Mi a v�rnyom�s?

 A v�rnyom�s az az erõ, amivel a v�r nyomja az erek fal�t. Sz�v�nk percenk�nt kb. 72-szer h�z�dik �ssze, �s egy �sszeh�z�d�skor kb. 80 ml v�rt pr�sel az erekbe, amelyek beh�l�zz�k eg�sz test�nket. A v�rkering�st a bal kamra �sszeh�z�d�sa sor�n a rugalmas �rrendszerben l�trehozott folyad�knyom�s tartja fenn. A v�rnyom�s k�t �rt�kkel jellemezhetõ. A magasabb, vagyis a szisztol�s �rt�ket a sz�v �sszeh�z�d�sakor m�rhetj�k. �sszeh�z�d�s ut�n a sz�v egy pillanatra megpihen, elernyed, ek�zben telõdik v�rrel. A v�rnyom�s als�, vagyis diasztol�s �rt�k�t a sz�v elernyed�sekor m�rhetj�k. A v�rnyom�s �rt�k�t a sz�v �sszeh�z�d�s�nak erej�n k�v�l egy�b t�nyezõk is meghat�rozz�k, �gym int a kis verõerek fesz�lts�gi �llapota (nyugalmi t�nusa), az �rrendszer eg�sz�nek a rugalmass�ga, a keringõ v�r �sszmennyis�ge. A v�rnyom�s eg�szs�ges emberekben sem �lland�. Pihen�skor, alv�skor alacsonyabb, fizikai vagy lelki terhel�skor magasabb. A v�rnyom�s  jellemzõen napszaki ingadoz�st is mutat. Reggel 6 �s 10 �ra k�z�tt m�rj�k a legmagasabb �rt�ket, majd ezt k�vetõen fokozatosan cs�kken hajnalig.

Mennyi az ide�lis �rt�k?

A Magyar Hypertonia T�rsas�g 2005. �vi aj�nl�s�ban meghat�rozta a v�rnyom�s norm�l �s k�ros �rt�keit.

Mi okozza a magas v�rnyom�st?

A betegek 80-90 %-�n�l a betegs�g pontos oka nem ismeretes, ilyenkor elsõdleges hipert�ni�r�l besz�l�nk. Sz�mos t�nyezõ felelõss� tehetõ az elsõdleges hipert�nia kialakul�s�ban, nevezetesen a fokozott szimpatikus idegrendszeri t�ls�ly, a vese �ltal termelt bizonyos „v�rnyom�semelõ” hormonok fokozott k�pzõd�se, a megn�vekedett s�bevitel, a cs�kkent s��r�t�s. Bizonyos esetekben a betegs�g h�tter�ben genetikai t�nyezõk is �llnak. A betegek kisebb h�nyad�n�l a magas v�rnyom�s�rt�kek  t�netiek, r�szletes vizsg�latokkal a h�tt�rben megb�v� vesebetegs�gek, hormon�lis elt�r�sek, speci�lis helyen l�võ �rrendelleness�gek felder�thetõek. Ekkor m�sodlagos (szekunder) hipert�nia betegs�get �llap�tunk meg, �s  az alapbetegs�g kezel�s�vel a v�rnyom�s�rt�kek normaliz�l�dhatnak.

A hipert�nia kialakul�s�ban szerepet j�tsz� t�nyezõk

Milyen sz�võdm�nyeket okozhat a hipert�nia?    

A betegs�g igen sok esetben a sz�võdm�nyek fell�pt�ig nem okoz k�l�n�sebb panaszokat. Nem specifikus, figyelemfelkelt� t�net lehet a fejf�j�s, f�rad�konys�g, sz�d�l�s, fesz�lt alaphangulat.Az erek fal�ra nehezedõ fokozott nyom�s fokozza az �relmeszesed�s (arterioszkler�zis) kialakul�s�t .K�l�n�sen megnõ az �relmeszesed�s kock�zata �s m�rt�ke cukorbetegs�g, magas v�rzs�rszintek, k�ros elh�z�s �s doh�nyz�s jelenl�t�ben. A generaliz�lt, azaz a szervezet�nk minden  verõer�re kiterjedõ �relmeszesed�s k�vetkezt�ben vesemûk�d�si zavarok, veseel�gtelens�g, agyi erekben v�rz�s, illetve elz�r�d�st k�vetõen agy�llom�ny elhal�s, b�nul�sok k�vetkezhetnek be. A hipert�nia a szem apr� ereit t�nkret�ve l�t�sroml�st, vaks�got okozhat. Mivel a  sz�v�nknek tart�san fokozott nyom�ssal szemben kell dolgoznia, �gy sz�vmegnagyobbod�s, sz�vizom �llom�ny�nak v�rell�t�si zavara, sz�vinfarktus, sz�vel�gtelens�g l�phet fel. A magas v�rnyom�s teh�t a sz�v-�s �rrendszeri betegs�gek egyik fontos, de kezel�ssel befoly�solhat� rizik�faktora.

Hogyan m�rj�nk helyesen v�rnyom�st?

