Mi is az asztma?

Az asztma a t�d�ben elhelyezked� l�gutak (h�rg�k) gyullad�sos megbeteged�se. A gyullad�s hat�s�ra a l�gutak fala v�r�s, �s duzzadt lesz. Emiatt a l�gutak besz�k�lnek, �s t�ls�gosan �rz�kenny� v�lnak bizonyos hat�sokra. A l�gutak besz�k�l�se okozza az asztma visszat�r� t�neteit: a k�h�g�st, neh�zl�gz�st, fullad�st, �s a mellkasi szor�t�st. Az enyhe rohamok gy�gyszeres kezel�s n�lk�l is elm�lhatnak, de kezel�s hat�s�ra sokkal gyorsabb a gy�gyul�s. A megfelel� kezel�s emellett cs�kkenti egy �jabb roham kialakul�s�nak es�ly�t. Ha s�lyos asztm�s rohama van, azonnal k�rjen orvosi seg�ts�get!

Az asztma egy tart�san fenn�ll�, kr�nikus betegs�g. Ez nem jelenti azt, hogy az asztm�sok �lland�an rosszul �rzik magukat. A betegs�g hull�mz� lefoly�s�, jobb �s rosszabb id�szakok v�ltj�k egym�st.

Az asztma igen gyakori betegs�g. A nyugati orsz�gokban minden tizedik ember v�lik asztm�ss� �lete folyam�n.

2. Mit jelent a l�gutak gyullad�sa?

A gyullad�s a l�gutak fal�nak reakci�ja, melyet fert�z�sek, vagy egy�b – a l�gutakat irrit�l� – t�nyez�k v�lthatnak ki. A gyullad�s hat�s�ra lesznek a l�gutak v�r�sek, duzzadtak, sz�kek �s t�l�rz�kenyek.

3. A l�g�ti gyullad�s hogyan okoz asztm�t?

A gyullad�s hat�s�ra sz�k�lnek a l�gutak, cs�kken a t�d�ben a l�g�raml�s, �s ez okozza az asztm�s t�neteket: k�h�g�s, neh�zl�gz�s, fullad�s, mellkasi szor�t�s.

A gyullad�s hat�s�ra a k�vetkez� elv�ltoz�sok j�nnek l�tre:

- a l�gutak fala duzzadt lesz, ez�rt bels� �tm�r�j�k cs�kken

- a l�gutak fal�ban l�v� izom �sszeh�z�dik, ez�ltal a l�gutak tov�bb sz�k�lnek

- nagy mennyis�g� v�lad�k k�pz�dik, mely a sz�k l�gutakat (h�rg�ket) elt�meszeli

- a kr�nikus gyullad�s tart�s k�rosod�st okozhat a l�gutak fal�ban, az �gy t�nkrement l�gutak m�r nem tudnak norm�lis m�rt�kben kit�gulni

Ha a l�gutak hossz� ideig gyulladtak, akkor t�l�rz�kenny� v�lnak. Ez azt jelenti, hogy a h�tk�znapi hat�sokra (v�rusok, allergi�t okoz� anyagok, por, f�st, stressz) sokkal gyorsabban �s er�sebben reag�lnak, mint az eg�szs�ges l�gutak.

4. Ki lesz asztm�s?

Az asztma csal�dokban halmoz�dik. Ez azt jelenti, hogyha az �n csal�dj�ban van asztm�s beteg, akkor �nnek nagyobb es�lye lesz arra, hogy asztm�ss� v�ljon, mint azoknak, akiknek a csal�dj�t nem �rinti ez a betegs�g. Az ekc�m�s, �telallergi�s gyermekek k�s�bbi �letkorban gyakrabban v�lnak asztm�ss�, mint eg�szs�ges t�rsaik.

Az allergia (els�sorban a vir�gporok, h�ziporatk�k, �llati sz�r�k, pen�szgomb�k elleni allergia) szint�n n�veli az asztma kialakul�s�nak es�ly�t. Azokn�l, akik hajlamosak asztm�ra, a doh�nyf�st, a szennyezett leveg�, �s egy�b l�gutakat irrit�l� anyagok szint�n v�lthatnak ki asztm�s t�neteket.

5. Milyen �letkorban kezd�dik az asztma?

Asztma b�rmely �letkorban kezd�dhet. Az asztm�sok kb. fel�n�l az els� t�netek t�z �ves kor el�tt alakulnak ki. Az asztm�s gyermekek t�bbs�g�n�l a betegs�g hat �ves kor el�tt kezd�dik.

