A vastagb�lr�k az �vtizedekig tart� helytelen t�pl�lkoz�s k�vetkezm�nye. �trend�nk sz�mos r�kkelt� anyagot tartalmazhat, ilyenek a karcinog�n zs�rok, a nitrozaminok �s nitritek, valamint a feh�r m�regk�nt is emlegetett cukor. S m�g rosszabb, ha vesz�lyesen alacsony a rostbevitel�nk, a z�lds�g- �s gy�m�lcsfogyaszt�sunk. A legfrissebb kutat�sok is azt mutatj�k, hogy a glutam�t, amely a n�triumglutam�tban (monosodium glutamate, MSG) �s m�s adal�kanyagokban tal�lhat�, el�seg�tik a r�k terjed�s�t �s n�veked�s�t. (N�triumglutam�tot f�szerkever�kekben, instant term�kekben, granul�tumokban, chips-ekhez �s m�s r�gcs�lnival�khoz keverve tal�lhatjuk, f� feladata az �zfokoz�s. Gyakori, hogy E 621-es adal�kanyagk�nt szerepel az �telek c�mk�j�n, de nem minden esetben t�ntetnek fel az �sszetev�k k�z�tt; �ltal�ban „�zes�t�szerek” vagy „f�szerek” megnevez�s alatt rejt�zk�dik. Ez az�rt vesz�lyes, mert a n�triumglutam�tra egyre t�bben �rz�kenyek, �s kapcsolatba hozz�k a p�nikbetegs�ggel is.)

Az els� elv�ltoz�sok a vastagb�l bels� fel�let�n tal�lhat� cs�szer� bem�lyed�sek speci�lis sejtcsoportjain (crypta, kripta) bel�l mutatkoznak, ezt �gynevezett aberr�ns crypta f�kusznak (aberrant crypt foci, ACF) nevezz�k, amely egyben a vastagb�lr�k el�h�rn�k�nek is tekinthet�. Akad azonban t�bb olyan t�panyag is, amelyek f�ken tartj�k ezeket a r�kmegel�z� �llapot� sejtcsoportokat. Ezekb�l gy�jt�tt�nk �ssze n�h�nyat.

Kurkumin. Term�szetes �llapot�ban a kurkum�ban tal�lhat�. A kurkuminoidok polifenol vegy�letek, amelyek a kurkuma s�rga sz�n�t adj�k. Mivel er�s sz�ne van, �telfest�knek is haszn�lj�k, E100 k�ddal. Kutat�sok bebizony�tott�k, hogy a kurkumin, a kurkuma f�szerb�l kivont flavonoid igen hat�kony a legt�bb daganatos megbeteged�s eset�ben, k�l�n�sk�ppen a vastagb�lr�kn�l. Az indiai konyha alapvet� f�szerei, a k�m�ny �s a kurkuma, amely megmagyar�zza a vastagb�lr�k jelent�sen kis ar�ny� el�fordul�s�t az indiai lakoss�gban.

Konjug�lt linolsavak (CLA). A term�szetben el�fordul� zs�rsavak. A CLA hozz�j�rulhat a szervezet zs�rrakt�r-sov�ny izomsz�vet optim�lis ar�ny�nak kialak�t�s�hoz. Kutat�k kimutatt�k, hogy a konjug�lt linolsavak cs�kkentik a mell- �s vastagb�lr�kot. M�r olyan kicsi adag is, mint a napi 1000 mg hat�sos lehet. Ez a k�l�nleges olaj rendbe hozza az immunit�st �s hat�kony a vastagb�lr�kkal szemben. A DHA �s az omega 3 zs�rsavak szint�n hat�sosak.

