A t�d�r�k ut�n az eml�r�k a leggyakoribb daganatos megbeteged�s. A genetikai t�nyez�k, az �letkor, az elh�z�s, �s a rendszeres alkoholfogyaszt�s n�velheti az eml�r�k kialakul�s�nak kock�zat�t. "Jelenleg hatvanhatezer eml�daganatos beteg �l Magyarorsz�gon, t�bb mint k�tharmaduk azonban m�r el�rehaladott, �tt�tes mellr�kkal keresi fel orvos�t, pedig a korai felismer�ssel, az id�ben elkezdett ter�pi�val jelent�sen n�velhet� a gy�gyul�s es�lye" – magyar�zza Torgy�k L�szl� onkol�gus f�orvos.

Az eml�daganatnak kezdetben nincsenek t�netei. Els� jele �ltal�ban egy csom�, amely hat�rozottan elk�l�n�l a k�rnyez� sz�vetekt�l. Korai st�diumban nyom�s hat�s�ra a csom� szabadon mozoghat a b�r alatt, el�rehaladott �llapotban azonban r�gz�l a mellkas fal�hoz, vagy a felette l�v� b�rh�z. A daganatos eml� alaki elt�r�seket mutathat, el�rehaladott st�diumban pedig fek�lyes g�dr�k, narancsh�jhoz hasonl� sebek alakulhatnak ki a b�r�n. A nyirokcsom�k a h�naljban k�l�n�sen az �rintett oldalon megduzzadnak, �lesen kivehet�k, j�l tapinthat�k.

"Mivel az eml�r�k korai st�diumban csak ritk�n okoz t�neteket, ez�rt a mammogr�fi�s sz�r�vizsg�latnak kulcsfontoss�g� szerepe van a megel�z�sben" – magyar�zza D�m�t�ri Zsuzsanna radiol�gus f�orvos �s hangs�lyozza, hogy a betegs�g nagyon �sszetett, ez�rt id�vel fokozatosan s�lyosbodik, egyre agressz�vabb� v�lik �s m�r nem csup�n az eml�t, de az eg�sz szervezetet �rintheti. �gy legvesz�lyeztetettebb koroszt�lynak, a 45-60 �v k�z�tti n�knek �rdemes �vente egyszer szervezett eml�sz�r�sen r�szt venni�k. Az ingyenes sz�r�vizsg�latok orsz�gszerte negyven�t centrumban vehet�k ig�nybe – f�zi hozz� a szakember.

A mammogr�fi�s vizsg�lat sor�n kisenergi�j� r�ntgensugarakat alkalmaznak, ami a t�vhittel ellent�tben nem jelent komoly sug�rterhel�st, nem j�r f�jdalommal. A vizsg�latot �rdemes a havi ciklus ut�n elv�gezni, mivel a menstru�ci� alatt val�ban �rz�kenyebbek lehetnek az eml�k. A pontos diagn�zis fel�ll�t�s�t a mammogr�fi�s k�sz�l�k mellett ultrahang, PET CT, MRI �s k�l�nb�z� onkol�giai vizsg�latok is seg�tik.

Az eml�r�k a t�bbi daganatos megbeteged�shez hasonl�an f�jdalmas �s fizikailag megterhel� ter�pi�kkal j�r, a mell r�szleges vagy teljes csonkol�s�hoz vezethet. Az eml�r�k kezel�se a betegs�g st�dium�t�l �s t�pus�t�l f�gg. �sszetett, mivel a daganat fajt�ja, n�veked�si sebess�ge, �tt�tk�pz�si hajlama, a kezel�sre adott v�lasza is igen elt�r�. A m�t�ti beavatkoz�snak azonban k�t f�bb lehet�s�ge van, az eml�megtart� m�t�t �s a masztekt�mia, vagyis a teljes eml�sz�vet elt�vol�t�sa.

Ny�lt nap: tess�k k�rdezni!

M�jus 9-�n 9-16 �ra k�z�tt a Semmelweis Egyetem Radiol�giai �s Onkoter�pi�s Klinika (1082 Budapest �ll�i �t 78/A) ny�lt napot szervez, ahol interakt�v ismeretterjeszt� el�ad�sokkal, sz�r�sekkel v�rj�k az �rdekl�d�ket. A rendezv�nyen t�bbek k�z�tt sz� esik a sz�r�s �s megel�z�s lehet�s�geir�l, a ter�pi�kr�l, a betegs�ggel kapcsolatos hiedelmekr�l, a r�sztvev�k felvil�gos�t�s�t, t�j�koztat�s�t onkol�gus, dietetikus, plasztikai seb�sz, patol�gus, pszichol�gus szakemberek is seg�tik.

"Az eml�daganat kialakul�s�t sokan fizikai traum�ra vezetik vissza; ez azonban megt�veszt�, hiszen az eml�r�k nem alakul ki es�s vagy �t�s hat�s�ra, ink�bb a baleset k�vetkezt�ben fell�p� f�jdalmak h�vj�k fel a figyelmet a m�r megl�v� daganatra” – mutat r� a betegs�ggel kapcsolatos egyik t�vhitre Torgy�k L�szl� f�orvos. Az onkol�gus szerint sokan k�ts�gbe vonj�k az �nvizsg�lat szerep�t, pedig a szakember �tmutat�s�val elsaj�t�tott megfelel� technika birtok�ban hamarabb �szrevehet�k az apr�bb elv�ltoz�sok is. A rendszeresen, �vente h�rom-n�gy alakalommal v�gett �nvizsg�latnak jelent�s szerepe van a megel�z�sben, hiszen sokan csak az utols� percekben keresik fel orvosukat, mikor m�r fek�lyes sebek jelennek meg az eml�n.

„A napi rohan�sban nek�nk orvosoknak sem jut el�g id�nk arra, hogy ny�ltan, kertel�s n�lk�l legjobb tud�sunk szerint v�laszoljunk a betegs�ggel kapcsolatos k�rd�sekre. Mer�szs�g kell ahhoz, hogy bel�ssuk, bizonyos esetekben el�rt�k a korl�tainkat, nem tudunk t�bbet tenni, nincs m�dunk arra, hogy tov�bbi kezel�seket aj�nljunk, de lelki t�mogat�ssal, az er�nl�t jav�t�s�val, a f�jdalom csillap�t�s�val seg�thet�nk a megfelel�, m�g m�lt� �letmin�s�g kialak�t�s�ban” –  mondja Torgy�k doktor. Majd kiemeli, hogy a megel�z�shez, korai felismer�shez n�lk�l�zhetetlen az eg�szs�gtudatos �let, de ha kialakul a betegs�g, akkor fontos, hogy merj�nk k�rdezni �s tenni az�rt, hogy a gy�gyul�s min�l sikeresebb �s hosszantart�bb legyen. Hiszen a r�k nem egyenl� a hal�llal, a betegs�g karbantarthat�, kezelhet�, sokan gy�gyultan ker�lnek ki a bajb�l.