6. Mi okozza az asztm�t?

Az asztma okait m�g nem ismerj�k teljesen. Az azonban biztos, hogy az asztma kialakul�s�hoz �r�kletes (genetikai) t�nyez�k, �s k�rnyezeti hat�sok egyar�nt sz�ks�gesek. Teh�t csak azokn�l alakul ki asztma, akiknek genetikai hajlamuk van r�, amely bizonyos k�rnyezeti hat�sokra elind�tja a betegs�get.

Asztm�t okozhatnak allergi�t kiv�lt� t�nyez�k is (leggyakrabban h�ziporatk�k, vir�gporok, �llati sz�r�k, pen�szgomb�k sp�r�i), de az asztm�sok jelent�s r�sze nem allergi�s.

7. Az asztma kr�nikus betegs�g?

Igen. Az asztma kr�nikus (tart�san fenn�ll�) betegs�g, melyet a l�gutak gyullad�sa �s besz�k�l�se okoz. A gyullad�s nem csak asztm�s t�netek alatt van jelen hanem - enyh�bb m�rt�kben - akkor is fenn�ll, ha az asztm�s teljesen t�netmentes.

Ha nem kezelj�k az asztm�t, akkor ism�tl�d� asztm�s rohamok jelentkeznek.

Az enyhe rohamok gy�gyszeres kezel�s n�lk�l is elm�lhatnak, de kezel�s hat�s�ra sokkal gyorsabb a gy�gyul�s. A megfelel� kezel�s emellett cs�kkenti egy �jabb roham kialakul�s�nak es�ly�t. Ha s�lyos asztm�s rohama van, azonnal k�rjen orvosi seg�ts�get!

Az asztma egy tart�san fenn�ll�, kr�nikus betegs�g. Ez nem jelenti azt, hogy az asztm�sok �lland�an rosszul �rzik magukat. A betegs�g hull�mz� lefoly�s�, jobb �s rosszabb id�szakok v�ltj�k egym�st. Megfelel� kezel�s mellett a rohamok enyh�k �s ritk�k, hossz�, t�netmentes id�szakok jellemz�ek.

8. Ahogy �regszem, romlik majd az asztm�m?

Igen. Sajnos erre sz�m�tani lehet. A nem megfelel�en kezelt asztma az �letkorral s�lyosbodik. Az asztm�sok t�deje sokkal gyorsabb �temben romlik, mint az eg�szs�gesek�. A korszer� asztma gy�gyszerek m�g nem �llnak rendelkez�sre olyan hossz� id� �ta, hogy biztosan tudjuk, vajon a megfelel�en kezel�s megv�di-e az id�sebb betegeket ett�l a gyors roml�st�l. A legt�bb orvos azonban �gy gondolja, hogy a kezel�s hat�s�ra a t�d� roml�s�nak �teme lassul.

9. Id�sebb korban rosszabb asztm�ss� v�lni?

Nem felt�tlen�l, de meg kell jegyezni, hogy az asztma gyakran s�lyosabb form�ban jelentkezik, ha id�sebb �letkorban indul. Ebben az �letkorban r�ad�sul gyakoribb a sz�vbetegs�g, �s egy�b kr�nikus betegs�gek, melyek s�lyosb�tj�k az asztm�s rohamokat �s nehez�tik a kezel�st.

Az id�sebbek „asztm�ja” sokszor nem val�di asztma, hanem �gynevezett kr�nikus obstrukt�v t�d�betegs�g (COPD), mely k�z�s elnevez�se a t�bbnyire doh�nyz�s �ltal okozott kr�nikus h�rghurutnak (bronchitis) �s a t�d�t�gul�snak (emfiz�ma). A kr�nikus obstrukt�v t�d�betegs�gnek a t�netei hasonl�ak az asztm��hoz (k�h�g�s, neh�zl�gz�s, fullad�s, fokozott v�lad�ktermel�s). Lefoly�sa �ltal�ban s�lyosabb, mint az asztm��, mivel itt a l�gutak s�lyosabban k�rosodnak, �gy a kezel�s sokkal nehezebb, �s kevesebb eredm�nnyel j�r. R�ad�sul a kr�nikus obstrukt�v t�d�betegs�g jobban terheli a sz�vet �s teszi t�nkre a szervezet t�bbi r�sz�t, mint az asztma.
Gyakori k�rd�sek a gy�gyszerekr�l:

1. Mit jelent a megel�z� gy�gyszer?

A megel�z� gy�gyszerek az asztm�s roham kialakul�s�t g�tolj�k meg. K�tf�le megel�z� gy�gyszert haszn�lunk: gyullad�scs�kkent�t �s h�rg�t�g�t�t.

