Manaps�g rengeteget hallani arr�l, hogy az �npuszt�t� �letm�d, az eg�szs�gtelen �s rendszertelen t�pl�lkoz�s, a doh�nyz�s, a stressz, a mozg�sszeg�ny �letvitel k�vetkezt�ben sz�mos betegs�g alakulhat ki. �gy p�ld�ul a fenti �letst�lus gyakori k�vetkezm�nyei a sz�v�s �rrendszeri megbeteged�sek, a sz�vinfarktus, a sz�l�t�s �s a hirtelen sz�vhal�l. A sz�v�s �rrendszeri megbeteged�sek ar�nya nagyon j�l behat�rolhat� �llamhat�rok tekintet�ben. Magyarorsz�gon a kering�si megbeteged�sek k�vetkezt�ben bek�vetkezett korai hal�loz�sok ar�nya h�romszor magasabb, mint az Eur�pai Uni�s �tlag. Ez m�g a keleteur�pai �tlagn�l is rosszabb.

Gyilkos n�gyes

Sokan gondolnak a lehetõ legrosszabbra, amikor f�jdalmat �reznek a mellkasukban. Elõfordul, hogy nem sz�v�s �rrendszeri megbeteged�s okozza a f�jdalmat, azonban sokszor t�nylegesen a sz�v megbeteged�se �ll a h�tt�rben. A sz�vbetegs�gek egyik leggyakoribb fajt�ja a sz�vkoszor�erek elmeszesed�se, amikor az art�ri�k fal�n l�võ zs�ros lerak�d�sok k�vetkezt�ben megkem�nyedik az �rfal �s az �r is beszûk�l. Ennek kialakul�s�ban t�bb t�nyezõ is szerepet j�tszhat, mint p�ld�ul a magas v�rzs�rtartalom, a stressz, a doh�nyz�s, a mozg�sszeg�ny �letm�d, az elh�z�s, a magas v�rnyom�s, a cukorbetegs�g, valamint a nem. �s egyes �r�kletes t�nyezõk is.

Az esetek 80 sz�zal�k�ban a "gyilkos n�gyes" az elh�z�s, a magas v�rzs�rszint a cukorbetegs�g �s a magas v�rnyom�s egym�s hat�s�t erõs�tve egy�ttesen okozz�k a sz�v k�l�nb�zõ megbeteged�seit �s annak tragikus k�vetkezm�nyeit.

Az ut�bbi �vekben t�bb nõ halt meg kering�si, mint daganatos betegs�gekben. Jellemzõ, hogy a mai magyar t�rsadalomban m�g nem el�gg� tudatosult, hogy a kardi�lis megbeteged�sek nemcsak a f�rfiak k�r�ben, �s nem csup�n idõs korban szedik �ldozataikat, hanem a nõk k�z�tt is ezek okozz�k a legt�bb rokk�nts�got �s hal�lt. A h�lgyeknek nyolcszor nagyobb az es�lye, hogy sz�vizominfarktus vagy sz�l�t�s vessen v�get az �let�knek, mint arra, hogy mellr�kban vagy petef�szekdaganatban haljanak meg.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A sz�v v�rell�t�si zavara leggyakrabban mellkasi f�jdalmat okoz. Sz�vinfarktust a sz�vkoszor��rben bek�vetkezõ v�rr�g�s�d�s v�lt ki. A v�rr�g n�veked�s�vel cs�kken a verõereken �t�raml� v�r mennyis�ge. A sz�vizom v�g�l mûk�d�sk�ptelenn� v�lik, v�rell�t�sa egyre rosszabb, �gy az izomsz�vet oxig�n hi�ny�ban fulladni kezd. Nagyon fontos, hogy a beteg min�l elõbb orvoshoz jusson, mert az elz�r�d�s miatt a sz�vizomrostok elhalnak. Ez�rt, ha b�rki tizen�t percn�l hosszabb ideig, szokatlan, erõs mellkasi f�jdalmat tapasztal, azonnal h�vjon orvost, hogy szakint�zetben kivizsg�lhass�k sz�vinfarktus gyan�j�val.

A sz�vinfarktus t�netei

Az orvosi szûr�sen t�l, hat�kony lehet a megelõz�sben a pihen�s, a kev�sb� fesz�tett munkatemp�, a rendszeres testmozg�s, az eg�szs�ges �s vitamind�s t�pl�lkoz�s. K�l�n�sen a C-vitamin-ut�np�tl�sra figyelj�nk oda, hiszen ez a vitamin v�di legjobban a sz�vet �s ereket, szerepe van az oxig�nnek a hemoglobinhoz t�rt�nõ k�tõd�s�ben, az oxig�n sz�ll�t�s�ban. Ha a C-vitamin kalciummal egy�tt ker�l a szervezetbe, jobban felsz�v�dik �s gyorsabban hasznosul a sejtekben. Nagy szerepe van m�g a megelõz�sben a b�takarotinnak �s licopinnak (s�tõt�k, s�rgar�pa, gy�m�lcs�k), valamint az antioxid�nsoknak. A napi egy deciliter v�r�sbor, a v�r�shagyma �s a fokhagyma is j�t�kony hat�s�. A magn�zium, k�lium, kalcium tartalm� �telek fokozz�k a sz�vizom erej�t �s ellen�ll� k�pess�g�t. Az olajos magvak megakad�lyozz�k a tromb�zisk�pzõd�st.

�vente egyszer m�rj�nk v�rnyom�st!

Az ide�lis v�rnyom�s 135/85 Hgmm alatti, f�ggetlen�l att�l, hogy az illetõ h�ny �ves. Term�szetesen fiatalokn�l ez az �rt�k m�g alacsonyabb is lehet. Ha csak 1020 Hgmmrel nagyobb a v�rnyom�s a fentin�l, akkor fokozatosan, m�g magasabb �rt�kek mellett viszont ugr�sszerûen emelkedik azoknak a sz�ma, akik a v�rhat� �letkorn�l hamarabb halnak meg. K�l�n�sen fontos ennek ismerete az idõsebb koroszt�ly tekintet�ben, de 35 �v felett �vente legal�bb egyszer m�rj�k meg v�rnyom�sunkat.