Nev�t arr�l az orvosr�l kapta, aki 1907-ben el�sz�r �rta le a jellegzetes t�neteket. Az egyik leggyakoribb demencia t�pus. Folyamatos roml�st mutat� (progressz�v jelleg�) agyi megbeteged�s, mely a mindennapi �letvitelt, �nell�t� k�pess�get nagyban befoly�solja.

A szellemi le�p�l�sen (=demencia) a magasrend� agyi funkci� pusztul�s�t �rtj�k. Ebben a folyamatban k�rosodik t�bbek k�z�tt a mem�ria, a gondolkod�s, az �nell�t�-k�pess�g, a k�r�lm�nyeknek megfelel� viselked�s, �s az �rzelmek kontroll�l�s�nak k�pess�ge is. Vissza nem ford�that� �llapotr�l van sz�, s�t lass�bb vagy gyorsabb roml�sra kell sz�m�tanunk.

Az Alzheimer-k�r �nmag�ban, vagy m�s agyi betegs�ggel sz�v�dve Magyarorsz�gon is a szellemi le�p�l�s leggyakoribb oka. Becs�lt adatok szerint haz�nkban t�bb mint sz�zezer ilyen beteg �l.

1. Kialakul�sa "alattomosnak" is mondhat�, hiszen m�r az els� t�netek jelentkez�se el�tt �vekkel elkezd�dnek a k�ros agyi folyamatok. Ezek egyed�li kiv�lt� ok�t nem is merj�k: val�sz�n�, hogy t�bb rizik�faktor egyidej� fenn�ll�sa sz�ks�ges. Min�l id�sebb valaki, ann�l nagyobb val�sz�n�s�ggel betegszik meg: a 65 �v felettiek kb. S %-a �rintett. Azonban nem csak az id�sek betegs�ge: ritk�bban, de m�r az �tvenes �veikben j�r�kn�l is megjelenhet.

2. K�t form�j�t k�l�n�thetj�k el:

A CSAL�DI nagyon ritka. Az �sszes megbeteged�s kb. 1-5 %-a. Itt az �r�kl�d�snek nagyobb szerepe van, �ltal�ban kor�bban indul �s "rosszabb indulat�", mint a m�sik t�pus.

"SZ�RV�NYOSAN"-an jelentkez�, ez a gyakoribb t�pus, ink�bb az id�sebbeket �rinti �s lefoly�sa is lass�bb, "jobb indulat�".

Teh�t ha el�fordul Alzheimer beteg a csal�dban, gyermek�nek nem kell att�l rettegni, hogy � is ugyan�gy megbetegszik. A tudom�ny mai �ll�sa szerint t�bb genetikai faktor egy�ttes jelenl�te �s k�ls� t�nyez�k egyidej� fenn�ll�sa is sz�ks�ges a k�rk�p kialakul�s�hoz.

3. A betegs�g pontos oka nem ismert, de t�bb t�nyez� szerep�t felt�telezhetj�k:

• genetikai adotts�g gyullad�s
• v�rus
• k�rnyezeti �rtalom

4. Mindezek egy�ttesen v�lthatj�k ki az arra genetikailag hajlamos emberekn�l a betegs�get. Milyen m�don? K�t folyamat is lehets�ges:

a) olyan �rtalmas anyagok keletkeznek az agyban, melyek elpuszt�tj�k az idegsejteket.

b) az idegsejtek inform�ci�t �tviv� anyagainak mennyis�ge cs�kken.

Az Alzheimer-k�r nem fert�z�!

A m�sik gyakori demencia ok az �rbetegs�gre visszavezethet� v�rell�t�si zavar, pl. �relz�r�d�s: a t�panyagell�t�s roml�sa, vagy megsz�n�se is elpuszt�tja az idegsejteket. Ez az a betegs�gcsoport, melyet gyakran �relmeszesed�snek, agyl�gyul�snak, cerebroszkler�zisnak is neveznek (orvosi nyelven vaszkul�ris demencia).

Hasonl� t�netei lehetnek, mint az Alzheimer-k�rnak, de h�ttere, �s �gy gy�gyszeres kezel�se is m�s.

