Mi a depresszi�? A depresszi� nagyon gyakori, b�rmikor megjelenhet egy ember �let�ben. Minden �letkorban �s �lethelyzetben kialakulhat. A depresszi� (g�tl�s, szomor�s�g) ment�lis betegs�g, amely s�lyosan megzavarja az ember �rzelmi egyens�ly�t, tart�san �s l�nyegesen rontja az �letmin�s�get (a munkak�pess�get �s a szem�lyes kapcsolatokat). A depresszi� nagy szenved�s �s szomor�s�g �t�l�s�t jelenti. Ez a betegs�g befoly�solja a beteg �tv�gy�t, alv�s�t �s �ltal�ban az �letr�l alkotott k�p�t. A depresszi� t�bb, mint egy �tmeneti rossz hangulat, nem is m�l� gyenges�g, s nem olyan probl�ma, amely akarater�vel lek�zdhet�. Az ilyen betegek nem k�pesek egyszer�en „�st�k�n ragadni” �s kih�zni magukat a depresszi�b�l. Kezel�s n�lk�l a t�netek hetekig, h�napokig vagy �vekig is fenn�llnak. A kezel�s azonban el�rhet�, �s sok depresszi�s betegen seg�thet. Mi a depresszi�? A depresszi� nagyon gyakori, b�rmikor megjelenhet egy ember �let�ben. Minden �letkorban �s �lethelyzetben kialakulhat. A depresszi� (g�tl�s, szomor�s�g) ment�lis betegs�g, amely s�lyosan megzavarja az ember �rzelmi egyens�ly�t, tart�san �s l�nyegesen rontja az �letmin�s�get (a munkak�pess�get �s a szem�lyes kapcsolatokat). A depresszi� nagy szenved�s �s szomor�s�g �t�l�s�t jelenti. Ez a betegs�g befoly�solja a beteg �tv�gy�t, alv�s�t �s �ltal�ban az �letr�l alkotott k�p�t. A depresszi� t�bb, mint egy �tmeneti rossz hangulat, nem is m�l� gyenges�g, s nem olyan probl�ma, amely akarater�vel lek�zdhet�. Az ilyen betegek nem k�pesek egyszer�en „�st�k�n ragadni” �s kih�zni magukat a depresszi�b�l. Kezel�s n�lk�l a t�netek hetekig, h�napokig vagy �vekig is fenn�llnak. A kezel�s azonban el�rhet�, �s sok depresszi�s betegen seg�thet. A depresszi� okai: A mai napig sem tal�ltak v�gleges v�laszt a k�rd�sre, hogy mi az oka a depresszi�nak. A depresszi�t gyakran biol�giai, pszichol�giai �s k�rnyezeti t�nyez�k egy�ttes hat�sa v�ltja ki. N�h�ny pszichol�giai tulajdons�g jelent�s lehet a depresszi�ra val� hajlam szempontj�b�l. Azok az emberek, akiknek alacsony az �n�rt�kel�se, akiknek �n- �s vil�gszeml�lete pesszimista, valamint akik stressznek vannak kit�ve, hajlamosabbak a depresszi�ra. A depressz�v �llapot kiv�lt�s�ban szerepet j�tszhat egy s�lyos vesztes�g, kr�nikus betegs�g, szoci�lis kapcsolati neh�zs�gek, rossz anyagi k�r�lm�nyek vagy az �let kedvez�tlen esem�nyei. A depresszi�ban szenved� betegek �ltal�ban agg�dnak �s szomor�ak, boldogtalannak, tehetetlennek, elhagyatottnak �rzik magukat. Ideges�tik �s zavarj�k �ket a k�r�l�tt�k zajl� esem�nyek, �s semmi sem teszi �ket boldogg�. Az �tv�gy hi�nya vagy cs�kken�se, alv�szavarok (elalv�si neh�zs�g, korai �bred�s, fel�letes �s nem pihentet� �lom vagy r�m�lmok), �rdektelens�g a k�rnyez� vil�g fel�, a cselekv�shez sz�ks�ges er� �s akarat hi�nya, �lland� f�radts�g, a tehetetlens�g �s �rt�ktelens�g �rz�se, �ngyilkoss�gr�l �s hal�lr�l sz�l� gondolatok, �nmaga hib�snak vagy b�n�snek �rz�se – mind a depresszi� t�netei. A depresszi� t�netei: - �lland� f�radts�g, er�s szorong�s, nyugtalans�g, �ress�g�rz�s - Rem�nytelens�g, pesszimizmus, a m�lt �s a j�v� s�t�t sz�nben val� l�t�sa - �nmaga hib�snak �rz�se, alacsony �n�rt�kel�s, tehetetlens�g - Az �ltal�ban �r�met okoz� tev�kenys�gek (bele�rtve a szexet is) ir�nti �rdekl�d�s �s az �r�m�rz�s elveszt�se. - �lmatlans�g, korai �bred�s szorong�ssal �s leverts�ggel, a hangulat minim�lis