�g�ses s�r�l�s. Ha t�l sok�ig �ri a nap UV-sug�rz�sa a szemet, �g�ses s�r�l�sek alakulhatnak ki. Ekkor a szem f�jdalma nedves�t� folyad�kkal csillap�that�. Ha a t�netek 24 �r�n bel�l nem enyh�lnek, orvosi seg�ts�get kell k�rni. Sz�mos tanulm�ny igazolta, hogy a szemet �r� tart�s napsug�rz�s n�veli az id�skori s�rgafolt-degener�ci� (AMD) kialakul�s�nak kock�zat�t.

�rpa. A k�znapi n�ven �rpak�nt emlegetett hordeolum a szemh�j mirigyeinek gyullad�sa. Els�dleges t�nete a szemh�jon megjelen� �rz�keny, kiemelked� csom� vagy pattan�s. A betegs�get t�bbnyire bakteri�lis fert�z�s okozza. Az �rpa mag�t�l is kifakadhat vagy felsz�v�dhat, amit meleg borogat�ssal seg�thet�nk, de ha a panaszok s�lyosbodnak, vagy egy h�tn�l tov�bb fennmaradnak, antibiotikumok alkalmaz�sa v�lhat sz�ks�gess�.

K�t�h�rtyagyullad�s. A szemh�jak bels� felsz�n�t valamint a szemgoly� el�ls� felsz�n�t bor�t� h�msz�vetek (k�t�h�rtya) piross�g�t �s irrit�ci�j�t jelenti; egyes orsz�gokban „r�zs�s szem”-nek is nevezik. Az �rintett h�msz�vetek gyullad�s�t sz�mos bakt�rium, v�rus, allerg�n vagy m�reg kiv�lthatja, de a test egy�b ter�leteinek betegs�ge is �llhat a h�tter�ben.

A gyullad�s hat�s�ra v�rerek n�nek be a k�t�h�rty�ba, amit�l a szem v�r�snek �s bev�rzettnek l�tszik. A gyullad�s gyakran viszket�ssel is egy�tt j�r, amely gyullad�scs�kkent�kkel kezelhet�, de a betegs�g h�tter�ben �ll� okokat is orvosolni kell. A v�rus �s bakt�rium okozta k�t�h�rtya-gyullad�s gyermekekn�l gyakoribb, de b�rmely m�s koroszt�lyn�l is el�fordulhat.

V�rus okozta k�t�h�rtyagyullad�s. A szemek kiv�r�s�d�s�t leggyakrabban v�rusfert�z�s okozza. A v�rus �ltal kiv�ltott t�netek hasonl�ak az egyszer� megh�l�skor tapasztaltakkal, legjellemz�bb a szemek enyhe, v�ztiszta k�nnyez�se. A szemh�jak megduzzadhatnak �s fotof�bia is kialakulhat. Hab�r a probl�ma kezel�se nem ig�nyel orvosi seg�ts�get, ha rendszeresen jelentkezik, tan�csos szakemberhez fordulni, mivel esetenk�nt a szaruh�rtya fert�z�tts�g�re utalhat, amit megfelel�en kell kezelni. A t�netek jelentkez�s�t k�vet� h�t-t�z napon bel�l t�bbnyire elm�lik.

Sz�raz szem. A szem nem megfelel� nedvesed�se, az �gynevezett sz�raz szem igen gyakori szem�szeti probl�ma, ami vil�gszerte t�bb milli� embert �rint. A kisz�radt szem enyh�n kiv�r�s�dik, �s olyan �rz�s jelentkezik, mintha homok vagy m�s szil�rd anyag ker�lt volna bele. A szem kisz�rad, viszket, �g vagy sz�r, �s hamar elf�rad, gyakran a f�nyre is �rz�kenny� v�lik. A probl�ma �ltal�nos rossz k�z�rzettel is j�r. A sz�raz szem lehet az �reged�s term�szetes velej�r�ja, okozhatja leveg�szennyez�s vagy egy�b k�rnyezeti t�nyez�, de kapcsolatban �llhat m�s betegs�gekkel is. Nev�vel ellent�tben a probl�ma gyakran olyan esetben is kialakul, amikor a szem megfelel� mennyis�g� k�nnyet termel. Ekkor feltehet�en a k�nnyben lev� nedves�t�anyagok �sszet�tele v�ltozik meg, �gy, hogy a k�nny m�r nem tudja hat�konyan ell�tni ezt a feladat�t. Mivel a szem nem nedvesedik megfelel�en, k�nnytermel�se fokoz�dik; ez azonban sajnos nem sokat seg�t. Szemsz�razs�got okoz sz�mos orvosi rendelv�nyre kaphat� gy�gyszer is, mint p�ld�ul az antihisztaminok, az antidepressz�nsok vagy a v�zhajt�k.

A szemsz�razs�g egy m�sik t�pusa alakul ki akkor, ha a k�nny termel�se vagy elvezet�se akad�lyozott, gyullad�s vagy a k�nnymirigyek pusztul�sa miatt. B�r az �j t�pus� nedves�t� szemcseppekkel hat�konyan kezelhet�, szemvizsg�lat ebben az esetben sem �rt.

Sz�nvaks�g. Ebben az esetben az idegh�rtya egyes sejtjei (csapok) hi�nyoznak, vagy nem m�k�dnek megfelel�en. A legt�bb sz�nvak a v�r�set �s a z�ldet felcser�li, vagy nem tudja egym�st�l megk�l�nb�ztetni. M�sok a s�rg�t �s a k�ket nem l�tj�k, m�g vannak, akik egy�ltal�n nem l�tnak sz�neket. Felmer�lt, hogy a v�szes v�rszeg�nys�g (perniciosa anaemia) �s a sarl�sejtes v�rszeg�nys�g �llhat a betegs�g h�tter�ben. Jelenleg nincs megfelel� gy�gym�dja, a betegek t�bbnyire megszokj�k ezt az �llapotot.