A cukorbetegs�g (diabetes mellitus vagy "diab�tesz", magyarul "m�z�des �tfoly�s"-t jelent a g�r�g "διαβήτης" = "�tmenet, �tfoly�s" �s a latin "mellitus" = "m�z�des" szavak �sszet�tel�b�l) a szervezet anyagcser�j�nek kr�nikus megbeteged�se. Az elnevez�s az egyik f�t�netre, a cukor vizelettel val� fokozott kiv�laszt�s�ra �s a megemelkedett vizeletmennyis�gre utal. A k�z�pkorban a vizelet megk�stol�sa jelentette a diagn�zist. A betegs�g oka a hasny�lmirigy �ltal termelt inzulin nev� hormon hi�nya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni �rz�ketlens�ge (inzulinrezisztencia, relat�v inzulinhi�ny) vagy mindkett�. Az abszol�t vagy relat�v inzulinhi�ny k�vetkezt�ben, mivel a sejtek inzulin hi�ny�ban nem k�pesek a gluk�z felv�tel�re, a v�rcukorszint megemelkedik �s ez okozza a betegs�g f� t�neteit.

�lettani h�tt�r

A t�pcsatorna a t�pl�l�kkal felvett sz�nhidr�tokat gl�k�zra (sz�l�cukor) bontja. A gl�k�z a b�lfalon kereszt�l a v�rbe ker�l �s ez�ton a test minden r�sz�re eljut.

A hasny�lmirigy (latinul pancreas) Langerhans-szigeteiben ezzel egyid�ben az �n. b�ta-sejtek egy hormont (inzulin) termelnek �s bocs�tanak a kering�si rendszerbe. Az inzulin inzulinreceptorokon kereszt�l k�tni tud a test egyes sejtjeihez (m�j-, izom- �s zs�rsejtek) �s kis p�rusokat nyit a sejtmembr�non, amin kereszt�l a gl�k�z a sejtbe �ramlik. A sejtek a gl�k�zt energiaforr�sk�nt haszn�lj�k valamint egyes sejtek (m�j �s izom) ezen k�v�l k�pesek a gl�k�z t�rol�s�ra is sz�nhidr�t (glikog�n) form�j�ban.

A v�r cukorkoncentr�ci�ja (v�rcukorszint) ez�ltal �lland�an kontroll alatt van �s csak bizonyos hat�rok k�z�tt v�ltozik. A v�rcukorszint m�g egy hosszabb-r�videbb b�jt alatt is a norm�lis tartom�nyban marad, mert a m�jban egy folyamatos sz�l�cukor-�jrak�pz�s (glukoneogenezis) zajlik �s ez biztos�tja a v�rcukor konstans szinten tart�s�t. A glukoneogenesist k�t hormon szab�lyozza: az inzulin, mely azt g�tolja �s a glukagon, mely serkenti. Norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt naponta 250 g gl�k�z k�pz�dik �gy a m�jban. Amennyiben az inzulin hi�nyzik (abszol�t inzulinhi�ny) vagy nem tud rendesen hatni (relat�v inzulinhi�ny), hi�nyzik az inzulin glukoneogenesist g�tl� hat�sa �s a szab�lyoz�s felborul. A m�j inzulin hi�ny�ban naponta 500 g sz�l�cukort k�pes termelni. Ez magyar�zatot ad arra, mi�rt lehet a cukorbetegeknek a t�pl�l�k (sz�nhidr�tok) felv�tel�t�l f�ggetlen�l magas v�rcukorszintje.

Ezen k�v�l van az inzulinnak m�g egy hat�sa: ez az egyetlen hormon, mely a zs�rtartal�kok fel�p�t�s�t v�gzi a zs�rsz�vetben �s azt t�mogatja, hogy a zs�r a rakt�rakban maradjon. Inzulin abszol�t hi�ny�ban ez�rt l�phet fel tests�lycs�kken�s.

Cukorbetegs�gben (inzulin hi�ny�ban vagy az inzulin hat�s�nak cs�kken�sekor) ez�rt a sejtek (az agysejtek kiv�tel�vel) nem tudj�k a gl�l�zt a v�rb�l felvenni, �gy az a v�rben marad. Emellett n�vekedik a gl�k�z-�jrak�pz�s is a m�jban. Ezek a folyamatok egy�ttesen ahhoz vezetnek, hogy megemelkedik a v�rcukorszint.

 T�pusai �s okai

A cukorbetegs�gnek t�bb t�pusa l�tezik. A kialakul�s okai (patogenezis), a t�netek �s a kezel�s az egyes t�pusokban k�l�nb�zik 1-es t�pus� diabetes mellitus

1-es t�pus� diabetes mellitus

A hasny�lmirigy Langerhans-szigete a b�ta-sejtekkel �s em�szt�enzimeket termel� sejtekkel k�r�lv�ve (hematoxylin-eosin-fest�s)

Az 1-es t�pus� diabetes mellitus (m�s n�ven inzulinf�gg� diabetes mellitus) egy autoimmun betegs�g, melyet abszol�t inzulinhi�ny okoz. H�tter�ben az �ll, hogy a szervezet immunrendszere idegenk�nt ismeri fel a saj�t sejtek egy r�sz�t, �s autoimmun gyullad�s k�vetkezt�ben elpusztulnak a hasny�lmirigy inzulint termel� b�ta-sejtjei. Ez a diab�tesz b�rmely �letkorban el�fordulhat, de leggyakrabban gyermek �s fiatal feln�ttkorban jelentkezik. A betegek �ltal�ban sov�nyak, gyakori a jelent�s fogy�s a betegs�g meg�llap�t�sa el�tt. A t�netek gyorsan alakulnak ki, a betegek kezel�s�hez inzulin sz�ks�ges. Kezeletlen vagy rosszul kezelt, s�lyos esetben tart�san magas v�rcukorszinttel (hiperglik�mi�val) �s ket�zissal j�r� �letvesz�lyes �llapot, az �n. ketoacid�zisos k�ma alakulhat ki .

