|
A koffein lnkt hatsa jl rzkelhet a tipikusan alacsony bersgi szinttel jellemezhet helyzetekben, llapotokban (reggel, jszakai munka, hideg, vagy alvshiny esetn). Tbb vizsglat igazolta, hogy a koffein nveli az bersget, ezrt hosszan tart vezetsnl jtkony hats. A kv, fleg nknl, mg ids korban is javtja a figyelmet, segti a koncentrcit. A koffeinfogyaszts szmtalan, nagy llkpessget s kitartst ignyl versenyszer sportnl fokozhatja a fizikai teljestmnyt.
A rendszeres koffein-fogyaszts mellett enyhe fok hozzszoks alakul ki, ami nhny - fejfjssal, lehangoltan tlttt - koffeinmentes” ht utn viszonylag egyszeren lekzdhet. A koffeint elszeretettel alkalmazzk a klnbz fogyasztszerek sszetevjeknt is, mivel a zsrszvetbl elsegti a zsrsavak felszabadulst. Energiaitalokban is gyakran elfordul.
A nagyarny koffeinfogyaszts hossz tvon veszlyes: nveli a kalcium-rtst, ami fokozza a csontritkuls kockzatt. Emeli a pulzusszmot s a vrnyomst, ennek kvetkeztben alvszavar, fejfjs, slyos esetben szvpanasz, infarktus is kialakulhat. A tladagols hallos dzist 80-100 cssznyi kv elfogyasztsa jelenti. A vrandssg, szoptats idejn, gyerekkorban fokozottan mrskelni, illetve lehetsg szerint kerlni kell a koffeinfogyasztst - olvashat a hrlevlben.