A gyullad�scs�kkent� gy�gyszerek az asztm�s t�netek�rt felel�s gyullad�st szor�tj�k vissza. A leghat�sosabb �s legsz�lesebb k�rben haszn�lt gyullad�scs�kkent� gy�gyszerek az inhal�ci�s (bel�legzett) szteroidok. Ha az orvos utas�t�sa szerint naponta rendszeresen haszn�ljuk �ket, akkor megel�zik a s�lyos rohamokat �s hossz�, t�netmentes id�szakokat biztos�tanak. Fontos, hogy az inhal�ci�s szteroidokat rendszeresen haszn�ljuk, akkor is, ha nincs neh�zl�gz�s�nk.

Ha a l�g�ti gyullad�st nem kezelj�k, akkor a l�gutak (h�rg�k) v�r�sek, �s duzzadtak lesznek, bels� �tm�r�j�k cs�kken, �s t�l�rz�kenny� v�lnak. A gyullad�s - enyh�bb m�rt�kben - akkor is fenn�ll, ha az asztm�s teljesen t�netmentes, asztm�s roham alatt azonban jelent�sen s�lyosbodik.

A h�rg�t�g�t� gy�gyszerek �gy tudj�k megel�zni az asztm�s rohamot, hogy kit�g�tj�k a besz�k�lt h�rg�ket. Bel�gz�s ut�n ellaz�tj�k a h�rg�k fal�ban l�v� izmot, �gy a h�rg�g�rcs old�dik. A h�rg�t�g�t� gy�gyszerek t�bbs�ge gyorsan �s r�vid ideig fejti ki hat�s�t, ez�rt nem alkalmas megel�z� szernek rendszeres haszn�latra. A hossz�hat�s� h�rg�t�g�t�k azonban – inhal�ci�s szteroiddal egy�tt igen hat�sos megel�z� gy�gyszerek. Fontos megjegyezni, hogy �nmagukban nem haszn�lhat�k megel�z� szerk�nt, mert b�r kiv�l�an t�g�tj�k a h�rg�ket, de a l�gutak gyullad�s�t nem szor�tj�k vissza, �gy csak az asztma t�neteit, de nem az ok�t kezelik.

2.  Mit jelent a rohamold� gy�gyszer?

Az asztm�s roham gyors old�s�ra haszn�ljuk. a h�rg�t�g�t� gy�gyszereket. Hat�sukra a h�rg�k fal�ban l�v� izom ellazul, �gy a h�rg�k kit�gulnak.

K�tf�le inhal�ci�s h�rg�t�g�t� gy�gyszert haszn�lunk: gyorshat�s�, �s hossz�hat�s� h�rg�t�g�t�t. A gyorshat�s� h�rg�t�g�t�k n�h�ny perc alatt oldj�k az asztm�s rohamot azonban a hat�suk 3-4 �ra alatt elm�lik. A hossz�hat�s� h�rg�t�g�t�k �ltal�ban 12 �r�n kereszt�l hatnak – �gy naponta csak k�t alkalommal kell haszn�lni �ket – rohamold�sra viszont nem alkalmasak, mert hat�suk 20-30 perccel a bel�gz�s ut�n jelentkezik. L�teznek olyan h�rg�t�g�t�k is, melyek n�h�ny perc alatt oldj�k a l�gz�si nehez�tetts�get, majd ezt k�vet�en hat�suk 12 �r�n kereszt�l fenn�ll.


3. Mit jelent a kombin�lt gy�gyszer?

A kombin�lt k�sz�tm�nyek egy inhal�ci�s eszk�zben tartalmaznak h�rg�t�g�t� �s gyullad�scs�kkent� gy�gyszert. Az ilyen bel�gz�k egyszerre t�g�tj�k a l�gutakat (megel�zik a mellkasi szor�t� �rz�s kialakul�s�t �s a roham s�lyosbod�s�t) �s cs�kkentik a l�gutak gyullad�s�t. A kett�s hat�s eredm�nye az, hogy az asztma hat�konyabban kezelhet�, hiszen a betegnek csak egyetlen inhal�ci�s eszk�zt kell haszn�lnia.

A kombin�ci�s k�sz�tm�nyek egyik csoportj�nak haszn�latakor ugyanazt a gy�gyszermennyis�get sz�vjuk be minden nap. Az asztma ugyanakkor egy v�ltoz�, hull�mz� lefoly�s� betegs�g, ahol j� �s rossz id�szakok v�ltakoznak annak megfelel�en, hogy a gyullad�s m�rt�ke is hol er�sebb, hol gyeng�bb. �gy ha az �llapott�l f�ggetlen�l, mindig ugyanazzal a gy�gyszermennyis�ggel kezelj�k, akkor hol t�l sok, hol t�l kev�s gy�gyszer ker�l a l�gutakba. Ha pedig az asztma aktu�lis s�lyoss�g�hoz k�pest kev�s a bejuttatott gy�gyszer, akkor a betegs�g t�netei fokoz�dhatnak �s esetleg kieg�sz�t� gy�gyszerekre lehet sz�ks�g.