Az 1-es t�pus� diab�tesz �ltal�ban a diab�teszes esetek 10%-�t teszik ki. Leggyakoribb Skandin�vi�ban, m�g nagyon ritka Jap�nban, Kore�ban. Eur�p�n bel�l is jelent�sen v�ltoz� gyakoris�g�, t�bb mint t�zszer gyakoribb p�ld�ul Finnorsz�gban, mint Maced�ni�ban. Magyarorsz�gon is egyre n� ennek a t�pusnak a gyakoris�ga.

 2-es t�pus� diabetes mellitus

A 2-es t�pus� diabetes mellitus (m�s n�ven nem inzulinf�gg� diab�tesz) eset�ben a betegs�g kezdeti szakasz�ban a b�ta-sejtek termelnek ugyan inzulint, de az nem fejti ki megfelel�en a hat�s�t, mert a sejtek �rz�ketlenek vele szemben. Ezen �rz�ketlens�g, az �n. inzulinrezisztencia �ltal�ban az inzulinreceptorok hib�s m�k�d�se k�vetkezt�ben alakul ki �s k�vetkezt�ben megemelkedik a v�rcukorszint. A magas v�rcukorszint, hiperglik�mia miatt a b�ta-sejtek t�bb inzulint pr�b�lnak termelni, hogy az inzulinrezisztenci�t kiegyenl�ts�k. Ez a folyamat k�ros inzulintermel�shez vezet, v�g�l az inzulintermel�s kimer�l. A betegs�g kezdet�n gyakori a t�netmentess�g, a diab�tesz t�netei csak lassan alakulnak ki, gyakran a k�l�nb�z� sz�v�dm�nyek megjelen�se kapcs�n diagnosztiz�lj�k a k�rt. A betegs�g kezel�se a kezdeti szakaszban �letm�dv�ltoztat�ssal (di�ta, helyes t�pl�lkoz�s, sport, tests�lycs�kkent�s), majd v�rcukorcs�kkent�, valamint az inzulin hat�s�t n�vel� tablett�s k�sz�tm�nyekkel t�rt�nik. A betegs�g k�s�bbi szakasz�ban, mikor az inzulintermel�s m�r kimer�lt, az 1-es t�pus� diab�teszhez hasonl�an sz�ks�gess� v�lik az inzulin ad�sa.

Az inzulinnal szembeni �rz�kenys�g cs�kken�se, az inzulinrezisztencia szorosan �sszef�gg az elh�z�ssal. A 2-es t�pus� betegek 80%-a elh�zott, t�bbs�g�k magas v�rnyom�st�l is szenved. A betegs�g �ltal�ban k�z�pkor� vagy id�s emberekn�l alakul ki. E diab�teszforma gyakoris�ga szorosan �sszef�gg az �letm�ddal; a mozg�sszeg�ny �letm�d, az elh�z�s, az eg�szs�gtelen t�pl�lkoz�s d�nt� szerepet j�tszik e betegs�g kialakul�s�ban. Manaps�g az elh�z�s gyermek �s serd�l�korban is jelentkez� rohamos terjed�s�vel azonban ebben a korban is egyre t�bb diab�tesz jelentkezik. A vil�gon a 2-es t�pus� betegek sz�ma dr�maian n�vekszik (az �sszes cukorbeteg kilenctizede a 2-es t�pus� betegs�gben szenved) a fejlett t�rsadalmakban tapasztalhat� eg�szs�gtelen �letm�d �s t�pl�lkoz�si szok�sok miatt. Kor�bban ezt a diab�tesz form�t "enyhe" betegs�gnek tartott�k, mivel sok�ig nem okoz panaszt, nem felt�tlen�l ig�nyel inzulint. Ma m�r tudjuk, hogy ez nem igaz, a 2-es t�pus� cukorbetegs�g s�lyos betegs�g. S�lyos, mivel mintegy 10-15 �vvel ler�vid�ti a v�rhat� �letkort, nagyon magas a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek gyakoris�ga �s s�lyoss�ga. Egy 2-es t�pus� diab�teszes beteg olyan sz�v-�rrendszeri vesz�lyeztetetts�gnek van kit�ve, mint egy nem cukorbeteg, infarktuson �tesett beteg.

 Az 1-es �s a 2-es t�pus �sszehasonl�t�sa

	1-es t�pus� diabetes mellitus	2-es t�pus� diabetes mellitus
Oka	inzulinhi�ny	inzulinrezisztencia (relat�v inzulinhi�ny)
�letkor	b�rmely �letkor, gyakrabban gyerek- vagy fiatalkor	feln�ttkor (40. �let�vt�l), a korhat�r cs�kken
Tests�ly	�ltal�ban norm�lis	norm�lis vagy elh�zott (2b t�pus)
Kialakul�sa	�ltal�ban gyors	lass�
B�ta-sejtek sz�ma	kevesebb mint 10%	kezdetben norm�lis, k�s�bb cs�kken
V�rinzulin	alacsony vagy teljesen hi�nyzik	a betegs�g elej�n magas
Autoantitestek	igen	nem
Ket�zisra val� hajlam	kifejezett	nem jellemz�
Inzulinter�pia	sz�ks�ges	a betegs�g elej�n nem sz�ks�ges

 MODY t�pus

A "MODY" (angol r�vid�t�s, jelent�se: maturity-onset type diabetes in young people = "feln�tt diab�tesz, mely fiatalokn�l jelentkezik") egy ritka, saj�tos cukorbetegs�g forma, mely a gluk�z anyagcsere g�njeinek mut�ci�ja miatt alakul ki. Ezid�ig hat form�j�t �rt�k le, a hat forma hat k�l�nb�z� g�n mut�ci�ja miatt alakul ki. �t esetben transzkripcios faktorokat k�dol� g�nek (pl. hepatic nuclear factor (HNF)-1alfa, HNF-4alfa) k�rosodnak. Ezek a g�nek a b�ta-sejtekben expressz�l�dnak �s k�rosod�suk az inzulintermel�s �s kiv�laszt�s zavar�hoz vezet. A hatodik forma (2-es t�pus� MODY) eset�ben a glukokin�zt k�dol� g�n k�rosodik. A glukokin�z egy sejten bel�li gluk�zszenzor a hasny�lmirigyben, tov�bb� egy fontos enzim a glukog�nszint�zisben.

