Fekélyes vastagbélgyulladás esetén a tünetek fellángolása és teljesen panaszmentes, (hetekig vagy akár évekig tartó) nyugalmi időszakok váltakozása jellemzi a betegséget. A tünetek között a véres és esetenként nyákos hasmenés, a parancsoló székelési inger illetve a végbél záróizmának fájdalmas görcse fordulnak elő leggyakrabban. Görcsök és nyomásérzékenység az alhas területén szintén szerepelhetnek a beteg panaszai között. Hőemelkedés vagy láz előfordul. A vérzések miatt a beteg vérszegény lehet, gyakran étvágytalanság és fogyás kíséri a tüneteket.
A fekélyes bélgyulladásban szenvedő betegek kb. negyedénél a betegség a vastagbélen kívül más szerveket is érint. A bél gyulladásából származó tünetek mellett leggyakrabban ízületi fájdalom, bizonyos gyulladásos bőrbetegségek vagy a szem gyulladása jelentkezik.
A tünetek leggyakrabban csak enyhe, vagy középsúlyos formában jelentkeznek, de ritkán a fekélyes vastagbélgyulladás súlyos, heves lefolyású képpel azonnali kórházi kezelést igénylő állapot kialakulásához is vezethet. Ilyen szövődmény pl. a vastagbél kóros kitágulása, amely a bélműködés leállásával, és vérmérgezéssel járó sokk kialakulásával fenyegető, életveszélyes állapot. Ritkán a bél átfúródása is előfordul.
A fekélyes vastagbélgyulladás növeli a vastagbélrák kialakulásának valószínűségét. Minél hosszabb bélszakaszra terjed ki a betegség, és minél régebb óta áll fenn, annál nagyobb a rák kialakulásának kockázata.
A Crohn-betegség lappangva kezdődik, a későbbiekben pedig erre a kórképre is jellemző a jobb és rosszabb időszakok váltakozása. A betegség fellángolásakor hőemelkedés vagy láz, átmenetileg hasmenés, a has jobb alsó felében (vagy ritkábban a köldök körül) fájdalom és nyomásérzékenység jelentkezik. A gyulladás és a görcsök miatt egymással összekapaszkodó bélkacsok a hasban görcsös csomóként tapinthatók. Gyengeség, rossz közérzet és fogyás kísérik a tüneteket. Amennyiben a hosszan fennálló gyulladás már heges bélszűkület kialakulásához vezetett, akkor a beteg étkezés utáni puffadásról, hangos bélhangokkal kísért görcsös fájdalomról panaszkodik. Crohn-betegeknél gyakoriak a végbélnyílás körüli berepedések, tályogok, sipolyok.
Meglehetősen gyakori a bélen kívül más szervek érintettsége is, ez sok betegnél akár évekkel a bélgyulladás megjelenése előtt már jelentkezik. Gyulladás léphet fel a bőrön, a szemben, az ízületekben továbbá a májban vagy az epeutakban, epe- vagy vesekövek alakulhatnak ki, és vérrögképződés is előfordul. A Crohn-betegség károsíthatja a csontokat is.
Hosszasan fennálló betegség esetén szövődmények léphetnek fel: felszívódási zavar és következményes fogyás, tályog a hasüregben, bélelzáródás, sipolyok. Megnövekszik a vastagbélrák kialakulásának kockázata is (bár kisebb mértékben, mint a fekélyes vastagbélgyulladás esetén).
Véres-nyákos széklet, tartós hasmenés illetve bármilyen végbél környéki elváltozás jelentkezésekor feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Gyulladásos bélbetegség gyanúja esetén az orvos betapintásos hasi és végbél vizsgálatot végez, továbbá vérvételt és széklet vizsgálatot rendel el. A betegség felismerésének legbiztosabb módja a béltükrözés (endoszkópia), amelynek során egy vékony csövet juttatnak a végbélen keresztül a beteg belébe, így közvetlenül megtekinthetővé válik a nyálkahártya állapota és egyben szöveti mintavételre is lehetőség nyílik. Régóta fennálló betegség esetén ezt rendszeres időközönként ismételni kell, rákmegelőző állapot vagy vastagbélrák korai kimutatásának céljából. További vizsgálati lehetőség a kontrasztanyagos hasi röntgen, amely fekélyek, sipolyok és szűkületek kimutatására képes a belek területén, és segít elkülöníteni a két hasonló kórképet egymástól, valamint a szintén hasonló tüneteket okozó fertőzéses eredetű vastagbélgyulladástól.