L�teznek olyan kombin�ci�s k�sz�tm�nyek is, amelyeknek az adagja az asztm�s beteg aktu�lis �llapot�hoz rugalmasan igaz�that�,�s �gy tov�bb cs�kkenthet� az asztm�s roham kialakul�s�nak az es�lye.

4. Hogyan hatnak a gyullad�scs�kkent� gy�gyszerek?

Az asztm�t a l�gutak gyullad�sa okozza, melynek hat�s�ra a h�rg�k v�r�sek, duzzadtak, �s t�l�rz�kenyek lesznek, bels� �tm�r�j�k pedig besz�k�l. A gyullad�scs�kkent� gy�gyszerek visszaszor�tj�k ezt a gyullad�st, �gy a h�rg�fal duzzanata m�rs�kl�dik, �s a h�rg�k kev�sb� lesznek �rz�kenyek asztm�s rohamot kiv�lt� t�nyez�kre.

A gyullad�scs�kkent� gy�gyszerek nagyon hat�konyan k�pesek megg�tolni asztm�s roham kialakul�s�t a legt�bb embern�l. Az asztma kezel�s�re a legelterjedtebben haszn�lt gyullad�scs�kkent� gy�gyszerek az inhal�ci�s (bel�legzett) szteroidok.

5.  Hogyan hatnak a h�rg�t�g�t� gy�gyszerek?

A h�rg�t�g�t�k hat�s�nak az a l�nyege, hogy ellaz�tj�k a h�rg�k fal�ban l�v� izmot, �gy az nem h�z�dik �ssze, �s nem sz�k�ti a l�gutakat. A t�g l�gutakon kereszt�l azt�n akad�lytalanul �ramlik a leveg� bel�gz�skor a t�d�be, �s kil�gz�skor a t�d�b�l a l�gk�rbe. K�tf�le inhal�ci�s h�rg�t�g�t� gy�gyszert haszn�lunk: gyorshat�s�, �s hossz�hat�s� h�rg�t�g�t�t. A gyorshat�s� h�rg�t�g�t�k n�h�ny perc alatt oldj�k az asztm�s rohamot �s hat�suk 3-4 �ra alatt elm�lik. A hossz�hat�s� h�rg�t�g�t�k �ltal�ban 12 �r�n kereszt�l hatnak – �gy naponta csak k�t alkalommal kell haszn�lni �ket – rohamold�sra viszont nem alkalmasak, mert hat�suk 30 perccel a bel�gz�s ut�n jelentkezik. L�teznek olyan h�rg�t�g�t�k is, melyek n�h�ny perc alatt oldj�k a l�gz�si nehez�tetts�get, majd ezt k�vet�en hat�sa 12 �r�n kereszt�l fenn�ll.


6. Mik azok a szteroidok?

A szteroidok gyullad�scs�kkent� gy�gyszerek. Alkalmasak az asztm�s gyullad�s visszaszor�t�s�ra �s a gyullad�s fokoz�d�s�nak kiv�d�s�re. Az asztma kezel�s�re �ltal�ban inhal�ci�s (bel�legzett) szteroidokat haszn�lunk.


7. Mi�rt j� ha a szteroid gy�gyszereket inhal�ci�s (bel�legzett) form�ban haszn�ljuk?

Az asztma kezel�s�re leggyakrabban inhal�ci�s (bel�legzett) szteroidokat haszn�lunk. Ez azt jelenti, hogy a gy�gyszer a bel�gz� k�sz�l�kb�l egyenesen a t�d�be jut, �s �gy – mivel a test t�bbi szerv�t kev�ss� �rinti – mell�khat�sokkal alig kell sz�molnunk. A gy�gyszernek csak kis r�sze ker�l a v�rbe, �s az is gyorsan ki�r�l. Ez az oka annak, hogy m�s szteroid kezel�ssel �sszehasonl�tva az inhal�ci�s szteroid kezel�snek l�nyegesen kevesebb mell�khat�sa van. Ez k�l�n�sen nagy jelent�s�g� terhesek eset�ben. Az anya �s a magzat nagyobb biztons�ga �rdek�ben az �ltal�nos aj�nl�s szerint a terhess�g ideje alatt a gyullad�scs�kkent� szteroidokat lehet�s�g szerint bel�legzett (inhal�ci�s) form�ban kell alkalmazni.


