A kutat�k egy h�napig 18, Atkins, South Beach (d�li parti) �s Ornish di�t�ban r�sztvev� embert tanulm�nyoztak, rendszeresen m�rve v�rzs�r, koleszterin, �s gyullad�sos marker szintj�ket, valamint v�red�nyeik rugalmass�g�t �s ny�jthat�s�g�t. Mint kider�lt, m�g az Atkins-di�ta tov�bb rontotta a sz�vbetegs�gek indik�torait, addig a t�bbi jav�totta azokat - sz�molt be a NaturalNews cikke.

Michael Miller, a University of Maryland orvostudom�nyi k�zpontj�nak kardiol�gusa elmondta, hogy „val�ban az Atkins-di�ta a legrosszabb”. A kutat�k ugyanis azt tal�lt�k, hogy az Atkins-m�dszer sor�n a kal�ria 50 sz�zal�ka zs�rb�l sz�rmazik, ellenben a South Beach 30, �s az Ornish 10 sz�zal�k�val.

Az Atkins di�t�z�k k�z�tt az LDL-szint ( a v�r rossz koleszterinje) �tlagosan 7 sz�zal�kkal emelkedett, m�g a gyullad�sos markerek 30 �s 40 sz�zal�k k�z�tt n�vekedtek. A m�sik k�t di�ta eset�n az LDL-szint 7-10 sz�zal�kot esett, �s a gyullad�st jelz�k vagy stagn�ltak, vagy 15-20 sz�zal�kot cs�kkentek.

Az Atkins- �s m�s di�t�k hat�s�r�l k�sz�lt sz�les k�rben elterjedt kor�bbi tanulm�nyok elt�r� k�vetkeztet�seket vontak le. Ahhoz, hogy legyen egy j�val pontosabb elemz�s, Miller �s tov�bbi kutat�k elhat�rozt�k, hogy elv�gzik saj�t m�r�seiket azt k�vet�en, hogy a r�sztvev�k s�lyveszt�se abbamarad, mivel a di�ta elej�n a gyors fogy�s hirtelen, de gyakran ideiglenes es�st okoz a koleszterint-szintekben.

„Amikor fogyunk, minden j�nak t�nik, de kis id� m�lva j�n a stagn�l�s, �s el�rj�k a fenntart� �llapotot” – mondta a kutat�, hozz�t�ve: „nem aj�nljuk az Atkins-di�t�t, sokkal hasznosabb, ha olyan di�t�t v�lasztunk, amely hossz�t�von eg�szs�gesebb� tesz minket a fogy�s ut�n is.”

Mi el�zi meg a sz�vinfarktust?

A v�rzs�rok csoportj�ba tartoz� koleszterin fontos membr�nalkot� lipid, szerepet j�tszik a nemi hormonok termel�s�ben, n�lk�l�zhetetlen az �j sz�vetek el��ll�t�s�ban, alkot�eleme az em�szt�shez sz�ks�ges epesavaknak. A D-vitamin el��ll�t�s�hoz is elengedhetetlen. Test�nk sz�ks�gleteit fedez� r�sz�t szervezet�nk �ll�tja el�, a t�bbit t�pl�l�kunkb�l nyerj�k. Mivel majdnem minden �llati eredet� �lelmiszerben megtal�lhat�, �gyeln�nk kell az �gy felvett mennyis�gre. A koleszterin v�zben rosszul old�dik, v�rkering�s�nkben a szemcs�k tov�bbjut�s�t feh�rjeburkok, lipoproteinek seg�tik el�, amelyeket s�r�s�g�k alapj�n – alacsony, LDL �s magas, HDL – k�l�nb�ztet�nk meg. A lipoproteinek k�z�l az alacsony s�r�s�g�ek (low density lipoprotein, LDL) a m�jb�l a sejtek fel� – felhaszn�l�sra – sz�ll�tj�k a koleszterint. Ha t�l sok ker�l a v�r�ramba, a felesleges LDL-szemcs�k a fal�sejtek r�v�n be�p�lnek az erek fal�ba, besz�k�tve azokat akad�lyozz�k a sz�vetek v�rell�t�s�t. Ezt az �llapotot h�vjuk �relmeszesed�snek, amelynek k�s�bbi k�vetkezm�nye lehet p�ld�ul a sz�vinfarktus.