Hi�ba l�tezik  sz�mtalan t�j�koztat� f�rum, j� n�h�ny - sz�r�seket v�gz� �s v�d�olt�s bead�s�ra jogosult –  HPV-centrum, sokan m�g mindig nem hallottak a v�rusr�l, de m�g akik hallottak is r�la, azok k�z�l is csak kevesen tartj�k hasznosnak a fert�z�st kisz�r� HPV-tesztet. Az �llami t�mogat�s hi�nya ebben �pp�gy szerepet j�tszik, mint az orvost�rsadalom megosztotts�ga. A sz�r�s 4 ezer, az olt�s 90 ezer forintba ker�l, az ut�bbit r�ad�sul korhat�rhoz is k�tik. Egyed�l az V. ker�letben �l�, 18 �vesn�l fiatalabb l�nyok helyett fizet az �nkorm�nyzat, Rog�n Antal polg�rmester d�nt�se alapj�n. A belv�rosi �nkorm�nyzat harmincmilli� forintot  k�l�n�tett el erre a c�lra. �prilisban h�sz fiatal l�ny v�d�olt�s�t fedezt�k ebb�l az alapb�l. 

Egyel�re ritk�n fordul el�, hogy a p�ciens k�l�n k�ri a sz�r�s elv�gz�s�t. Aki m�gis r�sz�nja mag�t, annak nincs k�nny� dolga. Egy huszon�ves l�nyismer�s�m sz�l�i nyom�sra ment el a HPV-sz�r�sre, hogy kider�lj�n, megkaphatja-e a rettegett m�hnyakr�k elleni v�d�olt�st. Egyhetes v�rakoz�s ut�n kider�lt, a lelete pozit�v. Miel�tt k�ts�gbeeshetett volna, mag�norvosa megnyugtatta, ezzel a v�russal minden m�sodik n� fert�z�d�tt. Igaz, fert�z�tt betegnek m�r nincs sok �rtelme beadni a v�d�olt�st, de egy�ltal�n nem biztos, hogy a fert�z�s r�kot is okoz – vigasztalta az orvos. Az egyetlen dolog, amit tehet - tan�csolta  - hogy gyakrabban j�r r�ksz�r�sre (citol�giai vizsg�latra), ahol kisz�rhetnek minden rosszindulat� daganatra utal� jelet.

Ismer�s�m fej�ben sz�mtalan k�rd�s kavargott, miut�n kil�pett arendel�b�l:   mi�rt �ppen citol�giai vizsg�latra kell s�r�bben j�rni, hisz annak az eredm�nye most is negat�v volt? Nem kellene-e megism�telni valamikor a HPV-tesztet?  "Nem kev�s ut�nan�z�s �s olvasgat�s ut�n sem kaptam v�laszt minden k�rd�semre, viszont kor�ntsem volt olyan megnyugtat� a k�p, mint amilyennek a doktor �r lefestette" – id�zte fel eml�keit ismer�s�m.

A HPV 16, amit a lelet�ben  is kimutattak, a tudom�nyos kutat�sok szerint az egyik leggyakrabban el�fordul� t�pus  a m�hnyakr�kos n�kben. A daganatos betegs�g kialakul�sa el�tt, az �gynevezett r�kmegel�z� �llapotban b�relv�ltoz�sok, vagyis genit�lis szem�lcs�k keletkezhetnek a szem�rem k�r�li ny�lkah�rty�n. Ezeket k�s�bb csak m�t�ti beavatkoz�ssal lehet elt�vol�tani, de nincs garancia arra, hogy ne �juljanak ki.

"N�h�ny sokkol� illusztr�ci� �s ijeszt� statisztika miatt p�nikhangulat t�rt ki a csal�dban" – folytatta ismer�s�m. �ssze�lt a csal�d, �s megegyezt�nk, hogy egy m�sik orvost is meghallgatunk. Id�k�zben kider�lt, �desany�mnak is pozit�v lett a lelete, de n�la nem tudt�k megmondani, pontosan melyik t�pussal fert�z�d�tt.