8. Mikor kell szteroid tablett�t, vagy injekci�t haszn�lni?

A szteroid tabletta �s injekci� s�lyos asztm�s roham ell�t�s�ra alkalmas olyankor, ha az inhal�ci�s szteroid m�r nem haszn�l.

A r�vid – p�r napos – szteroid tablett�s, vagy injekci�s kezel�snek kev�s mell�khat�sa van. Nagy d�zis� kezel�snek lehet negat�v, vagy ak�r pozit�v ir�ny� befoly�sa a beteg hangulat�ra. A hosszan tart� tablett�s, vagy injekci�s szteroid kezel�s csontritkul�st, s�lyn�veked�st, magas v�rnyom�st, cukorbetegs�get, a b�r elv�konyod�s�t okozhatja. Ezek a vesz�lyek nem �llnak fenn, ha a r�vid tablett�s, vagy injekci�s szteroid kezel�s ut�n – az orvossal egyeztetve – a lehet� leggyorsabban vissza�llunk az inhal�ci�s szteroid kezel�sre.


9.  Mi a k�l�nbs�g a kortikoszteroid �s az anabolikus szteroid k�z�tt?

A szteroid vegy�letek k�l�nb�z�ek. Az asztma kezel�s�re a gl�kokortikoszteroidokat haszn�ljuk. Ezek hat�konyan szor�tj�k vissza a h�rg�k asztm�s gyullad�s�t �s cs�kkentik a l�gutak v�lad�kk�pz�d�s�t. Az anabolikus szteroidok ezzel szemben a f�rfi nemi hormonhoz, a tesztoszteronhoz hasonl� hat�s�ak, �gy p�ld�ul illeg�lis haszn�latuk sportol�kn�l el�seg�ti az izmok t�meg�nek, erej�nek �s terhelhet�s�g�nek n�veked�s�t. A gl�kokortikoszteroidoknak ilyen hat�suk nincs.

10.  Van a bel�legzett szteroidokon k�v�l m�s hat�sos asztma megel�z� gy�gyszer?

A tudom�ny jelenlegi �ll�sa szerint a leghat�sosabb asztma megel�z� gy�gyszerek az inhal�ci�s (bel�legzett) szteroidok. A nem szteroid inhal�ci�s gy�gyszerek nem k�pesek a gyullad�st olyan m�rt�kben visszaszor�tani, mint a szteroidok.

A leukotri�n-antagonist�k tabletta form�ban kaphat�k, �gy haszn�latuk egyszer�. A legt�bb betegn�l nem g�tolj�k meg olyan hat�konyan az asztm�s rohamok kialakul�s�t, mint a szteroidok, de egyes betegekn�l hasznosak lehetnek.

Az antihisztamin tablett�k nem haszn�latosak asztmakezel�sre. Azokn�l azonban, akiknek sz�nan�th�juk �s asztm�juk is van, az antihisztamin kezel�s – ha a sz�nan�th�s t�neteket jelent�sen jav�tja – kis m�rt�kben cs�kkentheti az asztm�s t�neteket is.

A hossz� hat�s� teofillin-k�sz�tm�nyek h�rg�t�g�t� hat�ssal b�rnak. Ahhoz azonban, hogy megtal�ljuk az ide�lis d�zist, t�bb alkalommal kell a betegt�l v�rt venni �s a gy�gyszer v�rszintj�t meghat�rozni. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy ezek a hossz�hat�s� h�rg�t�g�t�k �nmagukban sokkal kev�sb� hat�konyak, mint az inhal�ci�s szteroidok, mivel nem cs�kkentik kell� m�rt�kben az asztm�s gyullad�st. Ha az asztm�t nem kezelj�k hat�kony gyullad�scs�kkent�vel, akkor az asztm�s gyullad�s id�vel er�s�dik, �s egyre gyakoribb �s s�lyosabb t�neteket okoz

11.  Mit jelent a leukotri�n-antagonista?

A leukotri�n-antagonist�k viszonylag �j gy�gyszerek az asztma kezel�s�ben. Tabletta form�ban kaphat�k, melyeket naponta egy vagy k�t alkalommal kell bevenni. Az asztm�s gyullad�snak azt a r�sz�t szor�tj�k vissza, melyet az �gynevezett leukotri�nek okoznak. Egyes betegekn�l hat�sosak lehetnek az asztm�s t�netek megel�z�s�ben, de t�bbnyire nem olyan hat�konyak, mint az inhal�ci�s szteroidok.

12.  Musz�j haszn�lnom a szteroid gy�gyszeremet akkor is, ha j�l vagyok?

Igen. Az asztma egy tart�san fenn�ll�, kr�nikus betegs�g, mely a l�gutak gyullad�s�val �s besz�k�l�s�vel j�r. Az asztm�s gyullad�s nem �lland�, hanem hull�mz� lefoly�st mutat �s - enyh�bb m�rt�kben - akkor is fenn�ll, ha az asztm�s teljesen t�netmentes.