javul�sa �jszaka - �tv�gy- �s tests�lycs�kken�s - Energiacs�kken�s, f�radts�g, lelassults�g �rzete - Hal�lr�l sz�l� �s �ngyilkos gondolatok, ak�r �ngyilkoss�gi k�s�rletek is - Nyugtalans�g, t�relmetlens�g, ingerl�kenys�g - A koncentr�l�k�pess�g, a mem�ria �s a d�nt�si k�pess�g zavarai - A depresszi�s betegeknek gyakorlatilag sz�mos testi t�nete is van. Gyakran panaszkodnak fejf�j�sra, sz�d�l�sre, kellemetlen mellkasi vagy hasi �rz�sekre, �z�leti f�jdalomra, sz�kreked�sre vagy hasmen�sre, menstru�ci�s zavarokra, a szexu�lis k�sztet�s cs�kken�s�re. Mikor van sz�ks�g orvosi seg�ts�gre? Statisztikai adatok szerint h�rom depresszi�s beteg k�z�l kett� nem kap megfelel� kezel�st, mert betegs�g�t nem diagnosztiz�lt�k. A depresszi� gy�gy�that�. Nagyon fontos, hogy a beteg a depresszi�t �gy tekintse, mint b�rmilyen m�s betegs�get. A gyakori, ak�r egy napon bel�li hangulatv�ltoz�sok, gyenges�g, alusz�konys�g, f�rad�konys�g, ingerl�kenys�g, alv�si �s �tv�gyzavarok, a test k�l�nb�z� r�szein �szlelt megmagyar�zhatatlan kellemetlen �rz�sek – ezek mind r�szei lehetnek a depresszi� klinikai k�p�nek. Az orvossal folytatott besz�lget�s sor�n a betegnek teljes m�rt�kben fel kell t�rnia panaszait, nem szabad elhallgatnia a legkisebb t�netet sem. A beteg �llapot�nak r�szletes le�r�sa seg�t az orvosnak, hogy megtal�lja a megfelel� kezel�si m�dot. K�s�rje figyelemmel �llapota legkisebb v�ltoz�s�t is, �s sz�moljon be r�la orvos�nak. Az orvos-beteg egy�ttm�k�d�s meggyors�tja a diagn�zis fel�ll�t�s�t, �s �gy ez a kellemetlen �llapot is hamarabb gy�gy�that�. A depresszi� diagn�zis�nak fel�ll�t�s�hoz a szakorvos a beteggel val� besz�lget�s sor�n feljegyzett, megfigyel�sen alapul�, valamint a csal�dt�l szerzett adatokat haszn�l. Ezt a folyamatot speci�lis pszichol�giai tesztek is seg�tik. A depresszi� kezel�se: �sszehasonl�tva az �sszes ment�lis betegs�ggel, a depresszi� kezel�si eredm�nyei a legkedvez�bbek. A megfelel�en (antidepressz�nsokkal) kezelt betegek 80%-a teljesen meggy�gyul. A gy�gyszeres kezel�s az els�dleges kezel�si m�d. A depresszi� kezel�s�ben haszn�lt gy�gyszerek a k�vetkez�k: triciklikus antidepressz�nsok, a szerotonin- �s noradrenalin- visszav�telt g�tl�k, valamint a szerotonin �s m�s neurotranszmitterek lebont�s�t v�gz� enzimek g�tl�szerei. A kezel�s tartama �ltal�ban nem r�videbb 5-8 h�tn�l. Ha a kezel�s eredm�nyes, aj�nlatos m�g hosszabb ideig folytatni az antidepressz�ns gy�gyszer szed�s�t (6 h�napig vagy tov�bb), mert ez megakad�lyozza a betegs�g ki�jul�s�t. A gy�gyszer fel�r�sakor a pszichi�ter nemcsak a betegs�g egyes t�neteit veszi figyelembe, hanem a beteg �letkor�t, nem�t, a betegs�g kezdete �ta eltelt id�t, a gy�gyszerre adott egy�ni v�laszreakci�t, egy�b betegs�gek megl�t�t vagy hi�ny�t is. Sz�mos pszichoter�pi�s m�dszer l�tezik, de mindegyik azon alapul, hogy a neh�z id�kben odafigyel�st �s t�mogat�st kapjon a beteg. A legjobb pszichoter�pi�s eredm�nyeket az a tudat biztos�tja, hogy egy megb�zhat� szem�lyt�l b�rmikor t�mogat�st �s tan�csot lehet kapni. Seg�teni kell a betegnek szoci�lis �s l�tfenntart�si gondjainak megold�s�ban is. A betegnek sz�ks�ge van a legk�zelebbi rokonok t�mogat�s�ra �s figyelm�re, mert az otthoni konfliktusok �s a szoci�lis instabilit�s a beteg gy�gyul�s�nak id�tartam�t l�nyegesen befoly�sol� t�nyez�k. A hangulat jav�t�s�ban a testmozg�s is seg�thet a term�szetes endorfinok