Hírek : A szem leggyakoribb betegségei |
A szem leggyakoribb betegségei
HVG.hu 2010.01.31. 17:50
A látás teljes egészében a fényről szól. A látható tárgyak körvonalairól és változatos színű felszíneiről visszaverődő fény segítségével agyunk megalkotja a tárgyak képét. De mi történik akkor, ha valami megzavarja ezt a folyamatot? Összegyűjtöttük a legfontosabb szembetegségeket és látásproblémákat.
Égéses sérülés. Ha túl sokáig éri a nap UV-sugárzása a szemet, égéses sérülések alakulhatnak ki. Ekkor a szem fájdalma nedvesítő folyadékkal csillapítható. Ha a tünetek 24 órán belül nem enyhülnek, orvosi segítséget kell kérni. Számos tanulmány igazolta, hogy a szemet érő tartós napsugárzás növeli az időskori sárgafolt-degeneráció (AMD) kialakulásának kockázatát.
Árpa. A köznapi néven árpaként emlegetett hordeolum a szemhéj mirigyeinek gyulladása. Elsődleges tünete a szemhéjon megjelenő érzékeny, kiemelkedő csomó vagy pattanás. A betegséget többnyire bakteriális fertőzés okozza. Az árpa magától is kifakadhat vagy felszívódhat, amit meleg borogatással segíthetünk, de ha a panaszok súlyosbodnak, vagy egy hétnél tovább fennmaradnak, antibiotikumok alkalmazása válhat szükségessé.
Kötőhártyagyulladás. A szemhéjak belső felszínét valamint a szemgolyó elülső felszínét borító hámszövetek (kötőhártya) pirosságát és irritációját jelenti; egyes országokban „rózsás szem”-nek is nevezik. Az érintett hámszövetek gyulladását számos baktérium, vírus, allergén vagy méreg kiválthatja, de a test egyéb területeinek betegsége is állhat a hátterében.
A gyulladás hatására vérerek nőnek be a kötőhártyába, amitől a szem vörösnek és bevérzettnek látszik. A gyulladás gyakran viszketéssel is együtt jár, amely gyulladáscsökkentőkkel kezelhető, de a betegség hátterében álló okokat is orvosolni kell. A vírus és baktérium okozta kötőhártya-gyulladás gyermekeknél gyakoribb, de bármely más korosztálynál is előfordulhat.
Vírus okozta kötőhártyagyulladás. A szemek kivörösödését leggyakrabban vírusfertőzés okozza. A vírus által kiváltott tünetek hasonlóak az egyszerű meghűléskor tapasztaltakkal, legjellemzőbb a szemek enyhe, víztiszta könnyezése. A szemhéjak megduzzadhatnak és fotofóbia is kialakulhat. Habár a probléma kezelése nem igényel orvosi segítséget, ha rendszeresen jelentkezik, tanácsos szakemberhez fordulni, mivel esetenként a szaruhártya fertőzöttségére utalhat, amit megfelelően kell kezelni. A tünetek jelentkezését követő hét-tíz napon belül többnyire elmúlik.
Száraz szem. A szem nem megfelelő nedvesedése, az úgynevezett száraz szem igen gyakori szemészeti probléma, ami világszerte több millió embert érint. A kiszáradt szem enyhén kivörösödik, és olyan érzés jelentkezik, mintha homok vagy más szilárd anyag került volna bele. A szem kiszárad, viszket, ég vagy szúr, és hamar elfárad, gyakran a fényre is érzékennyé válik. A probléma általános rossz közérzettel is jár. A száraz szem lehet az öregedés természetes velejárója, okozhatja levegőszennyezés vagy egyéb környezeti tényező, de kapcsolatban állhat más betegségekkel is. Nevével ellentétben a probléma gyakran olyan esetben is kialakul, amikor a szem megfelelő mennyiségű könnyet termel. Ekkor feltehetően a könnyben levő nedvesítőanyagok összetétele változik meg, úgy, hogy a könny már nem tudja hatékonyan ellátni ezt a feladatát. Mivel a szem nem nedvesedik megfelelően, könnytermelése fokozódik; ez azonban sajnos nem sokat segít. Szemszárazságot okoz számos orvosi rendelvényre kapható gyógyszer is, mint például az antihisztaminok, az antidepresszánsok vagy a vízhajtók.
A szemszárazság egy másik típusa alakul ki akkor, ha a könny termelése vagy elvezetése akadályozott, gyulladás vagy a könnymirigyek pusztulása miatt. Bár az új típusú nedvesítő szemcseppekkel hatékonyan kezelhető, szemvizsgálat ebben az esetben sem árt.
Színvakság. Ebben az esetben az ideghártya egyes sejtjei (csapok) hiányoznak, vagy nem működnek megfelelően. A legtöbb színvak a vöröset és a zöldet felcseréli, vagy nem tudja egymástól megkülönböztetni. Mások a sárgát és a kéket nem látják, míg vannak, akik egyáltalán nem látnak színeket. Felmerült, hogy a vészes vérszegénység (perniciosa anaemia) és a sarlósejtes vérszegénység állhat a betegség hátterében. Jelenleg nincs megfelelő gyógymódja, a betegek többnyire megszokják ezt az állapotot.
|