Az asztm�sok n�ha elfelejtik, vagy tudatosan abbahagyj�k a megel�z� gyullad�scs�kkent� kezel�st, mikor j�l �rzik magukat. Mikor azt�n neh�zl�gz�s�k lesz, egyre t�bb h�rg�t�g�t�t haszn�lnak. Ez seg�t a neh�zl�gz�sek lek�zd�s�ben, de nem cs�kkenti a l�gutak gyullad�s�t. �ppen ez�rt, nagyon fontos, hogy orvosi tan�cs n�lk�l sose hagyja abba a rendszeres inhal�ci�s szteroid kezel�st!
Ha ez m�gis el�fordul, akkor fontos, hogy lehet�leg min�l el�bb, de az els� t�netek jelentkez�sekor mindenk�ppen kezdje el haszn�lni �jra! Term�szetesen mellette haszn�ljon h�rg�t�g�t�t is!

13.  A szteroidokat az�rt aj�nlj�k asztmakezel�sre, mert gyullad�scs�kkent�k. Az aszpirin is gyullad�scs�kkent�. Akkor mi�rt nem aj�nlott asztm�soknak?

A szteroidok �s az aszpirin egyar�nt gyullad�scs�kkent�k, de eg�sz m�s m�don hatnak, ez�rt m�s t�pus� gyullad�st k�pesek cs�kkenteni. Az aszpirin nem k�pes cs�kkenteni az asztm�s l�g�ti gyullad�st, s�t n�h�ny asztm�sn�l s�lyos, �letvesz�lyes asztm�s rohamot v�lthat ki. Akik aszpirinre allergi�sok sosem szedhetnek aszpirint. Hangs�lyozni kell, hogy az aszpirin �s egy�b l�z, f�jdalom –�s gyullad�scs�kkent� gy�gyszerek nem hatnak az asztm�ra.

14. Milyen gyullad�scs�kkent�t haszn�lhatok pl. izomh�z�d�sra, �z�leti f�jdalmakra, h�tf�j�sra, reum�ra?

Ezt a k�rd�st mindig pontosan tiszt�zni kell kezel�orvosunkkal!
Hiszen a m�s betegs�gek kezel�s�re alkalmazott gy�gyszerek egyr�szt hat�ssal lehetnek az asztm�s �llapotra, m�sr�szt a k�l�nb�z� gy�gyszerek egym�s hat�s�t is befoly�solhatj�k.
Fontos, hogyha b�rmelyik l�z, f�jdalom –�s gyullad�scs�kkent� gy�gyszert�l asztm�s t�netek alakulnak ki, akkor ezek haszn�lat�t ker�lni kell!


15. Mit jelent a hiposzenzitiz�ci� (allergiaolt�s)?

A hiposzenzitiz�ci�t gyakran allergiaolt�snak is nevezik, mivel allergi�s asztm�s t�neteket kiv�lt� anyagokat (allerg�neket) tartalmaz� injekci� sorozat bead�s�b�l �ll. A beadott allerg�nek mennyis�g�t fokozatosan emelj�k, hogy a szervezet „hozz�szokjon” ehhez az anyaghoz, �s „megtanulja”, hogy ne v�laszoljon r� allergi�s reakci�val.

Ez az elj�r�s egyes vir�gpor, h�ziporatka vagy �llati sz�r allergi�s betegn�l hat�kony lehet. F�leg azokn�l v�rhatunk sikert, akik csak egy, vagy kev�s anyagra allergi�sok. Ha valaki sok anyagra allergi�s, akkor kev�s siker v�rhat� a hiposzenzitiz�ci�t�l.

A hiposzenzitiz�ci�t m�r 80 �ve haszn�lj�k, �s ez ideig ez az egyetlen m�dja az allergi�s reakci� cs�kkent�s�nek. A m�dszer eredm�nyes lehet vir�gpor, h�ziporatka, vagy �llati sz�r allergia eset�n, de hat�stalan pen�szgomba allergi�sokn�l. Az allergi�t kiv�lt� anyagot tartalmaz� injekci� bead�sa nem vesz�lytelen, ez�rt csak szakember adhatja be, �ltal�ban k�rh�zi k�r�lm�nyek k�z�tt. A m�dszer teh�t nem vesz�lytelen, �s igen k�lts�ges.

16.  Az asztm�m romlik, ha hideg id�ben a szabadban tart�zkodom. Mit tehetek?

Az arcmaszk viselete seg�thet, mivel meleg�ti �s p�r�s�tja a besz�vott leveg�t. A hideg leveg� ugyanis h�ti �s sz�r�tja a l�gutakat, irrit�lja azok bel� felsz�n�t, els�sorban asztm�sokn�l.