Az Alzheimer betegs�g �s a vaszkul�ris demencia egy�ttesen is el�fordulhat, �gy j�nnek l�tre az �n. "kevert" form�k. Teh�t alapvet�en ez a k�t k�rfolyamat �ll legt�bbsz�r a szellemi le�p�l�s h�tter�ben. Nehezen eld�nthet�, melyik fordul el� gyakrabban, mindenesetre egy�tt az �sszes demenci�val j�r� betegs�gek kb. 90 %-�t teszik ki. A marad�k 10 %-ban m�r ritk�bb agyi k�rk�pek okozz�k a probl�m�t, viszont ezek k�z�tt vannak visszaford�that�, gy�gy�that� form�k is.

A Mem�ria alap�tv�ny els� kiadv�ny�ban �rtunk a szellemi le�p�l�st jelz� �ltal�nos t�netekr�l. Ezek �rv�nyesek az Alzheimer-k�rra is.

B�r nem mindenkin�l azonosak sem a kezdeti t�netek, sem a betegs�g lefoly�sa, m�gis �ltal�nosan jellemz�, hogy �rintett� v�lnak az eml�kezet, a tanul�si k�pess�g, a szem�lyis�g, a d�nt�s-k�pess�g, a mozg�s-kivitelez�s, a fizikum, �s az �rzelmek is, - �gy a beteg mindennapi �nell�t�s�ban egyre ink�bb m�sok seg�ts�g�re szorul.

Szakorvos (elmeorvos, ideggy�gy�sz) �ll�tja fel a diagn�zist az el�zm�nyek birtok�ban, speci�lis tesztekkel, klinikai, labor, m�szeres �s korszer� k�palkot� (pl. CT=komutertomogr�gia) vizsg�latokkal.

• Els�k�nt a friss esem�nyek, esetleg ismer�s�k nevei esnek ki az eml�kezetb�l.
• Nem tudja a pontos d�tumot, ismeretlen helyen nem igazodik el, nehezebben tal�l haza.
• Nehezen d�nt apr� dolgokban is.
• �rdekl�d�se cs�kken munk�ja vagy hobbija ir�nt.

Ha egy rokonukon vagy bar�tjukon rendszeresen tapasztalj�k ezeket a t�neteket, j�, ha r�besz�lik, hogy forduljon orvoshoz, s�t el is kell k�s�rn�nk, hiszen a szakembernek objekt�v inform�ci�ra is sz�ks�ge van.

Mindegyiket speci�lis probl�m�k jellemzik. Az egyes f�zisok k�z�tt �vek telnek el.

1. Korai st�dium

Az egyes t�netek enyh�k, k�l�n-k�l�n ak�r jelent�ktelennek is t�nhetnek.

• Mem�riacs�kken�s, jellemz�en a friss esem�nyekre.
• Id�beni t�j�kozatlans�g: nem tudja a pontos d�tumot, esetleg �vsz�mot sem.
• T�rbeli t�j�kozatlans�g: nem ismeri ki mag�t ismer�s helyeken.
• Aktivit�s, kezdem�nyez� k�szs�g cs�kken.
• Nem jutnak esz�be ismer�s nevek, h�tk�znapi szavak. Sok beteg fesz�lt, szorong�, epresszi�s lesz ezekt�l a kezdeti t�netekt�l.

2. K�z�ps�lyos st�dium

Kifejezett t�netek jellemzik, melyek m�r a mindennapi �letvitelt is korl�tozz�k.

• Jelent�s eml�kezetzavar (pl. csal�dtagok nevei sem jutnak esz�be).
• Cs�kken az �nell�t� k�pess�g: seg�ts�gre van sz�ks�g az �lt�zk�d�sben, tiszt�lkod�sban, stb.
• K�nnyen elt�ved.
• H�tk�znapi szavak sem jutnak esz�be, gyakran felcser�li, ill. nem �rti meg azokat. Gyakran jelent�s �r�si, olvas�si �s sz�mol�si zavarok is kialakulnak.
• Jelent�s pszich�s t�netek jelentkezhetnek: nem l�tez�/ jelenl�v� szem�lyek, dolgok hall�sa, l�t�sa (hallucin�ci�), ok n�lk�li gyanakv�s, v�daskod�s, d�hrohamok, stb.

3. S�lyos st�dium

Teljes f�gg�s�g. Mind szellemileg, mind fizik�lisan s�lyos hanyatl�s.

