Mi a vérnyomás?

 A vérnyomás az az erõ, amivel a vér nyomja az erek falát. Szívünk percenként kb. 72-szer húzódik össze, és egy összehúzódáskor kb. 80 ml vért présel az erekbe, amelyek behálózzák egész testünket. A vérkeringést a bal kamra összehúzódása során a rugalmas érrendszerben létrehozott folyadéknyomás tartja fenn. A vérnyomás két értékkel jellemezhetõ. A magasabb, vagyis a szisztolés értéket a szív összehúzódásakor mérhetjük. Összehúzódás után a szív egy pillanatra megpihen, elernyed, eközben telõdik vérrel. A vérnyomás alsó, vagyis diasztolés értékét a szív elernyedésekor mérhetjük. A vérnyomás értékét a szív összehúzódásának erején kívül egyéb tényezõk is meghatározzák, úgym int a kis verõerek feszültségi állapota (nyugalmi tónusa), az érrendszer egészének a rugalmassága, a keringõ vér összmennyisége. A vérnyomás egészséges emberekben sem állandó. Pihenéskor, alváskor alacsonyabb, fizikai vagy lelki terheléskor magasabb. A vérnyomás  jellemzõen napszaki ingadozást is mutat. Reggel 6 és 10 óra között mérjük a legmagasabb értéket, majd ezt követõen fokozatosan csökken hajnalig.

Mennyi az ideális érték?

A Magyar Hypertonia Társaság 2005. évi ajánlásában meghatározta a vérnyomás normál és kóros értékeit.

Mi okozza a magas vérnyomást?

A betegek 80-90 %-ánál a betegség pontos oka nem ismeretes, ilyenkor elsõdleges hipertóniáról beszélünk. Számos tényezõ felelõssé tehetõ az elsõdleges hipertónia kialakulásában, nevezetesen a fokozott szimpatikus idegrendszeri túlsúly, a vese által termelt bizonyos „vérnyomásemelõ” hormonok fokozott képzõdése, a megnövekedett sóbevitel, a csökkent sóürítés. Bizonyos esetekben a betegség hátterében genetikai tényezõk is állnak. A betegek kisebb hányadánál a magas vérnyomásértékek  tünetiek, részletes vizsgálatokkal a háttérben megbúvó vesebetegségek, hormonális eltérések, speciális helyen lévõ érrendellenességek felderíthetõek. Ekkor másodlagos (szekunder) hipertónia betegséget állapítunk meg, és  az alapbetegség kezelésével a vérnyomásértékek normalizálódhatnak.

A hipertónia kialakulásában szerepet játszó tényezõk

Milyen szövõdményeket okozhat a hipertónia?    

A betegség igen sok esetben a szövõdmények felléptéig nem okoz különösebb panaszokat. Nem specifikus, figyelemfelkeltő tünet lehet a fejfájás, fáradékonyság, szédülés, feszült alaphangulat.Az erek falára nehezedõ fokozott nyomás fokozza az érelmeszesedés (arterioszklerózis) kialakulását .Különösen megnõ az érelmeszesedés kockázata és mértéke cukorbetegség, magas vérzsírszintek, kóros elhízás és dohányzás jelenlétében. A generalizált, azaz a szervezetünk minden  verõerére kiterjedõ érelmeszesedés következtében vesemûködési zavarok, veseelégtelenség, agyi erekben vérzés, illetve elzáródást követõen agyállomány elhalás, bénulások következhetnek be. A hipertónia a szem apró ereit tönkretéve látásromlást, vakságot okozhat. Mivel a  szívünknek tartósan fokozott nyomással szemben kell dolgoznia, így szívmegnagyobbodás, szívizom állományának vérellátási zavara, szívinfarktus, szívelégtelenség léphet fel. A magas vérnyomás tehát a szív-és érrendszeri betegségek egyik fontos, de kezeléssel befolyásolható rizikófaktora.

Hogyan mérjünk helyesen vérnyomást?