K�vesse pontosan a be�ll�tott asztma gy�gyszereire vonatkoz� utas�t�sokat!

Ha ennek ellen�re panaszai vannak besz�ljen kezel�orvos�val, mert ilyen estekben c�lszer� fel�lvizsg�lni �s sz�ks�g eset�n m�dos�tani az alkalmazott gy�gyszeres kezel�st!

17.  Okozhat maga az asztma „mell�khat�sokat”?

Az emberek t�bbs�g�t er�sen foglalkoztatja, hogy az asztma kezel�s�re haszn�latos gy�gyszereknek milyen mell�khat�saik vannak. Nem �rt azonban tudni azt sem, hogy a rosszul kezelt asztma is j�rhat s�lyos „mell�khat�sokkal”. Az asztm�s hal�loz�s szerencs�re igen ritka, az azonban nem, hogy a nem kezelt asztm�s t�deje, l�gz�sfunkci�ja az �vek sor�n olyan m�rt�kben romlik, hogy a beteg munkak�ptelenn� v�lik. A nem kiel�g�t�en kezelt s�lyos asztm�s gyermekek nem n�vekednek kell� m�rt�kben. Terhes asszonyok asztm�j�t is megfelel�en kezelni kell, mert a betegs�g kedvez�tlen�l befoly�solhatja a magzat fejl�d�s�t, s�lyos esetben megn�het a magzati hal�l kock�zata is.


18.  Mi lehet az oka a f�rad�konys�gomnak �s a feled�kenys�gemnek?

Az �jszakai k�h�g�s, �s mellkasi szor�t�s a nem kell�en kezelt asztma jellemz� t�netei . Ilyenkor a beteg f�rad�konny� �s feled�kenny� is v�lik, amelynek a f� oka a kialvatlans�g.

Bizonyos gy�gyszereknek, lehetnek alv�st zavar� mell�khat�saik, �gy szed�s�k mellett f�rad�konyabb lehet a beteg. Ha ilyen t�neteket �szlel, min�l el�bb besz�lje meg kezel�orvos�val!

A r�gebbi, nem korszer� antihisztaminok is b�gyadtt� teszik a beteget. Ha ilyen gy�gyszereket szed sz�nan�tha, vagy egy�b allergi�s betegs�g kezel�s�re �s f�radtnak �rzi mag�t, halad�ktalanul keresse fel orvos�t, hogy megbesz�lj�k az esetleges gy�gyszerv�lt�st. A vir�gporra allergi�sok szint�n lehetnek f�rad�konyak a pollenszezonban.

19.  Van mell�khat�sa az inhal�ci�s szteroidoknak?

Ahogy a legt�bb gy�gyszernek, �gy az inhal�ci�s szteroidoknak is lehetnek mell�khat�saik.

A leggyakoribb mell�khat�s a sz�j�reg �s a torok gomb�s fert�z�se. Ez k�nnyen kezelhet�, de f�k�pp megel�zhet� azzal, ha a szteroid besz�v�sa ut�n ki�bl�tj�k a sz�nkat. Ritk�n sz�ks�g lehet a besz�v�s technik�j�nak jav�t�s�ra is, ezt orvosunk seg�ts�g�vel v�gezz�k. Az inhal�ci�s szteroidok a t�d�ben nem okoznak gomb�s fert�z�st.

N�h�ny esetben v�ral�fut�sok jelentkezhetnek.

N�h�nyan azt tapasztalhatj�k, hogy inhal�ci�s szteroid haszn�lat ut�n hangjuk kiss� rekedtt� v�lik. Ez �ltal�ban elm�lik, ha a gy�gyszer adagj�t cs�kkentik.

A szervezetben az inhal�ci�s szteroidok sokkal ritk�bban okoznak mell�khat�st mint a tablett�ban, vagy injekci�ban tart�san alkalmazott szteroidok . Mert miut�n a l�gutakban kifejtik a hat�sukat, gyorsan �talakulnak �s ki�r�lnek a szervezetb�l . Jelenleg nincs bizony�t�k arra, hogy a megengedett adagban haszn�lt inhal�ci�s szteroidok csontritkul�st, vagy sz�rkeh�lyogot okozn�nak, mint p�ld�ul a tablett�ban szedett szteroidok.

