A sz�v anat�miailag k�t r�szre, jobb �s a bal sz�vf�lre oszthat�, amelyeket a sz�vs�v�ny v�laszt el egym�st�l. Mindk�t sz�vf�l pitvarokra �s kamr�kra oszlik, k�z�tt�k a sz�vbillenty�k alkotnak hat�rt, ezek biztos�tj�k a v�r egyir�ny� �raml�s�t. A bal sz�vr�szben a k�thegy�, �n. mitr�lis billenty�, a jobb oldalon pedig a h�rom vitorl�b�l �ll�, �n. trikuszpid�lis billenty� v�lasztja el egym�st�l a pitvart �s a kamr�t. �n. f�lhold alak� zsebes billenty�k tal�lhat�k a jobb kamra �s a t�d�ver��r, tov�bb� a bal kamra �s a f�ver��r k�z�tt.
A sz�vbillenty�k a sz�vbelh�rtya olyan k�t�sz�vetesen meger�s�d�tt kett�zetei, melyek feladata a v�r egyir�ny� �raml�s�nak biztos�t�sa. Szelepszer� m�k�d�s�kkel megakad�lyozz�k a v�r vissza�raml�s�t a pitvarokba, ugyanakkor megfelel� ny�l�st biztos�tanak norm�l �raml�s�hoz.

A sz�v �sszeh�z�d�sakor (szisztol�) egyszerre pump�l�dik ki a v�r a sz�vb�l a jobb kamr�b�l a t�d� fel�, �s a bal kamr�b�l a t�bbi szerv fel�. A sz�v kamr�inak ellazul�sakor (diasztol�) a kamr�k �s a pitvarok k�z�tti billenty�k kiny�lnak, a v�r a pitvarok fel�l a kamr�kba �mlik. Ezt k�vet�en a kamr�k �sszeh�z�dnak (szisztol�) �s a v�r a jobb kamr�b�l a t�d� fel�, �s a bal kamr�b�l a t�bbi szerv fel� pump�l�dik. A k�vetkez� �sszeh�z�d�ssal kezd�dik a k�r el�lr�l. A sz�v percenk�nt 70-80 �sszeh�z�d�st v�gez. A bal kamra egy �sszeh�z�d�sra k�r�lbel�l 70 ml v�rt juttat a testbe. A v�rt�rfogat a szervezetben 4,5-5,5 liter, �gy egy perc alatt a v�r teljes mennyis�ge �thalad a sz�ven.

A sz�vbillenty�k kialakul�sa bonyolult fejl�d�si folyamat k�vetkezm�nye, ez�rt a terhess�g els� trimeszter�ben a kismam�t �rt sz�mos �rtalom a sz�vbillenty�k rendelleness�g�hez vezethet, melyek a sz�v egy�b fejl�d�si rendelleness�geivel j�rnak egy�tt. Ultrahangvizsg�lattal gyakran m�r a magzati �letben felismerhet�k. A csecsem�- �s kisgyermekkorban v�gzett sz�vm�t�tek eredm�nyei haz�nkban is igen j�k.

A velesz�letett sz�vbillenty�-rendelleness�gek mellett szerzett zavarok is fell�phetnek. Feln�ttkorban leggyakoribb billenty�probl�ma a heveny sz�vbillenty�-gyullad�s, mely �ltal�ban a sz�vbelh�rtya-gyullad�s r�szek�nt l�p fel, tov�bb� az id�lt billenty�el�gtelens�g �s a billenty�sz�k�let.

A heveny sz�vbelh�rtya-gyullad�s �ltal�ban bakteri�lis fert�z�s k�vetkezm�nye. Legyeng�lt szervezet, tart�san a v�rben l�v� bakt�riumok, elh�z�d� fert�z�sek nyom�n alakul ki. A billenty� s�r�l�se annak heveny el�gtelens�g�hez, ennek kezeletlens�ge eset�n a k�s�bbiekben a billenty� zsugorod�s�hoz, m�sodlagos el�gtelens�g�hez, illetve sz�k�let�hez vezethet. El�gtelens�g eset�n a billenty� nem z�r kell�k�ppen, �gy a v�r egyir�ny� �raml�sa nem biztos�tott.

Amennyiben pl. a f�ver��r billenty�j�nek sz�k�lete l�p fel, a besz�k�lt sz�jad�kon kereszt�l a bal kamra csak a bal kamr�ban uralkod� nyom�s�nak emelked�se mellett tudja �tpr�selni a v�rt. Ennek el�r�s�hez a bal kamra munk�j�nak jelent�sen fokoz�dnia kell, ut�bbi viszont a bal kamra fal�nak megvastagod�s�hoz vezet.

A bal pitvar �s kamra k�zti billenty�-rendelleness�g eset�n n�vekszik a bal pitvarban a nyom�s, a v�r a t�d�v�n�ban �s a t�d� kapill�risaiban pang, aminek fullad�s a k�vetkezm�nye. Kezdetben csak terhel�sre, majd m�r nyugalomban is fullad�s jelentkezik, aminek k�vetkezt�ben a beteg viszonylag gyakran fordul orvoshoz.

A billenty� rendelleness�gei EKG-vizsg�lattal kisz�rhet�ek. 

T�netei, kezel�se

A heveny sz�vbelh�rtya-gyullad�s t�netei igen s�lyosak lehetnek: magas l�z, l�gszomj, hamusz�rke arc, szapora sz�vver�s tapasztalhat�k. A leszakad� billenty�darabk�k a szervezet m�s r�szein, pl. ves�ben, agyban okozhatnak s�lyos v�rkering�si zavart, m�g a lesodr�d� bakt�riumt�meg, testszerte t�lyogok kialakul�s�hoz vezethet. A billenty� s�r�l�se annak heveny el�gtelens�g�hez vezet, ami a kering�s �sszeoml�s�t okozza.

Azonnal megkezdett nagyadag� antibiotikum-kezel�ssel, sz�v- �s kering�st�mogat� gy�gyszerekkel a betegs�g gy�gy�that�. K�s�n elkezdett kezel�s a k�s�bbiekben a billenty� zsugorod�s�t, m�sodlagos el�gtelens�g�t, illetve sz�k�let�t okozza. El�fordulhat, hogy a billenty� sz�k�lete olyannyira rontja a sz�vm�k�d�st, hogy m�r csak a sz�v�t�ltet�s j�het sz�ba. A kardiol�giai gondoz�snak az a c�lja, hogy a betegs�get kell� id�ben felismerve az �rintettek ne ker�ljenek ebbe a helyzetbe. A m�billenty�-be�ltet�st m�g akkor kell elv�gezni, amikor a sz�vkamra m�k�d�se kiel�g�t�. A m�billenty�k k�sz�lhetnek m�anyagb�l, vagy emberi, illetve tart�s�tott �llati sz�vetb�l.