Sz�kreked�s alatt a neh�z vagy ritka sz�klet�r�t�st, valamint a ki�r�t�s el�gtelens�g�nek �rz�s�t �rtj�k. A t�netek objekt�v meg�t�l�se nem k�nny�, a betegek saj�t t�neteikr�l alkotott szubjekt�v v�lem�ny�nek nagy sz�r�sa miatt.
Ez�rt megegyez�s szerint k�rosnak min�s�l, ha:
 

• a heti sz�kletsz�m 2 alatti, ha
• napi sz�klett�meg kevesebb, mint 25 g, ha
• a "csak er�ltet�ssel �r�thet�" sz�kletek ar�nya 25%.

A sz�kreked�s okainak csoportos�t�sa:

1. Organikus eredet� sz�kreked�s
 

• mechanikus b�lelz�r�d�s
• acut hasi megbeteged�sek (hash�rtyagyullad�s, diverticulitis)
• paralytikus ileus (b�nul�sos b�lelz�r�d�s), amely sz�mos hasi betegs�g �s egy�b traum�s s�r�l�s (fejs�r�l�s, gerinct�r�s) sz�v�dm�nye lehet
• �ltal�nos anaesthesia k�vetkezm�nye
• gy�gyszerek mell�khat�sa
• rendszerbetegs�gek (fert�z�sek, pajzsmirigy alulm�k�d�se, veseel�gtelens�g stb.)
• egyes neurol�giai betegs�gek (Parkinson k�r, agy�rthromb�zis, daganat, gerincvel�s�r�l�s).

2. Funkcion�lis eredet� sz�kreked�s
Funkcion�lis sz�kreked�sr�l tart�san (legal�bb 3 h�napja) fenn�ll� nehez�tett, ritka vagy el�gtelen sz�k�r�t�s eset�n besz�l�nk, ha annak h�tter�ben organikus eredet kiz�rhat�. Tanulm�nyok igazolt�k a funkcion�lis sz�kreked�s eseteiben a gyomor lassult �r�l�s�t �s a v�konyb�ltranzit lassul�s�t. Ezen k�v�l kiv�lthatja a vastagb�l diszfunkci�ja is, amely lehet a colon inertia (inakt�v vastagb�l) vagy a megny�lt vastagb�ltarnzit. K�vetkezm�nyesen megny�lik a v�zvisszasz�v�s ideje is, ez�ltal nehezebben �r�thet� sz�razabb b�ltartalom ker�l a v�gb�lbe.

3. Sz�kreked�shez vezet� egy�b oki t�nyez�k
 

• rostszeg�ny �tkez�s
• alacsony folyad�kbevitel
• cs�kkent fizikai aktivit�s, mozg�sszeg�ny �letm�d
• sz�kel�si inger elnyom�sa
• hossz� t�v� utaz�sok
• hashajt�k hosszantart� szed�se (pszichog�n sz�kreked�s), amikor egyesek a sz�klet megjelen�se ill. konzisztenci�ja miatt agg�dnak.

Ennek k�vetkezt�ben egy k�pzelt betegs�g felesleges kezel�se val�di betegs�gek v�lthat ki. A napi sz�k�r�t�s elmarad�sa �rd�gi k�rh�z vezet: a depresszi� a sz�klet�r�t�s gyakoris�g�t cs�kkenti, m�g a sz�kel�si el�gtelens�gt�l a depresszi� fokoz�dik. Fiatal l�nyok k�r�ben manaps�g gyakori jelens�g a tests�ly cs�kkent�se �rdek�ben rendszeresen fogyasztott hashajt�, amely szint�n a norm�lis, spont�n b�lm�k�d�s ellen hat.

Kezel�s
A beteg sz�kel�si szok�saival kapcsolatos tan�csad�s �s megnyugtat�s el�tt az orvosnak ki kell z�rnia az szervi betegs�geket, amelynek k�vetkezm�nye a sz�kreked�s. Fel kell vil�gos�tani a beteget arr�l, hogy a napi sz�k�r�t�s nem alapvet� fontoss�g�. A b�lnek lehet�s�get kell adni a spont�n m�k�d�sre, a hashajt�k vagy be�nt�sek 3 napn�l gyakoribb alkalmaz�sa a b�lm�k�d�snek nem adj�k meg ezt a lehet�s�get.

'''A t�pl�l�k''' a megfelel� sz�kletmennyis�g biztos�t�s�ra '''el�g rostot tartalmazzon'''. A nagym�rt�kben em�szthetetlen �s fel nem sz�v�d� n�v�nyi rostok a sz�klet t�meg�t n�velik. Ugyanakkor a rost egyes alkot�r�szei vizet k�tnek meg, ami a sz�kletet l�gy�tja �s tov�bbjut�s�t seg�ti. Javasolt a gy�m�lcs�k �s z�lds�gek fogyaszt�sa. K�l�n�sen javasolt a nyers korpa (2-3 te�skan�lnyi naponta) rendszeres fogyaszt�sa.

Egyed�l csak a sz�klett�meget n�vel� szerek (korpa, psyllium, kalcium polycarbophil stb.) olyan hashajt�k, amelyek hossz� id�n �t t�rt�n� ad�sa elfogadhat�. Ez a ter�pia term�szetes hat�son alapul �s nincs hozz�szok�s. A paraffinolaj mell�khat�sa, hogy megk�ti a zs�rban old�d� vitaminokat, ami ellenjavalja hossz�t�v� alkalmaz�s�t. Az �n. ozmotikus laxat�vumok (glicerin, szorbitol, laktul�z stb.) hosszantar� alkalmaz�sa elektrolitzavart okoz, m�g az �n. stimul�l� laxat�vumok (senna sz�rmaz�kok, phenolphtalein stb.) tart�s alkalmaz�sa a vastagb�l beidegz�s�nek k�rosod�s�hoz vezet.
A mozg�sszeg�ny �letm�d eset�ben a fizikai mozg�s �ltal biztos�tott j�rul�kos stimulusok hi�nyoznak, �s ez vezet a sz�kreked�shez. Ez�rt (is) javasolt a rendszeres, k�m�letes fizikai aktivit�s.