Az inhal�ci�s szteroidok nagyon hat�konyak az asztma kezel�s�ben. A seg�ts�g�kkel el�rt javul�s sokkal jelent�sebb, mint az �ltaluk okozott mell�khat�sok kock�zata. Amennyiben b�rmilyen aggodalma lenne a kezel�ssel kapcsolatban, ne hagyja abba, hanem besz�lje meg a gy�gyszer szed�s�t/alkalmaz�s�t kezel�orvos�val!

20.  Nem �rtalmas, ha folyamatosan haszn�lok inhal�ci�s szteroidot?

Nem, ezek a gyullad�scs�kkent� gy�gyszerek a jelenleg el�rhet� leghat�konyabb asztmakezel�st teszik lehet�v�, mert nem csak az asztma t�neteire, hanem annak ok�ra is hatnak. Hosszan tart� kezel�ssel a l�gutakat b�lel� ny�lkah�rtya gyullad�sa cs�kken, szerkezete normaliz�l�dik, an�lk�l, hogy b�rmi k�rosod�s �rn�.

Ha az asztm�t idejekor�n kezdj�k inhal�ci�s szteroiddal kezelni, akkor lehets�ges, hogy az �vek sor�n v�rhat� fokozatos roml�st �s a s�lyos asztm�s rohamok kialakul�s�t megel�zhetj�k.

21.  L�tezik-e k�ros hozz�szok�s, f�gg�s�g az inhal�ci�s szteroidokkal kapcsolatban?

Nem.

22.  Mi�rt haszn�lhatok �vekig inhal�ci�s szteroidot, ha szteroidos kr�met csak r�vid ideig szabad?

A b�r �s a b�r alatt k�zvetlen�l fut� v�kony erek nagyon �rz�kenyek szteroidokra. Ha ugyanazon a helyen gyakran haszn�l szteroid tartalm� ken�cs�t, vagy kr�met, akkor a b�r elv�konyodik, az erek fala t�r�kenny� v�lik, �s szakad�suk v�ral�fut�sokat okozhat. Tudv�n ezt, a kutat�k �s az orvosok nagyon alaposan vizsg�lt�k azt, hogy vajon hasonl� jelens�g kialakul-e a t�d�ben azokn�l az asztm�sokn�l, akik �vekig haszn�lnak inhal�ci�s szteroidot. A t�d�ben a b�rh�z hasonl� k�rosod�snak semmi jel�t nem tapasztalt�k. �gy t�nik, hogy a h�rg�ket b�lel� ny�lkah�rtya m�sk�pp reag�l a szteroidokra, mint a b�r.

23.  Ki kell �bl�tenem a sz�mat inhal�ci�s szteroid haszn�lat ut�n?

Igen. Az inhal�ci�s szteroidok haszn�lata sor�n el�fordulhat a sz�j �s torok gomb�s fert�z�se. Hab�r ez �ltal�ban igen kev�s beteget �rint, m�gis mindenkinek aj�nlott a szteroid bel�gz�se ut�n a sz�j�t folyad�kkal ki�bl�teni!

24.  Ha nem eml�kszem arra, hogy bel�legeztem-e az aznapi szteroid adagomat, akkor mi j�r kisebb kock�zattal, egy napi dupla d�zis, vagy ha aznap kihagyom?

Ha v�letlen�l k�tszer l�legezte be az aznapi gy�gyszer adagj�t az csek�ly kock�zattal j�r. Fontos azonban, hogy ez ne t�rt�njen meg rendszeresen!

25.  Mit tehetek, hogy megel�zzem a csontritkul�st?

Az inhal�ci�s szteroidok el��r�sszer� adagban alkalmazva -az eddigi sz�lesk�r� tapasztalatok szerint-rendszerint nem okoznak csontritkul�st.

Fontos azonban tudni minden asztm�s, els�sorban id�sebb n� sz�m�ra, hogy hasznos, ha a csontritkul�s megel�z�s�re l�p�seket tesz, hiszen ennek a betegs�gnek a kock�zata a korral, �s a fizikai aktivit�s cs�kken�s�vel egyre n�vekszik.

A fizikai aktivit�s er�s�ti a csontrendszert, ez�rt a legfontosabb m�dja a csontritkul�s megel�z�s�nek. Ha az asztm�s nem mozog, mert nehezen kap leveg�t, vagy f�l att�l, hogy a fizikai terhel�st�l befullad, a csontritkul�s kialakul�s�nak kock�zata fokoz�dik . �gy azt�n a hat�kony asztmakezel�s, mely teljes, akt�v �letet tesz lehet�v�, kiemelked� jelent�s�ggel b�r. A k�z�pkor� �s id�sebb n�k sz�m�ra, ha �trendj�k nem tartalmaz el�g kalciumot, a kalcium p�tl�sa szint�n cs�kkentheti a csontritkul�s kock�zat�t.

                          Forr�s:asthma.hu