A betegs�g domin�nsan �r�kl�dik. A nev�b�l ered�en m�r gyerek- vagy fiatal feln�ttkorban fell�phet, a kezel�s�hez a kezdetekben nem sz�ks�ges inzulin. A diab�teszes esetek 2-5%-a tartozik ebbe a form�ba.

 Terhess�gi diab�tesz

A terhess�gi vagy geszt�ci�s diabetes mellitus (r�vid�tve: GDM) a cukorbetegs�g egyik form�ja, mely a terhess�g els� h�rom h�napj�ban jelentkezik �s a terhess�g v�g�vel �ltal�ban elt�nik. Hab�r a kialakul�s�nak okai nem teljesen ismertek, felt�telezhet�, hogy a terhess�g sor�n termel�d� egyik hormon, a hCG (hum�n chorio-gonadotropin) hat�s�ra keletkezik, mivel a hCG az inzulin ellen hat. Az al�bbi rizik�faktorok n�velik a GDM kialakul�s�nak es�ly�t: csal�dban el�fordul� 2-es t�pus� diab�tesz, a terhes n� kora (id�sebbekn�l gyakoribb), elh�z�s, GDM kor�bbi terhess�g sor�n, 4000 g feletti s�ly� �jsz�l�tt kor�bbi terhess�g sor�n, doh�nyz�s.

Tov�bbi form�i

• A hasny�lmirigy kr�nikus gyullad�sa (kr�nikus pancreatitis) k�vetkezt�ben
• Endokrinol�giai betegs�gek hat�s�ra (pl. akromeg�lia, Cushing-szindr�ma, phaeochromocytoma, hyperthyreosis)
• Gy�gyszerek hat�s�ra (pl. glukokortikoidok, pajzsmirigyhormonok, diazoxid, thiazidok)
• �r�kletes betegs�gek k�vetkezt�ben (pl. Down-k�r, Kinefelter-k�r, Turner-szindr�ma)
• Ritka immunol�giai eredet� form�k (pl. anti-inzulinreceptor antitest k�vetkezt�ben)
• Fert�z�s hat�s�ra (pl. cytomegaliav�rus (CMV)-infekci�)

Felismer�se, t�netei

Az 1-es t�pus� diab�tesz viszonylag gyorsan alakul ki, a betegs�g nem ritk�n egy ketoacid�zisos k�ma sor�n ker�l felismer�sre. A 2-es t�pus ezzel szemben �ltal�ban lassan fejl�dik ki, alig �szrevehet�en. Emiatt a 2-es t�pus felismer�se legt�bbsz�r rutin vizsg�lat sor�n t�rt�nik, ahol az emelkedett v�rcukorszint vagy a vizeletben kimutatott magas cukorkoncentr�ci� fedi fel el�sz�r a betegs�get.

Az abszol�t vagy relat�v inzulinhi�ny k�vetkezt�ben emelkedik a v�rben a cukor koncentr�ci�ja, mivel a sejtek inzulin hi�ny�ban nem k�pesek a gluk�z felv�tel�re. A magas v�rcukorszint (hiperglik�mia) k�vetkezt�ben megn� az �r�tett vizelet mennyis�ge, mert a ves�k egy bizonyos cukorszint felett (�ltal�ban 10 mmol/l-t�l) nem k�pesek a cukor visszatart�s�ra, a vizelettel gluk�z is �r�l �s az �r�l� cukor v�zet ragad mag�val. A v�zveszt�s pedig szomj�s�g�rzetet okoz. El�fordul, hogy tart�s f�radts�g, elh�z�d� sebgy�gyul�s, ism�telten jelentkez� pattan�sos b�rbetegs�g vagy viszket�s h�vja fel a figyelmet a cukorbetegs�gre. A hiperglik�mia miatt szem�szeti sz�v�dm�ny is kialakulhat, l�t�szavar is jelentkezhet. Lehets�ges, hogy a szem�szorvos a szemfen�ken �szlelt jellegzetes elv�ltoz�sok alapj�n h�vja fel a diab�teszre a figyelmet. Megtartott vagy emelkedett �tv�gy mellett a tests�ly cs�kkenhet, mivel a gluk�z nem tud be�p�lni a szervezetbe. A beteg a t�netekhez hozz�szokhat, ez�rt el�fordul, sajnos nem is ritk�n, hogy a diab�tesz sz�v�dm�nyeit �szleli el�sz�r az orvos.

 Klinikai t�netek

A cukorbetegs�g klinikai t�netei az al�bbiak lehetnek:

• �ltal�nos t�netek: f�radts�g, teljes�tm�nycs�kken�s
• Emelkedett v�rinzulin szint miatt kialakul� t�netek (a 2-es t�pus kezdeti f�zisa): farkas�tv�gy, izzad�s, fejf�j�s.
• Magas v�rcukorszint (hyperglik�mia) miatt jelentkez� t�netek: nagy mennyis�g� vizelet gyakori �r�t�se (polyuria), szomj�s�g, nagym�rt�k� iv�s (polydipsia), fogy�s.
• Folyad�k �s elektrolith�ztart�s zavar miatt jelentkez� t�netek: �jszakai v�dlig�rcs�k, l�t�szavarok (a lencse v�ztartalm�nak v�ltoz�sa miatt).
• B�rt�netek: viszket�s (gyakran a genit�li�k �s az �nusz k�rny�k�n), bakteri�lis �s gomb�s b�rfert�z�sek, v�r�ses arcsz�n (rubeosis diabetica).
• Potencia- valamint menstru�ci�zavarok.