Kezelése
A gyulladásos bélbetegségek oka ma még ismeretlen, ezért véglegesen meggyógyítani sem tudják egyelőre ezeket a kórképeket. A rendelkezésre álló kezelésekkel azonban elérhető az, hogy a beteg gyakorlatilag változatlan életminőséget és aktivitást folytasson a betegség jelentkezése után is. Általában hosszan tartó, nem ritkán egész életre szóló kezelésre van szükség, amit a panaszmentes időszakban is érdemes fenntartani. A jelenleg használatban lévő gyógyszerek sikeresen csökkentik a gyulladást, és ezzel visszaszorítják a panaszokat is. A kezelés célja a heveny tünetek mérséklése és a betegség fellángolásának késleltetése.
A fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség kezelésének alapját két gyógyszer csoport: a szalicilsav-származékok és a szteroid gyulladáscsökkentők jelentik. Ezeket szájon át és a végbélben helyileg (kúp, hab vagy beöntés formájában) is lehet alkalmazni. A gyulladáscsökkentőkön kívül - a beteg állapotától függően - az immunrendszer működését befolyásoló szerek, antibiotikumok és tüneti kezelést nyújtó (pl. hasmenés elleni, lázcsillapító vagy görcsoldó) gyógyszerek körültekintő használata szintén szóba jön. A legtöbb beteg állapota gyorsan és nagymértékben javul a gyógyszeres kezelés hatására, a tünetek mérséklődnek, sőt gyakran teljesen tünetmentes állapot is elérhető.
A táplálkozásnak is jelentőssége van a betegek körében, mivel a betegség természetéből adódóan gyakori a tápanyagok felszívódásának zavara a bélből, ami alultápláltsághoz vezethet. Ezért a megfelelő tápanyag bevitelre nagy hangsúlyt kell fektetni. Bizonyos étrendi szabályok betartásával sokat lehet segíteni a beteg állapotán. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a zsíros, nehéz illetve puffasztó ételek és a túlzott alkohol vagy koffein-fogyasztás kerülése minden gyulladásos bélbetegségben szenvedő ember számára javasolható.
Életük során a fekélyes vastagbélgyulladásos betegek egy kis része, míg a Crohn-betegségben szenvedők fele kórházi kezelést is igényel. Ennek oka a panaszok hirtelen, gyógyszeres kezelésre sem javuló rosszabbodása, nagy vérveszteség, súlyos állapot vagy különböző szövődmények kialakulása, a bél átfúródásának veszélye, illetve rák vagy azt megelőző állapot megjelenése lehet. Amennyiben sebészi beavatkozásra kerül sor, fekélyes vastagbélgyulladás esetén a - beteg bélszakasz vagy gyakrabban az egész vastagbél eltávolításából álló - műtét végleges gyógyulást hoz. Crohn-betegek állapotán is sokat javít a komoly veszélyt jelentő szövődmények (pl. tályog, sipoly vagy bélszűkület) sebészi megoldása.
A gyulladásos bélbetegségek jelentős érzelmi és szociális terheket rónak a betegre. A gyakori hasmenések, a gyengeség, a rendszeres orvosi vizsgálatok és a tartós kezelés szükségessége nyomasztóan hathatnak és szűkíthetik a beteg aktivitását. A jó orvos-beteg kapcsolat mellett a különböző szervezetek, önsegítő betegcsoportok nagy segítségére lehetnek az érintettnek abban, hogy képes legyen megbirkózni állapotával. Egyes betegeknél pszichoterápia is szóba jön a panaszok enyhítésére és a betegség elfogadásának megkönnyítésére.
Dr. Heksch Katalin