• Etetni kell.
• Nem ismeri fel csal�dtagjait, bar�tait.
• Mozg�szavar: ak�r �gyhoz k�t�tt� is v�lhat.
• Vizelet �s sz�klettart�si k�ptelens�g (=inkontinencia).
• S�lyos viselked�si zavarok.

Els� az orvosi kivizsg�l�s.

Nincs olyan vizsg�lat, amelyre �nmag�ban biztos k�rism�t lehetne alapozni. Csak sz�mos, k�l�nb�z� adat �s lelet egy�ttes �rt�kel�se alapj�n, �s m�s, hasonl� t�neteket okoz� betegs�gek kiz�r�sa ut�n lehet azonos�tani az Alzheimer-k�rt.

A sz�ks�ges vizsg�latok:

1. A szakember sz�m�ra a beteg szellemi k�pess�geinek tesztekkel t�rt�n� r�szletes felt�rk�pez�se alapvet�. Az ezekben szerepl� k�rd�scsoportok felt�rj�k a mem�ria, a figyelem, a gondolkod�s, mozg�skivitelez�s, stb. zavarait. Ez a vizsg�lat ak�r t�bb �r�t is ig�nybe vehet.

2. Egy�b, r�szletes fizik�lis, idegrendszeri, labor-, �s speci�lis modern r�ntgenvizsg�latokkal (pl. CT = komputer tomogr�fia) kell kiz�rni azokat az egy�b betegs�geket, melyek hasonl� t�neteket okozhatnak. 100 %-os diagn�zis csak agysz�vetb�l t�rt�n� mintav�tel ut�n (agybiopszia), mikroszk�pos vizsg�lat alapj�n �ll�that� fel. A gyakorlatban azonban ezt a m�dszert nem haszn�lj�k, hiszen a fenti eredm�nyek is elfogadhat� biztons�ggal hat�rozz�k meg a betegs�get.

Van-e valamilyen gy�gym�d?

Sajnos, miut�n nem ismerj�k m�g a betegs�g ok�t, nem is tudjuk gy�gy�tani. Azonban l�teznek m�r olyan gy�gyszerrel, melyek cs�kkentik a t�neteket, �s jav�tj�k a betegek �letmin�s�g�t.

Ezen k�v�l pedig vannak m�r olyan kezdem�nyez�sek, mellyel abban seg�tik az �rintett csal�dokat, hogy meg tudjanak k�zdeni ezzel a neh�z �lethelyzettel.

Gy�gyszeres kezel�s

A legfontosabb: orvosi javaslat n�lk�l ne adjunk semmilyen gy�gyszert erre a betegs�gre!

A betegs�ggel j�r� lelki �s magatart�si zavarokra hat� gy�gyszerek:

Sz�mos olyan k�sz�tm�ny van, melyek a betegs�g zavar� t�neteit (nyugtalans�g, alv�szavar, agresszivit�s) cs�kken tik vagy megsz�ntetik. Ezeket csak a szakorvos javaslata alapj�n szabad adagolni, hiszen egy kis v�ltoztat�s is ronthat a beteg �llapot�n, �s ijeszt�, �j t�neteket is kiv�lthat, pl. zavarts�got, bevizel�st, hallucin�ci�kat.

Ezeket a gy�gyszert�pusokat szokt�k fel�rni: depresszi� elleni szerek szorong�sold�k altat�k a k�ros m�rt�k� gyanakv�s �s hallucin�ci� elleni szerek

Az agym�k�d�s jav�t�s�t c�lz� szerek:

Sz�mos hagyom�nyos agyi anyagcsere-, "kering�s-jav�t�" k�sz�tm�ny, ill. vitamin �ll rendelkez�s�nkre ahhoz, hogy a m�r el�gtelen�l muk�do �s cs�kken� sz�m� idegsejt �llapot�t meg�rizni, jav�tani pr�b�ljuk.

J� h�r, hogy olyan �j gy�gyszert�pus is el�rhet� n�h�ny �ve, melyhez az eddigiekn�l j�val nagyobb rem�nyeket f�zhet�nk a k�ros folyamatok lass�t�sa ter�n.