Kvercetin. Ez nem m�s, mint egy flavonoid, amely antioxid�ns �s gyullad�scs�kkent� hat�s�. Szerepet j�tszik a rosszindulat� daganatok kialakul�s�nak megel�z�s�ben, cs�kkenti a koleszterinszintet �s a v�rnyom�st, v�di a sz�v- �s �rrendszert. A vegy�let nagy mennyis�gben a v�r�s sz�l� lev�ben �s a v�r�sborban tal�lhat� meg. El�fordul m�g a v�r�s- �s lilahagym�ban, a kelk�poszt�ban, a brokkoliban, a csereszny�ben, a z�ldbabban, az alm�ban �s a gabonaf�l�kben is.

Silymarin. A ma ismert egyik leghat�sosabb m�jv�d� anyag, a m�riat�visben tal�lhat�. A kutat�sok azt mutatj�k, nem csup�n megakad�lyozza a m�j k�rosod�s�t, hanem az �j r�kos sejtek termel�d�s�t is. Mindemellett t�bb enyh�bb probl�ma kezel�s�re is alkalmas, �gy a f�radts�g, az �tv�gytalans�g, valamint a k�l�nf�le gyomorpanaszok eset�n is kiv�l�. H�rom bioflavonoidb�l �p�l fel – ezek a silibin, a silidianin, �s a silikristin –, elpuszt�tja a szabadgy�k�ket, n�veli a glutation �s a szuperoxid dizmut�z (SOD) szintj�t is, melyek test�nk leger�sebb antioxid�nsai.

Ellagic sav (Ellagic Acid). A m�lna tartalmazza az ellagitannis nev� fenol sz�rmaz�kot, amely megg�tolja a r�kos sejtek n�veked�s�t, �s meg�ll�tja az eg�szs�ges sejtek hal�l�t. A DNS bizonyos k�t�si kapcsolatait foglalja le, ez�ltal az oszt�d�st vagy torzul�st kiv�lt� antig�n m�r nem tud oda csatlakozni, a daganat n�veked�se meg�ll, a szervezet k�pes lesz megk�zdeni vele. A r�kellenes hat�sa mellett van bakt�rium- �s v�rus�l� tulajdons�ga is.

A h�rom flavonoid – kvercetin, silymarin �s ellagic sav – r�kellenes hat�sa nagyon er�s. Ez ut�bbit nemcsak a m�ln�ban, hanem a pek�ndi�ban, gr�n�talm�ban �s a muskot�ly sz�l�ben is megtal�lhatjuk. 1000 mg-ot egy�nk, k�t vagy h�rom alkalommal egy nap.

E vitamin (d-alfa-tokoferol, amely az E-vitamin term�szetes �s igen j�l felsz�v�d� form�ja), illetve E vitamin szukcin�t (d-alfa-tokoferil-szukcin�t, szint�n stabil E-vitamin-fajta, a legt�bb r�kellenes kutat�sban alkalmazz�k). Mint ismeretes, a tokoferol az E-vitamin k�miai neve, az alfa-tag pedig az E-vitaminnak azt a molekul�j�t jelzi, amely az emberi szervezetben a legakt�vabb. B�r a gamma-tokoferolnak is vannak antioxid�ns tulajdons�gai, a szervezet�nknek els�sorban alfa-tokoferolra van sz�ks�ge.

B6 vitamin. A v�zben old�d� vitamin hi�nya az immunrendszer m�k�d�s�nek gyeng�l�s�vel j�r. Eredm�nyes a melanoma n�veked�s g�tl�s�ban is.

Butir�t, vajsav. A r�vidsz�nl�nc� zs�rsavak (SCFA, ilyen az ecetsav, propionsav, vajsav) a sz�nhidr�tok anaerob ferment�ci�ja sor�n a vastagb�lben nagy mennyis�gben keletkeznek. Befoly�solj�k a vastagb�lfl�r�t alkot� bakt�riumok szaporod�s�t, t�panyag forr�sok a vastagb�l fal�t alkot� sejtek, a kolonocit�k sz�m�ra. Az N-butir�t er�teljesen g�tolja a m�r kifejl�d�tt vastagb�lr�k n�veked�s�t.