Rizik�faktorok

A stroke kialakul�s�ban sz�mos t�nyez� j�tszik k�zre, melyek egy r�sze nem befoly�solhat�. A befoly�solhat� t�nyez�k k�pezik a rizik�faktorok nagyobb csoportj�t, melyek cs�kkent�s�vel drasztikusan lehetne cs�kkenteni a sz�l�t�sek sz�m�t.
Ezek k�z� tartoznak az �letm�ddal �sszef�gg� rizik�faktorok �s a stroke rizik�j�t n�vel� betegs�gek.

Doh�nyz�s: a doh�nyosok relat�v stroke-rizik�ja k�tszeres, de az er�s doh�nyosok k�z�tt a stroke el�fordul�sa k�tszerese az enyhe doh�nyosokban (20-n�l kevesebb napi cigarett�t elfogyaszt�k) megfigyelhet�nek.

Alkohol: t�bb, gyakran ellentmond� k�zlem�nyb�l levonhat� �s ma m�r elfogadottnak tekinthet� v�gs� k�vetkeztet�s szerint az alkoholfogyaszt�s �s a stroke k�z�tt meghat�rozhat� �sszef�gg�s alapj�n az enyhe, illetve m�rs�kelt (maximum: bor 240ml/nap, s�r 720 ml/nap, t�m�ny 90 ml/nap) �s megfelel� min�s�g� alkohol fogyaszt�sa fajt�t�l �s nemt�l f�ggetlen�l n�mileg cs�kkenti a stroke rizik�j�t. A kr�nikus alkoholizmus hat�sa viszont ezzel ellent�tes, mely n�gyszeres�re n�veli a stroke rizik�j�t.

Sz�jon �t szedett fogamz�sg�tl�k: a magas �sztrog�ntartalm� (50 mg f�l�tti) fogamz�sg�tl� tablett�k korai gener�ci�i jelent�sen, kb. �tsz�r�s�re n�velt�k a stroke rizik�t. Az �jabb szerekre vonatkoz�an m�g kev�s adat �ll rendelkez�sre. Migr�n miatt kezelt betegekben fogamz�sg�tl� szed�se mellett a stroke rizik�ja felt�n�en magas: 13,9%.

Fizikai aktivit�s: a rendszeres fizikai aktivit�s hi�nya igazoltan kedvez� hat�s� a sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�sek kialakul�sa szempontj�b�l, amely f�leg f�rfiakn�l kiemelked� probl�ma.

�trend: a v�rnyom�son, a koleszterin- �s v�rcukor-koncentr�ci�n, a t�ls�lyon �s az �relmeszesed�s t�nyez�in kereszt�l �rinti a stroke-rizik�t. A n�triumfelv�tel cs�kkent�se (kevesebb s�), a k�liumfelv�tel n�vel�se, a halfogyaszt�s cs�kkenti a stroke rizik�j�t. A stroke rizik�j�t egyes betegs�gek is n�velhetik, melyek t�bbs�ge �sszef�gg�sben vannak az �letm�ddal is.

Magasv�rnyom�s-betegs�g: a hipert�ni�sok k�z�tt a stroke rizik�ja 3-4-szer nagyobb, mint a nem hipert�ni�sokn�l, �s m�g az enyhe hat�r�rt�knek megfelel� v�rnyom�s-emelked�s is l�nyegesen n�veli a rizik�t. Korszer� kezel�ssel jelent�sen cs�kkenthet� a stroke el�fordul�si gyakoris�ga. A magas v�rnyom�s megfelel� kezel�s�vel optim�lis esetben ak�r a stroke-esetek 70%-a is megel�zhet� lehetne!

Sz�vbetegs�gek: a sz�v eredet� emb�lia az esetek 15-20 sz�zal�k��rt felel�s, de fiatalabb korban m�g magasabb az ar�ny, 23-26%.

Sz�vinfarktus: akut sz�vinfarktust k�vet�en a sz�l�t�s el�fordul�si gyakoris�ga 1-2%/�v, azonban az els� h�napban l�nyegesen magasabb (31%).

Cukorbetegs�g: a sz�l�t�s kock�zat�t t�bb mechanizmus r�v�n n�velheti. A cukorbetegs�g t�pus�t�l �s s�lyoss�g�t�l f�gg�en a stroke-rizik� n�veked�se 2-3-szoros.

A befoly�solhat� t�nyez�k mellett vannak nem befoly�solhat� t�nyez�k is:

Kor: az �letkor n�vekedt�vel megn� a stroke val�sz�n�s�ge is. A stroke-os betegek k�tharmada 65 �ven fel�li. (A hazai stroke betegek kb. 5-10 �vvel fiatalabbak a nyugat-eur�pai orsz�gok stroke betegein�l!) A megbeteged�sek ar�nya a 60-80 �vesek korcsoportj�ban a leggyakoribb. Sajn�latos ugyanakkor, hogy m�r 20 �ves kort�l kezd�d�en nem jelent�ktelen a betegek sz�ma. N�peg�szs�g�gyileg a f�rfiak eset�ben 40 �ves kor f�l�tt, a n�k eset�ben 50 �ves kor f�l�tt kell jelent�s el�fordul�ssal sz�molni. 50 �ves kor felett 10 �venk�nt megdupl�z�dik a sz�l�t�s kock�zati t�nyez�je.

Nem: m�g nem tiszt�zott okok miatt a sz�l�t�s 25 sz�zal�kkal magasabb ar�nyban fordul el� a f�rfiak, mint a n�k k�r�ben. A n�k 4-5 �vvel k�s�bb szenvednek el valamilyen stroke esem�nyt, mint a f�rfiak, azaz a f�rfiak �tlag�letkora 4-5 �vvel alacsonyabb, mint a n�k�.

Csal�di vagy egy�ni anamn�zis: a csal�dban el�fordul� agyi �rbetegs�g szint�n t�nyez� lehet. Amennyiben az egy�n m�r �lt �t stroke-ot vagy tapasztalta a figyelmeztet� jelz�seket, magasabb a val�sz�n�s�ge, hogy a k�s�bbiekben stroke-ja lesz. A sz�l�t�sen �tesettek t�bb mint fele 8 �ven bel�l meghal, a hossz� t�v� kil�t�sok a f�rfiak eset�ben rosszabbak.

Az �sszefoglalt rizik�faktorokon k�v�l sz�mos kock�zati t�nyez� j�tszhat k�zre a sz�l�t�s kialakul�s�ban. Ezek az esetek t�lnyom� r�sz�ben egy�tt fordulnak el�, ami tov�bb n�veli a sz�l�t�s fell�p�s�nek es�ly�t.

origo