Vissz�rt�gulat:

A vissz�rt�gulat, vagy orvosi nev�n varikozit�s a fel�letes v�n�s rendszer id�lt megbeteged�se, amely szinte kiz�r�lag az als� v�gtag v�n�in fordul el�. Az �rintett erek k�ros m�rt�kben kit�gulnak, kanyarg�s lefut�suk j�l l�tszik a l�bsz�r vagy a comb b�re alatt. A visszeress�g kialakul�s�ban els�sorban a v�n�k fal�nak velesz�letett, �r�kletes gyenges�ge j�tszik szerepet. A v�n�k kit�gul�s�hoz hozz�j�rulhatnak egy�b t�nyez�k is, pl. fogamz�sg�tl� tabletta tart�s szed�se, terhess�g, elh�z�s, �ll� vagy �l� foglalkoz�s, sz�kreked�s, neh�z s�lyok emel�se.

A vissz�rbetegs�g l�nyege az, hogy elromlik a v�n�kban a v�r egyir�ny� - a sz�v fel� tart� - �raml�s�t szab�lyoz� billenty�k m�k�d�se, emiatt visszafel�, tov�bb� k�ros m�don a m�ly v�n�k fel�l a fel�letesek fel� is �ramlik a v�r, ami ez ut�bbi erek t�lterhel�s�t �s benn�k a v�r pang�s�t eredm�nyezi. A hosszasan fenn�ll� betegs�g k�vetkezt�ben m�r az eg�sz v�gtag v�n�s kering�se k�rosodhat, tov�bb� a visszeress�g fokozza a kit�gult v�n�k ter�let�n a gyullad�s �s a v�rr�gk�pz�d�s vesz�ly�t.

A visszeress�g s�lyoss�ga �s a l�trej�v� panaszok nem mindig �llnak ar�nyban egym�ssal. Gyakran semmilyen panasza nincs a betegnek, de f�radts�g, "neh�z l�b"-�rz�s, fesz�l�s, melegs�g, duzzad�s, �jszakai l�bsz�rg�rcs�k, f�k�nt �ll� helyzetben jelentkez� tompa vagy er�sebb f�jdalom is jelentkezhetnek. Az orvos a l�bsz�r mozgat�s�val �s k�l�nb�z� "v�n�s pr�b�k" elv�gz�s�vel vizsg�lja az erek �llapot�t. Speci�lis, �n. Doppler-ultrahang vizsg�lat seg�thet a kering�si viszonyok pontos felm�r�s�ben.

Mivel els�sorban �r�kletes t�nyez�k okozz�k a vissz�rt�gulatot, a betegs�g kialakul�s�t nem lehet teljes m�rt�kben megel�zni, azonban a folyamat s�lyosbod�s�t hat�konyan meg lehet akad�lyozni. Ennek felt�telei az eg�szs�ges tests�ly el�r�se �s megtart�sa, a rendszeres testmozg�s (legjobb a gyalogl�s �s az �sz�s) �s �n. "v�n�s torna" v�gz�se (pl. l�bujjhegyen j�r�s, l�bfejk�rz�s, l�bujjak behajl�t�sa-kiny�jt�sa, l�bemelget�s), pihen�s k�zben a l�bak felpolcol�sa, �l� munka megszak�t�sa id�nk�nt a l�b megmozgat�s�val, k�nyelmes, puha talp� �s nem t�l magas sark� cip� visel�se, h�v�s zuhany a bok�t�l a comb fel� haladva (meleg f�rd�, szauna ker�lend�k).

Nem szabad elhanyagolni a visszerek kezel�s�t, mert nem csup�n eszt�tikai k�rd�sr�l van sz�. A betegs�g s�lyosbod�sa, illetve k�s�i sz�v�dm�nyek kialakul�sa komolyan vesz�lyeztethetik a beteg eg�szs�g�t. Legc�lravezet�bb a k�l�nb�z� rendelkez�sre �ll� kezel�si m�dok egy�nre szabott kombin�ci�j�t alkalmazni. A vissz�rbetegs�g orvosi kezel�s�nek alapja rugalmas p�lya (f�sli) vagy gy�gyharisnya visel�se. Ezeket �rseb�sz szakorvos a l�b �llapot�nak vizsg�lat�t �s m�retv�tel�t k�vet�en, receptre fel�rja a betegnek. A recept gy�gy�szati seg�deszk�z boltban v�lthat� be. Fontos, hogy a f�slit vagy harisny�t reggel, m�g felkel�s el�tt az �gyban kell felvenni. A v�n�s kering�st jav�t� tornagyakorlatokat, gy�gytorn�sz tudja szakszer�en betan�tani. L�teznek a v�nafalat er�s�t� gy�gyszerek is, melyek ugyan nem gy�gy�tj�k meg a betegs�get, de enyh�tik a t�neteket. Sok betegn�l a seb�szi megold�s vezet a legjobb eredm�nyre, ami a kit�gult �rszakasz kiiktat�s�b�l �s a kering�sb�l val� elt�vol�t�s�b�l �ll. A legmodernebb technika a l�zeres vissz�rm�t�t. Az oper�ci� mindig jelent�s javul�st hoz a beteg �llapot�ban, de k�s�bb m�g �gy is el�fordul a betegs�g ki�jul�sa. Tov�bbi lehet�s�g injekci�val �relz�r� anyag bejuttat�sa a kit�gult v�n�kba (�n. szkleroter�pia), ezt �ltal�ban csak a nagyon v�kony, fel�letes kis v�n�kon alkalmazz�k.