Az egszsges embernek naponta krlbell szz hajszla hullik ki. Nincs ok az aggodalomra addig, amg a szlak folyamatosan cserldnek, s egyenletesen oszlanak el az egsz hajas fejbrn. Ha azonban ezt a mrtket jelentsen meghaladja a hajhulls, az lelkileg is hatssal lehet az rintettekre.
A hajhulls tern az ttrst a Bonni Egyetem nemzetkzi kutatcsoportja rte el. Hat v munkjval sikerlt beazonostaniuk azt a gnt, amely felels egy ritka kopaszodsi fajta rkldsrt. k fedeztk fel elsknt azt a receptort, amely szerepet jtszik a haj nvekedsben. Most azt remlik, hogy j kezelsi mdszereket fejleszthetnek ki a hajhullsra. A tanulmny a Nature Genetics mrciusi szmban jelenik meg, de janur 24-tl mr elrhet az interneten.
"Habr ez a fajta kopaszods meglehetsen ritka, fontos lehet szmunkra a hajnvekeds mechanizmusnak megismersben” – lltja a kutats vezetje, Regina Betz. A betegsg rkldik, a frfiakat s nket egyarnt rintheti. A betegek mr gyermekkorukban elkezdenek kopaszodni, majd az letkor elrehaladtval a hajhulls fokozdik.
A betegsget genetikai elvltozs okozza. Megakadlyozza, hogy a hajhagymk felletn lev receptorszerkezetek rendesen kialakuljanak. Ez a hajnvekedsben fontos szerepet jtsz receptor eleddig ismeretlen volt a tudsok szmra.
Markus Nthen professzor szerint a hibs receptorstruktra a G-fehrje ltal sszekapcsolt receptorok tpusba tartozik. Ez j hr, mivel ezek jl kezelhetk gygyszeresen. A kutatk beazonostottak tovbb egy bels elvlaszts hrvivt, amely sszekti a hajhagymt a receptorral. Ez lehetsget ad j hatanyagok kidolgozsra.
A csapat egy msik tagja a mekkai King Faisal krhz brgygysza Khalid Al Aboud felelt a klinikai esetek tanulmnyozsrt. 2002-ben a fent emltett ritka betegsget vizsgltk egy Szad-arbiai csald tagjain. A tudsoknak sikerlt elemezni a csaldtagok DNS-t. A csald genetikai llomnya adta a kutatcsoport szmra a kulcsot a hajnvekeds s hajhulls alapjainak megrtshez. A tudsok most abban remnykednek, hogy ez az egyedi eset olyan fejlesztseket eredmnyezhet, amely a jvben a betegek szlesebb krnek is elnyre vlhat.