Bain szerint f�k�nt a f�r�szes s�g�r, a v�r�s csattog�hal, a barracuda �s az amberjack (Seiola spp.) tekinthet� ciguatoxikus fajt�nak. Ezek a ragadoz� halak ugyanis magasan vannak a t�pl�l�kl�ncban �s olyan kisebb z�tonyi halakkal t�pl�lkoznak, amelyek a ciguatoxint tartalmaz� p�nc�los-ostorosokat, p�ld�ul a Gambierdiscus toxicus-t is elfogyasztj�k. Az egyes �ce�ni t�rs�gekben a m�reg er�ss�ge �s jellemz�i v�ltozhatnak. Ahogy a ciguatoxin �thalad a Csendes-�ce�n �l�vil�g�nak t�pl�l�kl�nc�n, folyamatosan �talakul �s ak�r t�zszer potensebb is lehet a G. toxicus �ltal gener�lt m�regn�l. A m�reganyagnak nincs �ze, sem szaga, nem lehet semleges�teni sem fagyaszt�ssal, sem f�z�ssel, �s ak�r ciguatoxikus halakkal t�pl�lt �llatokt�l is el lehet kapni a k�rt. Egyes orvosi tanulm�nyok szerint a m�reganyag nemi �ton is terjedhet (Lange W., Lipkin K., Yang G., 1989), b�r Bain szerint ez a meg�llap�t�s nem �ppen val�s�gh�.

Jelenleg nincsen biztos m�dszer annak meg�llap�t�s�ra, hogy egy hal fert�z�tt-e vagy sem; a – nem garant�ltan megb�zhat� – Wikipedia szerint �szak-Ausztr�li�ban onnan tudhat� meg egy halr�l, van-e benne ciguatoxin, hogy nem sz�llnak r� a legyek. A diagn�zist szinte kiz�r�lag a m�rgez�s jellegzetes t�neteib�l lehet meg�llap�tani, illetve abb�l, hogy a p�ciens vesz�lyeztetett f�ldrajzi k�rnyezetben evett tr�pusi halat r�vid id�n bel�l.

A ciguatera-m�rgez�st a fent eml�tett t�neteken k�v�l akut gasztroenteritisz (h�ny�s, hasmen�s, h�nyinger, hasi f�jdalmak) jellemzi, ez a hal fogyaszt�s�t k�vet�en 1-6 �r�val jelentkezik. A m�reg szervezetbe jut�sa ut�n h�rom napon bel�l jelentkeznek a neurol�giai panaszok v�gtagi b�nul�sok, t�ves h��rzetek, b�rirrit�ci�k form�j�ban.

A ciguatoxin �ltal okozott m�rgez�st t�neti kezel�ssel gy�gy�tja a jelenlegi orvostudom�ny: f�jdalomcsillap�t�kkal, antihisztaminokkal, valamint antiemetikumokkal (h�ny�s elleni szerekkel) – s�lyosabb helyzetek sor�n folyamatos orvosi fel�gyelet �s vizsg�lat is sz�ks�ges lehet. Akut esetekben 20 sz�zal�kos intrav�n�s mannitolt alkalmaznak. A tapasztalok szerint ez az esetek 60 sz�zal�k�ban 24 �r�n bel�l enyh�ti a neurol�giai panaszokat, a kedvez� hat�sok fenntart�s�hoz azonban hosszabb k�ra sz�ks�ges, a rendszertelen�l alkalmazott kezel�sek pedig nem j�rtak pozit�v hat�ssal.

A fert�z�ttekben hosszabb id� eltelt�vel is �jra megjelenhetnek a t�netek, amelyeket a csonth�jas gy�m�lcs�k, halak, kagyl�k, magvak, csokol�d�, gomb�k �s alkohol fogyaszt�sa hozhat el�. M�g a neurol�giai probl�m�k id�vel megsz�nnek, a p�ciensek 5 sz�zal�ka hossz� h�napok vagy ak�r �vek elm�lt�val is kr�nikus f�radts�gra panaszkodik.