Tanulmányok bizonyítják, hogy a magas vérnyomásban szenvedõk könnyebben lehetnek úrrá betegségükön, ha maguk is rendszeresen ellenõrzik vérnyomásukat, s errõl vérnyomásnaplót vezetnek. Az otthoni vérnyomásmérés kitûnõ lehetõséget kínál a terápia ellenõrzésére. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ezeket a méréseket "szakszerűen" végezzük a kapott eredmények pontossága érdekében.

1. Vásároljunk megfelelõ készüléket!

A vérnyomás mérésére háromféle mûszert ismerünk: az ujjunkon, a csuklónkon vagy a felkarunkon mérõ készülékeket. A vérnyomásmérõk közül a legelõnyösebb és a legpontosabb a hagyományos higanyos vérnyomásmérõ. Sokkal kényelmesebbek a félautomata vagy az automata készülékek, azonban ezek nem jól használhatóak szívritmuszavarokban, illetve elõrehaladott arterioszklerózisban, amikor nagyon merevek az artériák. A csuklón mérõ készülékek vásárlása elõtt is fontos összehasonlító méréseket végeztetni. Mielõtt valamelyik mellett döntenénk, ajánlatos kikérnünk kezelõorvosunk véleményét.

2. Figyeljünk a mandzsetta méretére!

Aki felkarmérõt alkalmaz, figyeljen arra, hogy a készülékhez tartozó mandzsetta elég széles legyen. Általános szabály, hogy minél nagyobb a felkar kerülete, annál szélesebbnek kell lennie, mert ha nagyon keskeny, akkor magasabbak, ha túlságosan széles, alacsonyabbak lesznek a mért értékek. A készülékeken "széria felszerelésként" alkalmazott mandzsetták az emberek háromnegyedéhez illeszkednek. Amennyiben a felkar kerülete 24 cm alatt vagy 32 cm fölött volna, szerezzük be a megfelelõ méretû mandzsettát.

3. Vegyük le kabátunkat és ingünket!

Ez az intelem természetesen csak akkor helyénvaló, ha felkaros készülékünk van. Ugyanis az ingünk ujját feltûrve az elszoríthatja a karunkat, és ez a mérési eredményt meghamisítja.

4. Mérjünk mindig a szív magasságában!

Akármilyen készüléket alkalmazunk, a mandzsettának minden esetben a szív magasságában kell lennie. Ha tíz centiméterrel lejjebb kerül, a mérési eredmény mind a felsõ, mind az alsó (szisztolés és diasztolés) érték tekintetében nagyjából hét higanymilliméterrel magasabb lesz a valóságosnál. A felkaron végzett mérések esetében a mandzsettának hozzávetõleg 2,5 centiméterrel a könyök fölött kell elhelyezkednie, úgy, hogy a szenzor az ütõér fölött foglaljon helyet. Csuklón történõ mérés esetében helyezze a kezét egy halom könyvre vagy egy párnára. Némelyik csuklómûszernél a burkolat szolgál támasztékként.

A jobb és bal karon mért értékek eltérõek lehetnek. A vérnyomást általában a bal karon mérjük, de ha a jobbon magasabb értékeket kapunk, akkor ott ellenõrizzük rendszeresen.

5. Nyugalmi helyzetben mérjünk!

Mérés elõtt lazítsunk! A lazítás csökkenti az értékeket, ezért a mérés elõtt kapcsolódjunk ki öt percre. Azonban ha ezt megelõzõen stresszes állapotban voltunk, vagy megerõltetõ fizikai munkát végeztünk hagyjunk magunknak ennél több idõt. A mérések elõtti 20-30 percben ne dohányozzunk, ne fogyasszunk koffein tartalmú italokat.