 Laborvizsg�latok

• V�rcukor: a v�rcukor �rt�kei a diab�tesz k�l�nb�z� st�diumaiban:

St�dium	�hgyomri v�rcukorszint	Nem-�hgyomri v�rcukorszint	Cukorterhel�ses vizsg�lat (OGTT)
Diab�tesz	≥ 126 mg/dl (≥ 7,0 mmol/l)	≥ 200 mg/dl (≥ 11,1 mmol/l)	≥ 200 mg/dl (≥ 11,1 mmol/l)
Prediab�tesz (k�rosodott glukoregul�ci�)	≥ 110 < 126 mg/dl (≥ 6,1 < 7,0 mmol/l)		≥ 140 < 200 mg/dl (≥ 7,8 < 11,1 mmol/l)
Norm�lis	< 110 mg/dl (< 6,1 mmol/l)		< 140 mg/dl (< 7,8 mmol/l)

A v�rcukorszint otthoni m�r�se

Az �hgyomri v�rcukorteszt elv�gz�se 40 �v felett 3 �venk�nt indokolt a 2-es t�pus� cukorbetegs�g sz�r�se c�lj�b�l. Elh�zott, magas v�rnyom�ssal rendelkez� vagy hipertriglicerid�mi�s egy�nekn�l, illetve azokn�l, akiknek csal�dj�ban el�fordult m�r diab�tesz, kor�bban.

• Cukor a vizeletben (glukosuria): a vizelettel t�rt�n� cukor�r�l�s 15 mg/dl-ig tekinthet� norm�lisnak. Efelett az �rt�k felett – kev�s kiv�telt�l eltekintve – a diab�tesz bizony�tott.

• Cukorterhel�ses vizsg�lat (or�lis gluk�z-tolerancia teszt, OGTT): 10 or�s koplal�s �s az �hgyomri v�rcukorszint meghat�roz�sa ut�n 75 g cukrot tartalmaz� folyad�kot iszik a beteg. A v�rcukorszint �jb�li meghat�roz�sa a cukorterhel�s ut�n 2 �r�val t�rt�nik. Norm�lis esetben a v�rcukorszint nem marad emelkedett, hiszen az inzulin elt�nteti a v�rb�l a felvett cukrot. Cukorbetegs�g eset�n a v�rcukorszint emelkedett marad (l�sd t�bl�zat).

• Ketontestek: a ketontestek (pl. b�ta-hydroxylbutir�t, acetoacet�t, aceton) koncentr�ci�ja ketoacid�zisos k�ma eset�n megemelkedik a v�rben.

• HbA1c: az �n. HbA1c egy hossz�t�v�-v�rcukorszint jelz� param�ter. Seg�ts�g�vel megit�lhet� az elm�lt 6-10 h�t �tlagos v�rcukorszint �rt�ke. A HbA1c a v�r�sv�rtesteket pirosra fest� hemoglobin egy alegys�ge, amely a gl�k�zt k�tni k�pes. A HbA1c-�rt�ket sz�zal�kban szok�s megadni. Min�l magasabb a v�rcukorszint, ann�l t�bb hemoglobin alegys�g k�t cukrot. A k�t�s egy darabig instabil, de p�r �ra m�lva stabiliz�l�dik �s vissza nem ford�that� lesz: a cukor nem tud t�bb� lev�lni a hemoglobinr�l. �tmeneti magas v�rcukor�rt�kek ez�ltal a HbA1c-�rt�kkel alig mutathat�k ki, ellenben a m�ltbeli �tlagos �rt�k j�l l�tszik. Eg�szs�gesekn�l az �rt�k 4-6%. Mivel a norm�lis tartom�ny laborr�l-laborra v�ltozik, minden egyes leletnek tartalmaznia kell az adott labor hat�r�rt�keit. A cukorbetegs�g kezel�se sor�n fontos a HbA1c-�rt�k norm�lis tartom�nyban tart�sa, hiszen csak �gy lehets�ges a hossz�t�v� sz�v�dm�nyek lehet�s�g szerinti elker�l�se.

• C-peptid: a C-peptid a proinzulin egy r�sze �s az inzulinnal megegyez� m�rt�kben szabadul fel a hasny�lmirigyb�l. Mivel a C-peptid sokkal stabilabb az inzulinn�l (az inzulin felez�si ideje csak p�r perc), k�nnyebb m�rni. A C-peptid m�r�se seg�t elk�l�n�teni az 1-es t�pus� diab�teszt (abszol�t inzulinhi�ny: C-peptid alacsony vagy hi�nyzik) a 2-es t�pust�l (inzulinrezisztencia: C-peptid magas).

 Akut komplik�ci�k

 Diab�teszes k�ma

Inzulin hi�nya, illetve k�l�nb�z� okokb�l t�rt�n� aluladagol�sa diab�teszes k�m�t (latinul: coma diabeticum) okozhat. Ez a cukorbetegs�g legvesz�lyesebb komplik�ci�ja, �letvesz�lyes �llapot. A v�rcukorszint az 1000 mg/dl-t is el�rheti (120-ig norm�lis). Az esetek 25%-ban a cukorbetegs�g �ppen a diab�teszes k�ma kapcs�n ker�l felismer�sre. Az inzulinhi�ny – m�r diagnosztiz�lt betegekn�l – fell�phet az injekci� elmarad�sa eset�n, t�l alacsony d�zis ad�sa ut�n, vagy a v�rcukorszint hib�s m�r�se kapcs�n. Bizonyos �llapotokban a szervezetnek a szok�sosn�l t�bb inzulinra van sz�ks�ge (t�d�gyullad�s, h�gyuti fert�z�sek, di�ta hiba, terhess�g, oper�ci�, sz�vinfarktus, hyperthyreosis). A k�l�nb�z� fert�z�sek jelentik a diab�teszes k�ma leggyakoribb kiv�lt� ok�t.

M�g az 1-es t�pus� diab�teszre a ketoacid�zisos k�ma a jellemz�, a 2-es t�pus� cukorbetegs�gben ink�bb az �n. hiperozmol�ris k�ma l�p fel.

