Pajzsmirigy-betegs�gek

A pajzsmirigy k�t lebenye a nyakon, a g�ge �n. pajzsporcai alatt, a l�gcs� legfels� r�sz�t k�zrefogva helyezkedik el, a k�t lebenyt el�l-alul egy kis h�d k�ti �ssze. K�ros k�r�lm�nyek k�z�tt a pajzsmirigy megnagyobbodhat, ak�r diff�zan, ak�r g�b�s form�ban. Az alaki megnagyobbod�s nem mindig jelent egy�ttal m�k�d�si v�ltoz�st is. J�rhat ak�r norm�lis, ak�r fokozott, ak�r cs�kkent hormontermel�ssel. Ez a megnagyobbod�s a betegvizsg�lat sor�n tapinthat�v� is v�lhat, �s - a mirigy elhelyezked�se folyt�n - a l�gcs�vet nyomhatja, f�gg�leges lefut�s�b�l kit�r�theti, illetve sz�k�theti is. A pajzsmirigy nagys�g�nak, anat�miai elv�ltoz�sainak a pontos kider�t�s�re az ultrahang-, illetve az izot�pvizsg�lat ad lehet�s�get.

M�k�d�s

A pajzsmirigy hormonjai a szervezet anyagcsere-folyamatainak, az energiaforgalomnak �s a h�szab�lyoz�snak legfontosabb t�nyez�i. Az anyagcser�t fokoz� hat�suk r�v�n n�velik az oxig�n felhaszn�l�s�t is. Emelkedik a zs�rok �s feh�rj�k lebont�sa, a cukorrakt�rakb�l fokozz�k a ki�raml�st, ez�ltal a v�rcukorszintet is emelik. Az idegrendszer norm�lis tev�kenys�ge is jelenl�t�kh�z k�t�tt. Fiatalkorban elengedhetetlen�l sz�ks�gesek a norm�lis testi �s szellemi fejl�d�shez.

Diff�z pajzsmirigy megnagyobbod�s

A hormonok j�dot tartalmaznak. Az iv�v�z �s t�pl�l�k �tj�n a szervezetbe ker�l� j�db�l el�bb egy, majd k�t, h�rom �s n�gy j�datomot tartalmaz� vegy�let �p�l fel, �s a k�t ut�bbi az akt�v hormon (trij�d-tironin - T3 - �s tetraj�d-tironin vagy tiroxin - T4). A pajzsmirigy m�k�d�s�t els�sorban a hipof�zisben termel�d� trophormon, a TSH szab�lyozza, de mint m�r eml�tett�k, a bevitt j�d mennyis�ge is befoly�solja a hormontermel�st.

Fokozott hormontermel�s

A t�lm�k�d�s leggyakoribb oka az - autoimmun eredet� - pajzsmirigyhormon-termel�s fokoz�d�sa (hyperthyreosis). Az ok a pajzsmirigyben keresend�, nem az agyalapi mirigy TSH termel�se n� meg. (A betegs�get Eur�p�ban Basedow-k�rnak, az angolsz�sz/amerikai ter�leten Graves-k�rnak nevezik.).

Exophtalmus

Hasonl�an fokozott termel�sre utal� t�neteket okozhat az olyan �n. g�b�s pajzsmirigy-megnagyobbod�s ("g�b�s str�ma"), amikor a kialakul� k�r�l�rt elv�ltoz�s ak�r extr�m nagy mennyis�g� hormont termel.

A betegben jelentkez� t�netek - a hormonhat�snak megfelel�en - igen sokr�t�ek: fokozott �tv�gy mellett a beteg tests�lya cs�kken. Megmutatkoznak a szimpatikus idegrendszer izgalmi jelei: gyors �s er�s sz�vdobog�s, a sz�v ingerk�pz�- �s -vezet� rendszer�nek zavarai, verejt�kez�s, izgatotts�g, ingerl�kenys�g, sokszor hasmen�s. A kering�s sebess�ge n�, magas v�rnyom�s is jelentkezhet. A v�rben nem mindig tal�lhatjuk meg a v�rcukorszint emelked�s�t, mert ezt kompenz�lhatja a fokozott energiaig�ny miatt sz�ks�ges nagyobb cukor-el�get�s. Jellegzetes t�net lehet a szemgoly�k kid�lled�se, amely, ha kisfok�, csak csillog�v�, nagyobb� teszi a szemet, �s ez ak�r n�velheti a n�i vonzer�t, de a k�s�bbiekben m�r ijeszt� arckifejez�st k�lcs�n�z a betegnek, �s vesz�lyezteti a l�t�st is.

Exophtalmus

Emelkedhet a testh�m�rs�klet, a betegek a meleget rosszul t�rik. A pszich�s nyugtalans�g, �rzelmi labilit�s miatt sokszor a beteg k�rnyezete h�vhatja fel a a kezel�orvos figyelm�t, hogy "valami nincs rendben".

Ugyanilyen t�netekkel jelentkezik ak�r a g�b�s str�ma, ak�r az agyalapi mirigy TSH-t�ltermel�se k�vetkezt�ben l�trej�v� hyperthyreosis is, az okok elk�l�n�t�se a k�vetend� kezel�s meghat�roz�sa miatt sz�ks�ges. Erre szolg�lnak a hormonszintek meghat�roz�sa, az ultrahang- �s izot�p-vizsg�latok.