Mint a hvg.hu a SOTE Patol�gia Int�zet�t�l megtudta, el�fordulhat, hogy a HPV-teszt eredm�nye pozit�v, de mivel nem v�geznek teljesk�r� azonos�t�st (genotipiz�l�st), nem tudj�k meg�llap�tani, pontosan melyik t�pussal fert�z�d�tt a beteg. Ami annyit jelent, hogy a mint�ban valamilyen HPV jelen van, de val�sz�n�s�thet�en a rosszindulat� daganat kialakul�sa szempontj�b�l az ink�bb alacsony kock�zatot jelent� vari�nsok. Ilyen esetben tan�csos a mint�t olyan laborba elk�ldeni, ahol a v�rust�pusok sz�lesebb spektrum�ra v�geznek t�pusspecifikus tesztet.

Ismer�s�m �desanyja ugyanazt a v�laszt kapta, mint amit kor�bban l�ny�nak javasoltak: egy �v helyett j�rjon f�l�vente citol�giai sz�r�sre. Ezut�n onkol�gushoz fordultak, aki a kor�bbi leletek alapos szemrev�telez�se ut�n  a vizsg�lat megism�tl�s�t k�rte. Dr. L�szl� M�ria a hvg.hu-nak elmondta, a m�sodik laborvizsg�lat eredm�nyei  meger�s�tett�k, a l�ny a HPV 16-os t�rzs�vel fert�z�d�tt, �desanyj�nak viszont negat�v lett a lelete.

Felkerest�k az els� vizsg�latokat v�gz� mag�norvost, hogy megtudjuk, milyen t�j�koztat�st ad betegeinek a HPV-sz�r�sr�l.  Dr. Vermes G�bor, az �llami Eg�szs�g�gyi K�zpont f�orvosa elmondta,  eddigi praxisa sor�n  nem tal�lkozott olyan HPV-pozit�v lelettel, amely ismeretlen eredet� k�rokoz�t mutatott volna ki. A labor, ahova a leleteket k�ldi, egyb�l tipiz�lja, melyik v�rust�rzsr�l van sz�. A fert�z�tt betegnek kezel�sre nincs sz�ks�ge, mindenestre gyakrabban kell r�ksz�r�sre j�rnia.

A f�orvos csak akkor k�ldi HPV-sz�r�sre betegeit, ha a citol�giai vizsg�lat sor�n felmer�l a fert�z�s gyan�ja. Ez a gyakorlat �ltal�ban m�s  orvosokn�l is, indokl�suk szerint a sz�r�st m�g nem t�mogatja az �llam, �s kevesen engedhetik meg maguknak a borsos �r� vizsg�latot. A citol�giai leletb�l pedig  csak a rosszindulat� daganat els� jelei ismerhet�ek fel. Ilyenek l a m�r eml�tett genit�lis szem�lcs�k, amelyek bizonyos esetekben csak m�t�ti �ton t�vol�that�ak el.

Dr. L�szl� M�ria a megel�z�s fontoss�g�ra h�vja fel a figyelmet. Ehhez pedig k�l�n kell k�rni a HPV-sz�r�st. Magyarorsz�gon egyetlen esetben fizet az Orsz�gos Eg�szs�gp�nzt�r a beteg helyett: amikor a citol�giai lelet egym�s ut�n k�t alkalommal nem egy�rtelm� (P3 diagn�zis). Ilyen esetben k�l�n k�rv�nyezni kell az �llami t�mogat�st.

Ha viszont nincs gyan�, vagy l�that� elv�ltoz�s, akkor nem biztos, hogy kider�l, van-e HPV-v�rus a szervezetben. Sokak szerint �nmag�ban a v�rus jelenl�te nem jelent val�di vesz�lyt, mert az eg�szs�ges immunrendszer, maximum egy-k�t �v alatt,  80 sz�zal�kban elpuszt�tja a fert�z�tt sejteket. Baj az esetek fennmarad� 20 sz�zal�k�ban van, amikor a fert�z�tt sejteket nem ismeri fel �s nem semmis�ti meg a szervezet.