• Ketoacid�zisos k�ma: Az inzulinhi�ny k�vetkezt�ben megemelkedik a v�rcukorszint (hiperglik�mia), a sejtek nem k�pesek a gl�k�z felv�tel�re, ellenben energi�ra van sz�ks�g�k. Ennek k�vetkezt�ben, �s mert a hi�nyz� inzulin a folyamatot nem g�tolja, megindul a zs�rrakt�rak lebont�sa zs�rsavakra (lipol�zis) �s ketontestek k�pz�d�se a m�jban. A ketontestek (pl. aceton) miatt jellemz�, hogy a betegeknek "acetonos lehelet�k" van. Mivel mind a zs�rsavak, mind a ketontestek savas k�mhat�s�ak, a v�rt k�rosan savany�v� teszik �s metabolikus acid�zis alakul ki. Az acid�zist a beteg a l�gz�s�vel pr�b�lja kompenz�lni, �gy j�n l�tre a jellegzetes Kussmaul-l�gz�s. A megemelkedett v�rcukorszint k�vetkezt�ben a ves�k egy bizonyos hat�r�rt�k felett nem k�pesek a cukor visszatart�s�ra, az a vizelettel ki�r�l �s ozmotikusan vizet visz mag�val. A beteg rengeteg vizet vesz�t �s kisz�rad (dehidr�ci�). A hiperglik�mia k�vetkezt�ben a cukor vizet sz�v ki a sejtekb�l. Erre az �n. sejten bel�li dehidr�ci�ra az idegsejtek a leg�rz�kenyebbek �s ennek k�vetkezt�ben nem k�pesek a tov�bbi norm�lis m�k�d�sre, a tudat�llapot besz�k�l �s k�ma alakul ki.

• Hiperozmol�ris k�ma: a 2-es t�pus� cukorbetegre jellemz� relat�v inzulinhi�ny k�vetkezt�ben megemelkedik a v�rcukorszint, de a minim�lis saj�t inzulintermel�s megg�tolja a lipol�zist �s a ketontestk�pz�d�st �s ezzel az acid�zis kifejl�d�s�t.

A diab�teszes k�ma t�netei:

	Hiperozmol�ris k�ma	Ketoacid�zisos k�ma
Diab�tesz t�pus	jellemz�en 2-es t�pus� diab�tesz	jellemz�en 1-es t�pus� diab�tesz
Kialakul�sa	lass�, fokozatos kezdet	Kussmaul-l�gz�s, hasi f�jdalom
Pre-k�ma	�tv�gytalans�g, szomj�s�g�z�s, sok iv�s, sok vizelet, gyenges�g, gyors l�gz�s, kisz�rad�s jelei
K�ma	kisz�rad�s (dehidr�ci�), sokk, gyors pulzus, v�rnyom�s cs�kken, oligouria, anuria
Labor	Hiperglik�mia: > 600 mg/dl, hi�nyz� ketontest, nincs ketonuria, nincs acid�zis	Hiperglik�mia: > 300 mg/dl, plazmaketon: > 300 mg/dl + ketonuria, acid�zis

Alacsony v�rcukorszint (hipoglik�mia)

Inzulin t�ladagol�sa vagy a t�pl�l�kkal val� t�l kev�s sz�nhidr�t felv�tele hipoglik�mi�t okoz. A hipoglik�mia fogalma nem pontosan defini�lt, �ltal�nosan alacsony v�rcukorszintr�l besz�l�nk, ha a v�rcukorszint 40-60 mg/dl (2,2-3,33 mmol/l) al� esik. S�lyos hipoglik�mia eset�n a diab�teszes beteg �ltal�ban k�ls� seg�ts�get ig�nyel, mert egyed�l nem k�pes megfelel� reakci�kra.

A hipoglik�mia egy patol�gi�s (k�ros) �llapot, mely ennek megfelel�en kellemetlen �rzetekkel t�rsul. Norm�lis esetben egy idegi �s hormon�lis ellenregul�ci� l�p m�k�d�sbe �s a v�rcukorszint megemelkedik. Mivel a szervezet (els�sorban a m�j �s az izom) komoly gl�k�ztartal�kokkal rendelkezik, valamint a m�j folyamatosan k�pes a gl�k�z �jratermel�s�re (gl�koneogenezis), a kiv�lt� okt�l f�gg�en a szervezet k�pes a v�rcukorszint megemel�s�re �s ezzel a hipoglik�mia megsz�ntet�s�re.

A hipoglik�mia t�netei az idegi �s hormon�lis ellenregul�ci� k�vetkezt�ben l�pnek fel �s egy�nenk�nt jelent�sen k�l�nb�zhetnek.

Tipikus kezdeti t�netek:

• viszket�s
• s�padts�g
• "hideg izzad�s"
• remeg�s
• h�ny�s
• �sszecsukl� t�rd
• gyors sz�vver�s
• idegess�g
• koncentr�ci�zavar
• farkas�tv�gy

El�rehaladott hipoglik�mia:

• sz�d�l�s
• besz�dzavar
• l�t�szavar
• koordin�ci�zavar
• hallucin�ci�k
• b�nul�s
• p�nik
• epilepszia
• az eszm�let fokozatos elveszt�se, k�ma

Kezel�se: Hipoglik�mia gyorsan felsz�v�d� cukrok fogyaszt�s�val megsz�ntethet�. Lassan felsz�v�d� cukrok (pl. rozskeny�r) vagy zs�rral egy�tti fogyaszt�s (csokol�d�) nem aj�nlott. V�szesetben, illetve eszm�letlen betegn�l sz�ks�g lehet gl�k�z intrav�n�s ad�s�ra, hiszen eszm�letlen beteget tilos �s �letvesz�lyes sz�jon �t t�pl�lni a f�lrenyel�s �s fullad�s (aspir�ci�) vesz�lye miatt. Mikor az intrav�n�s applik�ci� lehetetlen, sz�ba j�het glukagon intramuszkul�ris (izomba t�rt�n�) ad�sa is.

 Hossz�t�v� sz�v�dm�nyei

�rrendszeri sz�v�dm�nyek

Az �rrendszeri sz�v�dm�nyeket k�t csoportra lehet osztani: az �n. makroangiop�ti�ra �s mikroangiop�ti�ra.

