol�gusok jelenleg k�tdimenzi�s r�ntgenfelv�teleket elemeznek, melyeket k�l�nb�z� sz�gb�l k�sz�tenek a p�ciens test�r�l. Kat�ter seg�ts�g�vel kontrasztfest�ket is fecskendeznek a beteg combart�ri�j�n kereszt�l az erekbe, hogy azok megfestve megfelel� �rny�kol�st adjanak. Az �j elj�r�s a megl�v� r�ntgensugaras rendszert haszn�lja, �m a szoftver seg�ts�g�vel a felv�telek t�bbs�ge feleslegess� v�lik, ez�ltal cs�kken a p�ciens sug�r- �s kontrasztanyag-terhel�se, az elemz�shez sz�ks�ges id� pedig ler�vid�l.