Az Alzheimer-k�ros beteg agy�ban az acetilkolin, ez a fontos inform�ci�-, �zenetk�zvet�t� anyag cs�kkent mennyis�gben van jelen. Az �j gy�gyszer seg�t fenntartani az eredetihez hasonl� egyens�lyt �gy, hogy cs�kkenti ennek a molekul�nak a leboml�s�t. Az �gy hat� vegy�leteket acetilkolin�szter�z-g�tl�knak nevezz�k.

M�r van arr�l tapasztalat, �s t�bb �ves klinikai vizsg�lat a szakirodalomban, hogy k�slelteti a t�netek megjelen�s�t, teh�t seg�ti a szellemi k�pess�gek, �s �gy az �nell�t� k�pess�g min�l tov�bbi meg�rz�s�t is.

Nem csak gy�gyszerrel lehet seg�teni!

A betegekkel folytatott egy�ni �s csoportos foglalkoz�soknak is az a c�lja, hogy seg�tsenek a l�tfontoss�g� inform�ci�k �s a h�tk�znapi �letvitelhez sz�ks�ges k�pess�gek meg�rz�s�ben.

Az ilyen, mindig szem�lyre szabott gyakorlatokat szakemberekt�l (orvos, pszichol�gus, gy�gypedag�gus) a hozz�tartoz�k megtanulhatj�k, �s mint egy�ni tr�ninget, beteg�kn�l otthon is alkalmazhatj�k. A beteg �rdeke is, hogy �t �pol� csal�dtagja meg�rizze lelki �s fizikai eg�szs�g�t. Gyakran a hozz�tartoz�k is lelki t�mogat�sra �s szakmai tan�csokra szorulnak. Ha sz�ks�ges, orvos, pszichol�gus �s a sorst�rsi k�z�ss�gek, klubok is seg�thetnek.

Egy egyszer� teszt a mem�ria �s a t�j�koz�d� k�pess�g ellen�rz�s�re

Ha �t nem zavarja, ezeket a k�rd�seket tehetj�k fel beteg�nknek ahhoz, hogy pillanatnyi szellemi �llapot�t ellen�rizhess�k.

• H�ny �ves?
• H�ny �ra van most?
• Jegyezzen meg egy-k�t adatot (pl. egy kital�lt c�met), �s a teszt v�g�n k�rdezz�k vissza.
• Milyen �vet �runk most?
• Hol vagyunk most?
• K�rdezz�k meg k�t k�zeli ismer�s nev�t.
• Mikor sz�letett?
• Mikor kezd�d�tt az els� vil�gh�bor�?
• A jelenlegi minisztereln�k neve.
• Sz�moljon visszafel� h�szt�l egyig.

Minden helyes v�lasz egy pontot �r. Jelent�s feled�kenys�gre utal, ha csak 6, vagy ann�l kevesebb pont gy�lik �ssze, viszont k�s�bb megism�telve a vizsg�latot, 1-2 ponttal t�bb is javul�st jelezhet.

Aki szembes�l ezzel a betegs�ggel, megtudja, milyen neh�z vele megk�zdeni. A legt�bb csal�dban minden �pol�si feladat egyetlen szem�lyre h�rul, aki hamarosan �gy �rzi, hogy m�r csak saj�t mag�ra sz�m�that.

"Senki sem akar, vagy nem tud �gy seg�teni, ahogy szeretn�m...

Senki nem �rtheti meg a gondjaimat, csak aki egy�tt �l egy ilyen beteggel..."

M�gis: Seg�tenek a gy�gyszerek, �s ha t�bbet tudunk az Alzheimer-k�rr�l, k�nnyebbek lesznek mindennapjaink is.

Ezeket a f�zeteket az�rt bocs�tjuk az �n rendelkez�s�re, hogy �n, aki a sz�l�j�t, h�zast�rs�t, testv�r�t, m�s k�zeli rokon�t �polja, ne �rezze mag�t egyed�l. Hogy ne legyen �r�k lelkiismeretfurdal�sa. Hogy k�nnyebben elfogadja saj�t haragj�t, t�relmetlens�g�t, vagy ak�r el�rz�keny�l�s�t, indulatait, �rz�seit betege ir�ny�ban. Az�rt is, hogy hasonl� helyzetben l�v� csal�dtagok megoszthatjuk egym�ssal gondjainkat �s tapasztalatainkat.

Ez a seg�ts�g.