 Makroangiop�tia

R�g�ta fenn�ll� cukorbetegs�gben a k�zepes �s nagy �tm�r�j� ver�erek (art�ri�k) k�rosod�sa l�phet fel. A k�rosod�s l�nyeg�ben az art�ri�k �tlagosn�l gyorsabban kifejl�d� �relmeszesed�s�t jelenti �s m�r viszonylag fiatal korban jelentkezhet. A makroangiop�tia kifejl�d�s�t el�seg�ti a magas v�rcukorszint, a v�rzs�rok elt�r�sei �s a magas v�rnyom�s is. Leggyakrabban a sz�v koszor�s erei (sz�vinfarktus), az agyi erek �s a v�gtagok (els�sorban a l�b, l�sd: diab�teszes l�b szindr�ma) art�ri�i �rintettek.

 Mikroangiop�tia

A kis ver�erek (art�ri�k) �s a hajsz�lerek (kapill�risok) specifikus elv�ltoz�sai. A magas v�rcukorszint hat�s�ra a kis erek baz�lis membr�nja megvastagodik. Ez val�sz�n�leg a baz�lis membr�n egyes feh�rj�inek cukor �ltali glikozil�l�d�sa miatt t�rt�nik. A baz�lis membr�n a betegs�g el�halad�s�val egyre vastagabb lesz. J�l be�ll�tott betegekn�l, ahol a v�rcukorszintek kell�en be vannak �ll�tva, a folyamat lassabban zajlik.

Az al�bbi specifikus mikroangiop�tia form�k alakulhatnak ki:

Diab�teszes nefrop�tia

* Diab�teszes nefrop�tia (diab�teszes vesek�rosod�s) a 25 �ve diab�tesz betegek kb. 35%-�ban jelentkezik. A mikorangiop�tia a vese kis ereit k�ros�tja, melyek a vizelet sz�r�s�t v�gzik. Els� t�nete, hogy a vizelettel t�bb feh�rje (albumin) �r�l (albuminuria). 30 mg/nap albuminuria m�g norm�lisnak tekinthet�. Amennyiben az albuminuria 30-300 mg/nap k�z� emelkedik, mikroalbuminuri�rol besz�l�nk, amely a vesek�rosod�s egy korai jel�nek tekinthet�. Makroalbuminuria (300 mg/nap albumin�r�t�s felett) m�r vesek�rosod�sra utalhat, melyet a sz�rum kreatinin szint ellen�rz�s�vel lehet kimutatni. A vesek�rosod�s rendszerint magas v�rnyom�ssal t�rsul, melyet kezelni kell. V�gst�diumban sz�ks�ges lehet a m�vesekezel�s.

Diab�teszes retinop�tia

• Diab�teszes retinop�tia a szem, ezen bel�l a receh�rtya (retina) megbeteged�se. 1-es t�pus� diab�tesz betegekn�l 15 �v ut�n kb. 90%-ban, 2-es t�pus� diabeteszben 25%-ban jelentkezik. Eur�p�ban a szerzett vaks�gok 30%-a diab�tesz k�vetkezt�ben t�rt�nik. Enyh�bb forma a nem-proliferat�v retinop�tia, amelyn�l a szemfen�ken mikoraneurizm�k, v�rz�sek l�pnek fel. A s�lyosabb forma, a proliferat�v retinop�tia sor�n a szemfen�ken �r�jdonk�pz�d�sek l�pnek fel, az �j erek megrepedhetnek �s a retina el�tt a l�t�st elhom�lyos�t� nagy v�r�mlenyek keletkezhetnek. A v�rz�s �tt�rhet az �vegtestbe �s a l�t�s elveszhet. A retinop�tia id�beni felismer�se szemfen�kvizsg�lattal t�rt�nik. L�t�spanaszokat csak a s�lyosabb elv�ltoz�sok okoznak. A rendszeres kontrollvizsg�lat fontos, hiszen az id�ben elv�gzett l�zerkezel�s ma m�r az esetek t�bbs�g�ben a retinop�tia meg�ll�t�s�t �s a l�t�s megtart�s�t eredm�nyezi. A megel�z�s legfontosabb m�dja a v�rcukor megfelel�en alacsony szinten tart�sa.

• Diab�teszes neurop�tia az idegek diab�tesz sor�n kialakul� b�ntalma. Kialakul�sa f�gg a betegs�g tartam�t�l �s a v�rcukor be�ll�t�s�t�l. 10 �v diab�tesz ut�n a betegek kb. 50%-�nak van neurop�ti�ja. Oka nem teljesen ismert, feltehet�en az idegeket ell�t� kiserek cukor �ltali k�rosod�sa okozza. Leggyakoribb form�ja az �n. szenzoros neurop�tia, mely az �rz�idegek megbeteged�se �s a kezek, l�bak keszty�, illetve zokniszer�en fell�p� f�jdalm�val, zsibbad�s�val j�r. A beteg f�jdalom�rz�kel�se cs�kken, ami miatt a s�r�l�seket nem vagy csak k�s�n veszi �szre. Ritk�bb az �n. motoros neurop�tia, mely az izmok sorvad�s�t okozza. Gyakran jelentkezik a vegetat�v idegek neurop�ti�ja, mely a bels� szervek m�k�d�s�nek zavar�t okozhatja: szapora sz�vver�s l�phet fel, potenciazavarok, a gyomor�r�l�s lassulhat, sz�kreked�s vagy �ppen rohamokban jelentkez� hasmen�s alakulhat ki. Jellemz�, hogy a koszor�s erek elz�r�d�sa (l�sd: makroangiop�tia) f�jdalommentesen zajlik ("n�ma sz�vinfarktus"). A neurop�tia B-vitaminok ad�s�val mers�kelhet�, de igaz�n megfelel� kezel�s ma m�g nem l�tezik. K�l�nb�z� v�d� int�zked�ssel (l�b�pol�s, v�d�bet�t, ved�cip�) elker�lhet�ek a s�lyosabb k�vetkezm�nyek. A legfontosabb megel�z� m�dszer a v�rcukor tart�san alacsony szinten tart�sa.