Tanulm�nyok bizony�tj�k, hogy a magas v�rnyom�sban szenvedõk k�nnyebben lehetnek �rr� betegs�g�k�n, ha maguk is rendszeresen ellenõrzik v�rnyom�sukat, s errõl v�rnyom�snapl�t vezetnek. Az otthoni v�rnyom�sm�r�s kitûnõ lehetõs�get k�n�l a ter�pia ellenõrz�s�re. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ezeket a m�r�seket "szakszer�en" v�gezz�k a kapott eredm�nyek pontoss�ga �rdek�ben.

1. V�s�roljunk megfelelõ k�sz�l�ket!

A v�rnyom�s m�r�s�re h�romf�le mûszert ismer�nk: az ujjunkon, a csukl�nkon vagy a felkarunkon m�rõ k�sz�l�keket. A v�rnyom�sm�rõk k�z�l a legelõny�sebb �s a legpontosabb a hagyom�nyos higanyos v�rnyom�sm�rõ. Sokkal k�nyelmesebbek a f�lautomata vagy az automata k�sz�l�kek, azonban ezek nem j�l haszn�lhat�ak sz�vritmuszavarokban, illetve elõrehaladott arterioszkler�zisban, amikor nagyon merevek az art�ri�k. A csukl�n m�rõ k�sz�l�kek v�s�rl�sa elõtt is fontos �sszehasonl�t� m�r�seket v�geztetni. Mielõtt valamelyik mellett d�nten�nk, aj�nlatos kik�rn�nk kezelõorvosunk v�lem�ny�t.

2. Figyelj�nk a mandzsetta m�ret�re!

Aki felkarm�rõt alkalmaz, figyeljen arra, hogy a k�sz�l�khez tartoz� mandzsetta el�g sz�les legyen. �ltal�nos szab�ly, hogy min�l nagyobb a felkar ker�lete, ann�l sz�lesebbnek kell lennie, mert ha nagyon keskeny, akkor magasabbak, ha t�ls�gosan sz�les, alacsonyabbak lesznek a m�rt �rt�kek. A k�sz�l�keken "sz�ria felszerel�sk�nt" alkalmazott mandzsett�k az emberek h�romnegyed�hez illeszkednek. Amennyiben a felkar ker�lete 24 cm alatt vagy 32 cm f�l�tt volna, szerezz�k be a megfelelõ m�retû mandzsett�t.

3. Vegy�k le kab�tunkat �s ing�nket!

Ez az intelem term�szetesen csak akkor hely�nval�, ha felkaros k�sz�l�k�nk van. Ugyanis az ing�nk ujj�t feltûrve az elszor�thatja a karunkat, �s ez a m�r�si eredm�nyt meghamis�tja.

4. M�rj�nk mindig a sz�v magass�g�ban!

Ak�rmilyen k�sz�l�ket alkalmazunk, a mandzsett�nak minden esetben a sz�v magass�g�ban kell lennie. Ha t�z centim�terrel lejjebb ker�l, a m�r�si eredm�ny mind a felsõ, mind az als� (szisztol�s �s diasztol�s) �rt�k tekintet�ben nagyj�b�l h�t higanymillim�terrel magasabb lesz a val�s�gosn�l. A felkaron v�gzett m�r�sek eset�ben a mandzsett�nak hozz�vetõleg 2,5 centim�terrel a k�ny�k f�l�tt kell elhelyezkednie, �gy, hogy a szenzor az �tõ�r f�l�tt foglaljon helyet. Csukl�n t�rt�nõ m�r�s eset�ben helyezze a kez�t egy halom k�nyvre vagy egy p�rn�ra. N�melyik csukl�mûszern�l a burkolat szolg�l t�maszt�kk�nt.

A jobb �s bal karon m�rt �rt�kek elt�rõek lehetnek. A v�rnyom�st �ltal�ban a bal karon m�rj�k, de ha a jobbon magasabb �rt�keket kapunk, akkor ott ellenõrizz�k rendszeresen.

5. Nyugalmi helyzetben m�rj�nk!

M�r�s elõtt laz�tsunk! A laz�t�s cs�kkenti az �rt�keket, ez�rt a m�r�s elõtt kapcsol�djunk ki �t percre. Azonban ha ezt megelõzõen stresszes �llapotban voltunk, vagy megerõltetõ fizikai munk�t v�gezt�nk hagyjunk magunknak enn�l t�bb idõt. A m�r�sek elõtti 20-30 percben ne doh�nyozzunk, ne fogyasszunk koffein tartalm� italokat.