Egyel�re nincs olyan gy�gyszer, ami a fert�z�tt sejtet elpuszt�tan�, ez�rt fontos az immunrendszer fokozatos meger�s�t�se, hogy az hat�konyan ismerje fel a k�rokoz�kat. Ilyen immuner�s�t�k lehetnek p�ld�ul az interferont tartalmaz� k�sz�tm�nyek, melyek zsel� �s ampulla form�ban is kaphat�ak. Ezt a hat�anyagot  az eg�szs�ges immunrendszer mag�t�l is termeli fert�z�s eset�n. Amennyiben viszont gyenge az immunrendszer, interferonhi�ny keletkezik a szervezetben – hangs�lyozza dr. L�szl� M�ria. 

Megel�z�sre szolg�lhat a v�d�olt�s. A "hivatalos aj�nl�s" 9-26 �ves kor k�z�tti n�knek sz�l, akik a HPV egyetlen k�rokoz�j�val sem fert�z�dtek. Mivel mindk�t nem egyar�nt hordozhatja a HPV-t, a  9-15 �ves fi�k is olthat�k. A 2006. �v v�ge �ta kaphat� vakcin�t gy�rt� c�g �s az orvosok v�lem�nye er�teljesen megoszlik mind az olthat�k k�r�t, mind a korhat�rt illet�en. Egyesek a hivatalos �ll�spontot, azaz a gy�rt� aj�nl�s�t veszik figyelembe a t�j�koztat�sn�l. M�sok �gy gondolj�k, a korhat�rt nem kell annyira szigor�an venni, �s a vakcina v�delmet adhat bizonyos esetekben m�g a HPV-pozit�vaknak is.

A 26 �ves korhat�r dr. L�szl� M�ria szerint az�rt sem �sszer�, mert a fiatalok kor�n kezdik el a szexu�lis �letet, �s az olt�snak az els� szexu�lis �lm�ny el�tt van igaz�n �rtelme, amikor a legkisebb az es�lye annak, hogy ilyen fert�z�sen �tesett m�r a szervezet. Az olt�sban ugyanis a legyeng�lt k�rokoz�t adj�k be a szervezetnek, ami annyira gyenge, hogy betegs�get nem okoz, de ingerv�laszt v�lt ki az immunrendszerb�l, hogy k�s�bb felismerje a fert�z�st.

Aki nem fert�z�tt �s elm�lt 26 �ves, saj�t k�lts�g�re term�szetesen megkaphatja a v�d�olt�st.  Felt�ve, ha tudja,  hogy a vakcina hat�konys�g�t egyel�re csak 26 �ves korig tesztelt�k. A k�zelj�v�ben v�rhat�an kitolj�k a korhat�rt eg�szen 45 �ves korig –  mondta dr. Szentirmay Zolt�n, az Orsz�gos Onkol�giai Int�zet professzora.

A m�hnyakr�kok 70 sz�zal�ka �s a genit�lis (nemi szervi) szem�lcs�k 90 sz�zal�ka ellen v�detts�get ny�jt� olt�anyag a hum�n papill�mav�rus (HPV) n�gy leggyakoribb t�pus�t (6, 11, 16 �s 18) tartalmazza. Ez�rt azoknak, akik a n�gy t�rzs k�z�l csak az egyikkel fert�z�ttek, v�dett� v�lhatnak a m�sik h�rom ellen – �ll�tja Szentirmay Zolt�n professzor. Szerinte klinikai vizsg�latok igazolj�k az olt�anyag hat�konys�g�t ilyen esetekben is, csup�n id�ig a gy�rt� nem kapott ezekre enged�lyt. Annak ellen�re, hogy jelenleg ez az egyetlen v�d�olt�s a magyar piacon, csak a szakmai �rdekl�d�s  sz�mottev� – fejtette ki Vajda Andr�s, a vakcin�t gy�rt� c�g munkat�rsa. A keresletet az olt�anyag ir�nt jelent�sen befoly�solja az is, hogy nem kap �llami t�mogat�st, �gy a betegek csak teljes �ron, 90 ezer forint�rt juthatnak hozz�.

Miben k�l�nb�zik az �j v�d�olt�s a r�git�l?