• Diab�teszes l�b szindr�ma a cukorbetegs�g "komplex sz�v�dm�ny"-e. Ez esetben a diab�teszes neurop�tia – a perif�ri�s �rz� �s mozgat�, valamint a vegetat�v idegek k�rosod�sa – t�rsul a t�bb�-kev�sb� fenn�ll� k�zepes- �s nagy�r k�rosod�sokkal (makroangiop�tia). Az �rz� idegek k�rosod�sa miatt cs�kken a f�jdalom�rz�s, aminek k�vetkezt�ben ak�r napokon-heteken �t �szrev�tlen�l maradhatnak a k�l�nf�le eredet� s�r�l�sek. A mozgat� idegek k�rosod�sa a l�b izmainak sorvad�s�t okozza. Ennek k�vetkezt�ben a l�bfej eldeform�l�dhat, mely a s�r�l�sek fell�p�s�t tov�bb seg�ti (cip� k�nnyebben felt�ri). A folyamatot a vegetat�v idegek k�rosod�sa er�s�ti. Ezzel p�rhuzamosan a neurop�ti�s b�r kisz�rad, s�r�l�kenny� v�lik, a sarkak berepedhetnek. A talp egyes pontjaira jut� nyom�s megemelkedik �s a t�lnyom�s - melyet a beteg �rz�skies�s miatt t�bbnyire nem �rez - sz�vetelhal�st okoz. Fek�ly k�pz�dhet �s ennek elfert�z�d�se egy vagy t�bb l�bujj elhal�s�hoz vezethet, ami az ujjak vagy a l�b amput�ci�j�t tehetik sz�ks�gess�. Ez�rt fontos a l�b �pol�sa, rendszeres ellen�rz�se �s a diab�teszes l�b kialakul�s�nak megel�z�se.

 Hipertriglicerid�mia

A triglicerid szint megemelked�se a v�rben.

 Hipoaldoszteronizmus

Az alacsony renin szint miatt alakul ki �s hyperkal�mi�t, hyponatri�mi�t, metabolikus acid�zist �s egyes esetekben alacsony v�rnyom�st okozhat.

Kezel�se

A kezel�s a cukorbetegs�g k�l�nb�z� t�pusaiban k�l�nb�z� m�don t�rt�nik.

 1-es t�pus� cukorbetegs�g

Inzulin ad�sa a b�r alatti k�t�sz�vetbe inzulin toll seg�ts�g�vel

Az 1-es t�pus� cukorbetegs�gben a kezel�s azonnal inzulinnal kezd�dik, hiszen a betegs�g ezen form�j�ban a b�ta-sejtek pusztul�sa k�vetkezt�ben nincs elegend� inzulintermel�s.

 2-es t�pus� cukorbetegs�g

A 2-es t�pus� cukorbetegs�gben a kezel�s l�pcs�zetesen �p�l fel. Els� l�pcs�ben, a betegs�g kezdet�n aj�nlott az �letm�dv�ltoztat�s, di�t�val, tests�lycs�kkent�ssel, sporttal. A betegs�g el�rehalad�s�val, ha az els� l�pcs� m�r nem el�gs�ges, tablett�s antidiabetikus gy�gyszerek ad�s�ra ker�l sor (monoter�pia, m�sodik l�pcs�fok). Ezek a gy�gyszerek cs�kkentik a v�rcukorszintet, n�velik az inzulin hat�s�t, �s a betegs�g ezen t�pus�ra jellemz� inzulinrezisztencia ellen hatnak. A betegs�g tov�bbi szakasz�ban az antidiabetikus gy�gyszerek kombin�ci�ja v�lik sz�ks�gess� (harmadik l�pcs�fok). A betegs�g tov�bbi el�rehalad�s�val, amikor a b�ta-sejtek kimer�l�se megindul, a tablett�s k�sz�tm�nyek mellett sz�ks�g lehet hossz� hat�s� inzulink�sz�tm�nyek esti ad�s�ra (negyedik l�pcs�fok). Az utols� szakaszban (�t�dik l�pcs�fok) a b�ta sejtek kimer�ltek �s innent�l kezdve az inzulint teljesen p�tolni kell.

 Hasny�lmirigy illetve szigetsejt �t�ltet�s

A cukorbetegs�g kezel�s�ben k�zenfekv� megold�s lenne az elpusztult szigetsejtek p�tl�sa, mellyel a hi�nyz� inzulin-elv�laszt�s probl�m�ja old�dna meg. Erre az eg�sz hasny�lmirigy vagy csak a szigetsejtek �t�ltet�s�nek keret�ben van lehet�s�g.

A hasny�lmirigy �t�ltet�s sor�n a donor eg�sz hasny�lmirigy�t be�ltetik a diab�teszes beteg szervezet�be. A szigetsejt �t�ltet�s azt jelenti, hogy a donorok hasny�lmirigy�b�l izol�lt Langerhans-szigetsejteket egy kat�ter seg�ts�g�vel a m�j �rrendszer�be juttatj�k, ahol azok letelepednek �s megmaradnak. A kezel�s alapja az a gondolat, hogy ha a hasny�lmirigy mind�ssze 3%-�t kitev� Langerhans-szigetekre van csak sz�ks�g�nk, akkor minek �ltess�k be a marad�k 97%-ot. A szigetsejt �t�ltet�snek t�bb el�nye van. Egyr�szt a m�t�t v�ghezvitele technikailag sokkal egyszer�bb (pl. a hasfalat nem kell felnyitni hozz�, ereket nem kell �sszek�tni) �s ezzel a m�t�ttel j�r� komplik�ci�k cs�kkennek. A beavatkoz�s egyszer�bb volta miatt azt meg lehet ism�telni, ha els�re nem siker�lt el�rni az inzulinmentess�get. M�sr�szr�l, mivel csak a szigetsejtek �s nem az eg�sz szerv ker�l �t�ltet�sre, az idegentest-reakci� �s �gy a kil�k�d�s vesz�lye cs�kken. A transzplant�tum kil�k�d�se eset�n a hasny�lmirigy em�szt� enzimjei megmaradnak, hiszen nem ker�ltek elt�vol�t�sra. Az eg�sz szerv �t�ltet�se eset�n ilyenkor azokat is p�tolni kell. A szigetsejt �t�ltet�s sikere eset�n a betegnek nincs t�bb� sz�ks�ge inzulin adagol�s�ra. Mivel ez csak az �t�ltet�sek kb. 25%-�ban fordul el�, r�szsikernek kell tekinteni, ha az inzulinadagot cs�kkenteni lehet vagy az anyagcsere javult.

