Az szakkelet-angliai Hull egyeteme ltal vezetett felmrs minden hozzfrhet adatot feldolgozott, kztk - most els zben - olyan klinikai teszteket is, amelyeket a gyrtk vgeztek el, de eredmnyket nem publikltk.
A PLoS (Public Library of Science) Medicine cm brit szakfolyiratban kzztett sszegzs szerint az enyhe vagy kzepesen slyos depressziban szenvedk llapota javult ugyan a vizsglt szerek beszedse utn, de ugyangy javult azok is, akiknek placebt, vagyis hatanyag nlkli lgygyszert adtak.
Irving Kirsch professzor, a kutats vezetje szerint a placebt s a vals antidepressznsokat szedk llapotjavulsa kztti klnbsg "nem nagyon nagy". Kirsch szerint ebbl nem kevesebb kvetkezik, mint az, hogy a depresszisok llapota gygyszeres kezels nlkl is javthat.
A szakrt szerint az eredmnyek ismeretben nem tnik indokoltnak, hogy a depresszi legslyosabb formiban szenvedkn kvl brkinek antidepressznsokat rjanak fel.
E kvetkeztetseknek rendkvli slya van. A vizsglatba bevont szerek kztt ugyanis vannak olyan vilgmrkk, amelyeknek forgalmazsa vente millirdos bevteleket hoz a gyrtknak. Csak Nagy-Britanniban vente 290 milli font - tbb mint 100 millird forint - rtkben rnak fel antidepressznsokat a betegeknek, s kimutatsok szerint a lakossg 20 szzalka l t depresszis idszakokat.
A gyrtk ugyanakkor mris ktsgbe vonjk a kutats hitelessgt. A legismertebb depressziellenes szer ellltja, az Eli Lilly gygyszeripari csoport kzlemnyt adott ki, amely szerint "szleskr tudomnyos s orvosi tapasztalatok igazoljk" a ksztmny hatkonysgt. A GlaxoSmithKline szerint a kedden ismertetett tanulmny szerzinek kvetkeztetsei "ellentmondsban llnak a tnyleges klinikai alkalmazs sorn tapasztaltakkal".