Hiába tudunk rengeteget a szklerózis multiplexről, röviden az SM-ről, még nem ismerjük pontos okát, nem rendelkezünk oki, csak tüneti terápiával, és azt is csak találgatjuk, hogy egyesek miért maradnak évtizedekig tünetmentesek, míg mások igen hamar testileg-lelkileg leépülnek. Úgy tűnik, legsúlyosabb formájában még korábban kell elkezdeni a kezelést, mert ha meggyógyítani nem is, de lassítani lehet a betegség romlását.

A szklerózis multiplex sokat emlegetett veszélye "ezerarcúságában" (is) rejlik. A tünetek olyan változékonyak, annyira eltérő súlyosságúak, hogy a betegek pontos számát sem tudják. Számos szklerózisos tünetmentes, pedig már kialakultak az idegrendszeri elváltozások. Másokat (túl) későn ismernek fel. A legkorrektebbnek tartott szegedi és Csongrád megyei felmérések szerint a korábbi számításoknál jóval kevesebb, évi 300-500 új esetet diagnosztizálnak, és összesen kb. 6-8 ezer, SM-ben szenvedő van Magyarországon.

A diagnosztikus nehézségek a betegség kórélettanával magyarázhatók. Ebben az úgynevezett autoimmun, gyulladásos betegségben az agy legkülönbözőbb részeit a szervezet saját "megbolondult immunrendszere" támadja meg. Először nem maguk az idegsejtek, a neuronok pusztulnak el, hanem a nyúlványaikat védő burok, a velőshüvely. A szervezet megpróbálja "betömni" a lyukakat, ám sikertelenül, így később az idegsejtek nyúlványaiból összeálló idegpályák jóvátehetetlenül elpusztulnak, és a helyükön a normális agyállománynál keményebb tapintatú gócok rakódnak le. A velőshüvely-károsodás során eleinte csak lassul, akadozik az idegi ingerület átvitele, ám teljesen csak akkor áll le - azaz akkor lépnek fel a tünetek -, amikor az idegpálya velőshüvelyének 90 százaléka elpusztult.

Az agy sok helyen károsodhat, így érthető, hogy a panaszok is sokrétűek lehetnek. Van, akinél először szemtünetek, például látásromlás, kettős látás lép fel, másoknál szédüléssel, egyensúlyzavarokkal, végtaggyengeséggel, kisebb bénulásokkal kezdődik a baj. Ismét másoknál beszédzavar az első tünet. Tipikus SM-jel a megmagyarázhatatlan fáradtság, de vizelettartási vagy éppen szexuális zavar, impotencia is jelentkezhet. Előbb-utóbb pszichés problémák, memória- és koncentrációs zavarok is felléphetnek - mint látjuk, nem éppen specifikus problémákról van szó.

A szklerózis multiplexre jellemzőek - de nem mindenkinél alakulnak ki - a shubok (roszszabbodások). Ez általában teljes jóllét közepette fellépő, órák-napok alatt kialakuló állapotromlás, melyet javulás követ. Ez a javulás a betegség kezdetén lehet teljes, de a későbbi években sajnos maradványtünetek kialakulása a jellemző. Nem mindig ilyen látványosak a tünetek, fokozatosan is előjöhetnek, jóindulatúbb formáinál pedig évekig-évtizedekig nincs is változás. Allen Bowling amerikai ideggyógyász az SM-ről írt könyvében kiemeli, hogy a betegek mintegy 20 százaléka nem igényel gyógyszert, anélkül is jól van. A gond az, hogy igen nehéz megmondani, ki tartozik ebbe a csoportba - a kockázat túl nagy ahhoz, hogy NE kezeljenek minden, shubokkal jellemezett SM-formában szenvedő beteget.

Komoly Sámuel professzor, a Pécsi Neurológiai Klinika igazgatója szerint mára azért mind a diagnosztikában, mind a terápiában jobb a helyzet. Az MRI (mágneses rezonanciavizsgálat) a SM okozta agyi gócokat már igen korán, akár még a klinikai tünetek megjelenése előtti fázisban is kimutatja. Márpedig az időtényező nagyon fontos.

Régebben ugyanis (a számos tüneti szer, kezelés mellett) elsősorban a más immunbetegségekben is használt általános gyulladáscsökkentő szteroidot preferálták. Mára áttörést hozott a shubok gyakoriságát csökkentő, a tünetmentes szakot elhúzó interferon (és más, immunrendszerre ható szer), így a glatiramer-acetát alkalmazása. Mint dr. Rózsa Csilla, a Dél-pesti Kórház neurológus főorvosa elmondta, az említett immunmodulátorok valamelyikét annak adják, akinek két éven belül legalább két dokumentált shubja volt, azaz akinek aktív a betegsége.

Az egyik legnagyobb, 2006-ban lezárult, BENEFIT rövidítésű klinikai vizsgálat szerint a betegség bizonyítottan aktív formájában az eddig szokásosnál korábban tanácsos elkezdeni az interferonterápiát. A 20 ország 98 centrumában tíz éven át végzett vizsgálatba összesen 468 olyan beteget vontak be, akiknek az MRI-lelete egyértelműen kóros volt, és akiknél még csupán egyetlenegy tünet alakult ki - a CIS (clinical isolated syndrome) a rövidítése ennek a veszélyes SM-formának. A konklúzió az volt, hogy előnyösebb azonnal elkezdeni a gyógyszer adását, azaz jobb nem megvárni a második tünetet, mert a korán adott szer átlagosan egy évvel tolja el az újabb shub fellépését. Ez nem olcsó mulatság, mert egy páciens havi interferonadagja 200 ezer forint körül mozog. Komoly professzor szerint évente 50-60 új CIS-stádiumban lévő betegnek kellene folyamatosan immunmodulánst adni, és azt is lehetőleg egy külön bizottság javaslata szerint.

Komoly professzor szerint ma már világszerte elfogadott koncepció az is, hogy az SM-es betegek állapotát nem rontja a terhesség és a szülés. Mivel a betegség a fiatal nőknél kétszer-háromszor gyakoribb, ez igen fontos és örvendetes megállapítás.

A kutatások tovább folynak. Kétmillió beteg várja világszerte az áttörést - az oki terápiás szerek megjelenését.