A szigetsejt �t�ltet�s h�tul�t�je, hogy immunszupressz�v szerek (a szervezet saj�t v�dekez�k�pess�g�t - immunrendszer�t - elnyom� gy�gyszerek) szed�s�re van sz�ks�g, hogy az immunrendszer az idegen sejteket ne l�kje ki, puszt�tsa el. Ezeknek a gy�gyszereknek azonban komoly mell�khat�sa, hogy a szervezetet fog�konyabb� teszik a fert�z� betegs�gek ir�nt. Mivel ezeknek a gy�gyszereknek az �t�ltet�s sor�n elker�lhetetlen, els�sorban azokn�l a betegekn�l j�n sz�ba szigetsejt �t�ltet�s, akikn�l m�r sor ker�lt, vagy sz�ks�g van vese�t�ltet�sre, �gy mindenk�ppen kapn�k ezeket a gy�gyszereket.

A vese�t�ltet�s n�lk�li (izol�lt) hasny�lmirigy vagy szigetsejt �t�ltet�s csak ritk�n j�n sz�ba. A lehets�ges indik�ci�k a m�sk�pp be nem �ll�that�, nagyon ingadoz� v�rcukor�rt�kekkel j�r� diab�tesz, a gyakori alacsony v�rcukor (hipoglik�mia), k�l�n�sen, ha eszm�letveszt�ssel j�r, �s a beteg az el�jeleket nem �rzi meg. Sz�ba j�n m�g gyorsan roml� szem�szeti sz�v�dm�nyek eset�n is. Ilyenkor mindig gondosan m�rlegelni kell az immunrendszert g�tl� gy�gyszerek alkalmaz�s�nak kock�zat�t. A Gie�eni Protokoll a szigetsejt �t�ltet�st az 1-es t�pus� cukorbetegek egy kis r�sz�nek aj�nlja. A kontraindik�ci�k k�z� tartozik a 18 �v alatti �s a 65 �v feletti kor, ha a betegs�g 35 �v felett jelentkezett, ha a betegs�g m�g kevesebb mint 10 �ve tart, t�ls�ly �s inzulinrezisztencia. 2002-ig 583 bejelentett szigetsejt �t�ltet�st hajtottak v�gre. A m�t�tet v�gz� fontos eur�pai k�zpontnak sz�m�tanak a Gie�eni Egyetem (Universit�t Gie�en) N�metorsz�gban, valamint Mil�n� �s Genf. �szak-Amerik�ban fontos centrumok Minneapolis, Miami, Pittsburgh �s St. Louis az Egyes�lt �llamokban, valamint a kanadai Edmonton.

Az inzulinpumpa elterjed�s�vel a diabetes mellitus komplik�ci�i gyakran kiv�dhet�ek, �s �t�ltet�sre nem kell, hogy sor ker�lj�n.

A cukorbeteg teend�it a "Jogok �s k�telezetts�gek a diab�tesz gondoz�sban" sz�cikk alatt foglaltuk �ssze. A cukorbetegek di�t�j�r�l b�vebben a "Cukorbetegek di�t�ja" sz�cikkben olvashat.

 Megel�z�se

A betegs�gre hajlamos egy�neket ma m�g nem tudjuk meg�vni a betegs�g kialakul�s�t�l, de a rizik�faktorok cs�kkent�se, a diagn�zis korai fel�ll�t�sa �s a kezel�s mihamarabbi elkezd�se a sz�v�dm�nyek kifejl�d�s�t cs�kkentheti.

Az 1-es t�pus� diab�teszre hajlamos embereket olyan csal�dokban �rdemes keresni, ahol ilyen betegs�g el�fordult. Ha az apa beteg, annak a val�sz�n�s�ge, hogy a gyerek is beteg lesz, 5%. Az anya betegs�ge eset�n kevesebb: 2,5%. Mindk�t sz�l� �rintetts�ge eset�n a val�sz�n�s�g emelkedik: 20%. Ezeket a betegeket immunmarkerekre sz�rni lehet �s pozitivit�s eset�n c�lzott vizsg�latokat kell v�gezni a diab�tesz kiz�r�sa c�lj�b�l (pl. cukorterhel�ses vizsg�lat).

A 2-es t�pus� diab�tesz �r�kl�d�se sokkal kifejezettebb, de nem k�thet� immunmarkerekhez. Egy sz�l� megbeteged�se eset�n a gyerek diab�tesz�nek val�sz�n�s�ge 50%. A betegs�gre hajlamos egy�neket teh�t diab�teszes csal�dokban �rdemes keresni, illetve azokn�l, akiknek csal�dj�ban gyakoriak az �rrendszeri betegs�gek. T�gabb �rtelemben vesz�lyeztetettek a metabolikus szindr�ma t�neteit hordoz�k is. Csal�di halmoz�d�s eset�n kifejezetten fontos a rizik�faktorok (elh�z�s, doh�nyz�s, hipertriglicerid�mia) cs�kkent�se.

Betegs�g vagy �llapot

Mindkett�, �s ugyanakkor eg�sz pontosan egyik sem. A cukorbetegs�g olyan k�ros �llapot, amely megfelel� felt�telek mellett csaknem normaliz�lhat�. Ekkor a cukorbeteg nem betegnek, hanem csaknem eg�szs�ges embernek tekinthet�.

A diab�tesz a felt�teles eg�szs�g �llapota, amely a felt�telek be nem tart�sa eset�n s�lyos, el�bb-ut�bb v�gzetes kimenetel� betegs�get jelent.

Foor�s: wikip�dia