6. Tartsunk meghatározott idõpontokat!

A vérnyomásunk az egész nap folyamán ingadozik, ezért lehetőleg azt mindig azonos időpontban mérjük. A legjobb közvetlenül felkelés után, majd eleinte délben és lefekvés elõtt is mérni. Jól beállított vérnyomás esetén elég naponta egy alkalommal, abban az idõpontban ellenõrizni, amikor a legmagasabb értékeket észleltük. Amennyiben ismételt méréseket végzünk, a két mérés között legalább 3-5 perc teljen el. Azoknál a felkaros készülékeknél, amelyeket kézi erõvel kell felpumpálni, vegyük figyelembe az alábbi kiegészítõ tanácsokat:

7. A mandzsettát a mérést megelõzõen légteleníteni kell.

Ha a pumpálást megelõzõen levegõ marad a mandzsettában, a valósnál magasabb értékeket kapunk.

8. Ne pumpáljuk fel túlságosan a mandzsettát!

A mandzsettát gyorsan pumpáljuk fel 20-30 higanymilliméterrel a várható szisztolés érték fölé. A túlzott felpumpálás a kellemetlen érzés mellett a ténylegesnél magasabb mérési eredményekhez vezethet.

9. Lassan engedjük ki a levegõt!

Ha nagyon gyorsan engedjük ki a mandzsettából a levegõt, túlságosan alacsony értékeket kapunk, és fordítva. Akkor lesz korrekt az eredmény, ha a nyomás két pulzusütés között mintegy 2 higanymilliméterrel csökken. Ez általában azt jelenti, hogy a tulajdonképpeni mérés körülbelül 30-40 másodpercig tart.

Hogyan éljünk, ha magas a vérnyomásunk? 

• Fontos a visszafogott sófogyasztás.
• A rendszeres dinamikus testmozgás, mégpedig legalább hetente háromszor, úgy, hogy örömünket leljük benne, és az életkorunknak megfelelõ maximális pulzusszámunknak 60-75%-át elérjük!
• Súlyfeleslegünket csökkentsük fizikai aktivitásunk fokozásával, a kalória bevitel csökkentésével!
• Együnk rostos ételeket, melyek a fölösleges zsiradékot kisöprik szervezetünkbõl, egyúttal karbantartják bélmozgásunkat!
• Kerüljük a túlzott kávéfogyasztást, igyunk helyette gabonakávét, zöld- vagy vörösteát.
• Ne dohányozzunk!
• Tanuljunk meg relaxációs technikákat, például az autogén tréninget a stressz hatásainak ellensúlyozására!
• Együnk káliumban és magnéziumban gazdag, zsírszegény ételeket, friss zöldségeket, gyümölcsöket!

A magas vérnyomás nem gyógyszeres kezelése

A hipertónia betegség kezelésérõl általában

Széleskörû nemzetközi vizsgálatok eredményei igazolják,hogy a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás szoros összefüggést mutat  a szisztolés nyomásértékkel, így a vérnyomás erélyes kezelése elengedhetetlen.

Az elsõ orvosi vizitek során megtörténik a betegek általános állapotának, a fennálló hipertónia súlyosságának meghatározása, a kardiovaszkuláris rizikóstátusz felmérése.

Ehhez különféle vizsgálatok szükségesek, többek között EKG,echokardiográfia, laboratóriumi vér-és vizeletvizsgálatok,szemfenéktükrözés, radiológiai vizsgálatok.

Mindezek ismeretében a kezelõorvos dönt a gyógyszeres terápia szükségességérõl és módjáról.

A magas vérnyomás nem múló betegség, ezért ritka kivételektõl eltekintve folyamatos és állandó gyógyszerelést igényel.

A különbözõ vérnyomáscsökkentõk különféle módon hatnak, nem ritkán több gyógyszer kombinációja hozza meg a kívánt eredményt.

A megfelelõ terápia beállítása hosszabb ideig tarthat, így az együttmûködés és türelem mind a beteg, mind a kezelõorvos részérõl elengedhetetlen.

Az optimális terápia megválasztásában sokat segít a rendszeres otthoni vérnyomásmérés és errõl napló vezetése, illetve a 24 órás folyamatos vérnyomás-monitorozás.

Az ajánlott célvérnyomásérték hypertoniás betegekben