6. Tartsunk meghat�rozott idõpontokat!

A v�rnyom�sunk az eg�sz nap folyam�n ingadozik, ez�rt lehet�leg azt mindig azonos id�pontban m�rj�k. A legjobb k�zvetlen�l felkel�s ut�n, majd eleinte d�lben �s lefekv�s elõtt is m�rni. J�l be�ll�tott v�rnyom�s eset�n el�g naponta egy alkalommal, abban az idõpontban ellenõrizni, amikor a legmagasabb �rt�keket �szlelt�k. Amennyiben ism�telt m�r�seket v�gz�nk, a k�t m�r�s k�z�tt legal�bb 3-5 perc teljen el. Azokn�l a felkaros k�sz�l�kekn�l, amelyeket k�zi erõvel kell felpump�lni, vegy�k figyelembe az al�bbi kieg�sz�tõ tan�csokat:

7. A mandzsett�t a m�r�st megelõzõen l�gtelen�teni kell.

Ha a pump�l�st megelõzõen levegõ marad a mandzsett�ban, a val�sn�l magasabb �rt�keket kapunk.

8. Ne pump�ljuk fel t�ls�gosan a mandzsett�t!

A mandzsett�t gyorsan pump�ljuk fel 20-30 higanymillim�terrel a v�rhat� szisztol�s �rt�k f�l�. A t�lzott felpump�l�s a kellemetlen �rz�s mellett a t�nylegesn�l magasabb m�r�si eredm�nyekhez vezethet.

9. Lassan engedj�k ki a levegõt!

Ha nagyon gyorsan engedj�k ki a mandzsett�b�l a levegõt, t�ls�gosan alacsony �rt�keket kapunk, �s ford�tva. Akkor lesz korrekt az eredm�ny, ha a nyom�s k�t pulzus�t�s k�z�tt mintegy 2 higanymillim�terrel cs�kken. Ez �ltal�ban azt jelenti, hogy a tulajdonk�ppeni m�r�s k�r�lbel�l 30-40 m�sodpercig tart.

Hogyan �lj�nk, ha magas a v�rnyom�sunk? 

• Fontos a visszafogott s�fogyaszt�s.
• A rendszeres dinamikus testmozg�s, m�gpedig legal�bb hetente h�romszor, �gy, hogy �r�m�nket lelj�k benne, �s az �letkorunknak megfelelõ maxim�lis pulzussz�munknak 60-75%-�t el�rj�k!
• S�lyfelesleg�nket cs�kkents�k fizikai aktivit�sunk fokoz�s�val, a kal�ria bevitel cs�kkent�s�vel!
• Egy�nk rostos �teleket, melyek a f�l�sleges zsirad�kot kis�prik szervezet�nkbõl, egy�ttal karbantartj�k b�lmozg�sunkat!
• Ker�lj�k a t�lzott k�v�fogyaszt�st, igyunk helyette gabonak�v�t, z�ld- vagy v�r�ste�t.
• Ne doh�nyozzunk!
• Tanuljunk meg relax�ci�s technik�kat, p�ld�ul az autog�n tr�ninget a stressz hat�sainak ellens�lyoz�s�ra!
• Egy�nk k�liumban �s magn�ziumban gazdag, zs�rszeg�ny �teleket, friss z�lds�geket, gy�m�lcs�ket!

A magas v�rnyom�s nem gy�gyszeres kezel�se

A hipert�nia betegs�g kezel�s�rõl �ltal�ban

Sz�lesk�rû nemzetk�zi vizsg�latok eredm�nyei igazolj�k,hogy a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek okozta hal�loz�s szoros �sszef�gg�st mutat  a szisztol�s nyom�s�rt�kkel, �gy a v�rnyom�s er�lyes kezel�se elengedhetetlen.

Az elsõ orvosi vizitek sor�n megt�rt�nik a betegek �ltal�nos �llapot�nak, a fenn�ll� hipert�nia s�lyoss�g�nak meghat�roz�sa, a kardiovaszkul�ris rizik�st�tusz felm�r�se.

Ehhez k�l�nf�le vizsg�latok sz�ks�gesek, t�bbek k�z�tt EKG,echokardiogr�fia, laborat�riumi v�r-�s vizeletvizsg�latok,szemfen�kt�kr�z�s, radiol�giai vizsg�latok.

Mindezek ismeret�ben a kezelõorvos d�nt a gy�gyszeres ter�pia sz�ks�gess�g�rõl �s m�dj�r�l.

A magas v�rnyom�s nem m�l� betegs�g, ez�rt ritka kiv�telektõl eltekintve folyamatos �s �lland� gy�gyszerel�st ig�nyel.

A k�l�nb�zõ v�rnyom�scs�kkentõk k�l�nf�le m�don hatnak, nem ritk�n t�bb gy�gyszer kombin�ci�ja hozza meg a k�v�nt eredm�nyt.

A megfelelõ ter�pia be�ll�t�sa hosszabb ideig tarthat, �gy az egy�ttmûk�d�s �s t�relem mind a beteg, mind a kezelõorvos r�sz�rõl elengedhetetlen.

Az optim�lis ter�pia megv�laszt�s�ban sokat seg�t a rendszeres otthoni v�rnyom�sm�r�s �s errõl napl� vezet�se, illetve a 24 �r�s folyamatos v�rnyom�s-monitoroz�s.

Az aj�nlott c�lv�rnyom�s�rt�k hypertoni�s betegekben