felszabad�t�sa r�v�n. Az endorfinok hat�sa hasonl� az antidepressz�nsok�hoz �s a neuroleptikumok�hoz. Hogyan seg�theti a csal�d �s a bar�ti k�r a depresszi�s szem�lyt? A legfontosabb, amit b�rki megtehet egy beteg�rt, hogy pszichi�terhez viszi vagy ir�ny�tja, �gy lehets�ges a diagn�zis fel�ll�t�sa �s a kezel�s. A seg�ts�g abb�l is �llhat, hogy a betegnek nem engedik a gy�gyszer szed�s�t abbahagyni, am�g a t�netek nem csillapodnak (sokszor hetekig) vagy ellen�rzik a gy�gyszerszed�st. A k�vetkez� fontos dolog az �rzelmi t�mogat�s. Ez meg�rt�st, t�relmet �s a beteg melegs�ggel val� k�r�lv�tel�t jelenti. K�s�relj�nk meg besz�lgetni a beteggel �s hallgassuk figyelmesen. Ne �rt�kelj�k le, amit mond, de pr�b�ljuk megmutatni neki a val�s�got, er�s�ts�k benne a rem�nyt. Ne becs�lj�k le az �ngyilkoss�gra vonatkoz� c�lz�sokat, mindig �rtes�ts�k ezekr�l a pszichi�tert. Biztassuk a beteget, hogy j�rjon el otthonr�l, vigy�k s�t�lni, moziba vagy biztassuk m�sfajta tev�kenys�gre. Ha visszautas�t, pr�b�ljunk meg gyeng�den kitartani sz�nd�kunk mellett. Ker�lj�k az ilyen kifejez�sek haszn�lat�t: „szedd �ssze magad”, „meg kell csin�lnod” vagy „tenned kell valamit”. Biztassuk olyan tev�kenys�gekre, amelyeket kor�bban szeretett, mint pl. hobbi, sport, mozi, sz�nh�z, zene. Ne k�nyszer�ts�k a depresszi�s beteget t�l gyorsan t�l sok tev�kenys�gre. A depresszi�s betegeknek sz�ks�g�k van a v�ltoz�sra �s a t�rsas�gra, de a t�l sok kih�v�s csak meger�s�ti benn�k az el�gtelens�g �rz�s�t. Ne v�doljuk a depresszi�s szem�lyt betegs�g sz�nlel�s�vel vagy lustas�ggal, �s ne v�rjuk el t�le, hogy seg�ts�g n�lk�l kil�baljon a depresszi�b�l. A legt�bb beteg – ha megkapja a megfelel� gy�gyszeres kezel�st – meggy�gyul. Gondoljunk erre, �s er�s�ts�k a betegben a hitet, hogy id�vel �s seg�ts�ggel jobban lesz �s felgy�gyul. �nseg�t�s: A depresszi�s beteg kimer�ltnek, haszontalannak, tehetetlennek �s rem�nytelennek �rzi mag�t. Az ilyen negat�v gondolatok �s �rzelmek belet�r�d�st v�ltanak ki egyes betegekb�l. Fontos tudat�ban lenni annak, hogy ezek a negat�v gondolatok a depresszi� t�netei, �s nem a val�s helyzetet t�kr�zik. Ezek a f�lelmek elm�lnak, ha a kezel�s eredm�nyes. Ha �n depresszi�s, addig is tartsa szem el�tt a k�vetkez�ket: - ne �ll�tson t�l nagy c�lokat maga el�, ne v�llaljon t�l sok felel�ss�get; - a bonyolult feladatokat fel lehet bontani kisebbekre, ezek sorrendj�t �s fontoss�g�t meg lehet hat�rozni, majd a lehet�s�gekhez k�pest pr�b�lja megoldani �ket; - ne v�rjon t�l sokat mag�t�l, a t�l nagy elv�r�sok fokozz�k az el�gtelens�g�rz�st; - menjen t�rsas�gba, ez jobb, mint az egyed�ll�t; - csin�ljon b�rmit, amit�l jobban �rzi mag�t, torn�zzon (t�lterhel�s n�lk�l), j�rjon moziba, meccsre, templomba, ne er�ltesse t�l mag�t, �s ne legyen el�gedetlen, ha a hangulata nem javul l�tv�nyosan �s gyorsan, a javul�shoz id� kell; - ne hozzon fontos d�nt�seket, mint �ll�sv�ltoztat�s, h�zass�gk�t�s vagy v�l�s, halassza el a fontos d�nt�seket addig, m�g a depresszi� enyh�l egy kicsit; - ne v�rja, hogy azonnal megszabadul a depresszi�t�l, ez nagyon ritka, seg�tsen mag�n, amennyire csak tud, �s ne tegyen mag�nak szemreh�ny�st, ha nem �rzi j�l mag�t; - ne fogadja el a negat�v gondolkod�st, ez a depresszi� t�nete, �s elm�lik, ha a kezel�s eredm�nyes. Figyelem!. Az oldalon megjelen� inform�ci�k csak t�j�koztat� jelleg�ek. Mindenk�ppen forduljunk szakorvoshoz!!