T�netek
Jellegzetes t�netei k�z� tartozik az alhasi puffad�s �s f�jdalom, a fokozott b�lg�zk�pzõd�s, valamint a hasmen�s �s a sz�kreked�s v�ltakoz�sa. Az e megbeteged�sben szenvedõk gyakrabban panaszkodnak h�tf�j�sra, f�rad�konys�gra, gyakori vizel�sre �s m�s egy�b, a betegs�g�kkel nehezen kapcsolatba hozhat� t�netekre. Ezen t�netek jelentkez�sekor azonban gondolni kell arra is, hogy nagyobb kock�zattal j�r� betegs�gek, mint p�ld�ul a diverticulosis, helyi enteritisek, vastagb�lgyullad�s, fek�lyek �s r�k az IBS t�neteihez hasonl� t�netekkel kezdõdnek, �ppen ez�rt elengedhetetlen�l fontos a megfelõ fizikai �s laborat�riumi vizsg�lat.
Etiol�gi�ja betegenk�nt v�ltoz�. Ezzel kapcsolatban alapvetõen k�t feltev�s ismert. Az egyik szerint a betegek b�lsimaizomzat�ban motoros rendelleness�g jelentkezik, ami vagy fokozott b�l�sszeh�z�d�st, azt k�vetõen pedig b�lg�rcs�t �s hasmen�st id�z elõ, vagy cs�kkent b�l�szszeh�z�d�st eredm�nyez, ami sz�kreked�shez �s felf�v�d�shoz vezet. A m�sik feltev�s pedig az, hogy a betegs�g az IBS-betegnek az eg�szs�ges b�lmûk�d�sre adott helytelen v�lasza. Ez az alapja annak, hogy a betegeket neurotikusnak, depresszi�snak �s agg�d�nak tekintik, majd ennek megfelelõen kezelik. 
Tudni kell azt is, hogy nem minden betegnek azonosak a t�netei �s a t�netcsoportot alkot� t�netek betegenk�nt v�ltoznak. Egy dolog azonban k�z�snek tûnik, m�gpedig az, hogy az esetek t�bbs�g�ben kezeletlen�l maradnak, �s ezek az egyedi ,,t�netmint�k” h�napr�l h�napra vagy �vrõl �vre fennmaradnak. A t�netmint�kban be�ll� jelentõs m�rt�kû v�ltoz�sokat orvosnak kell �rt�kelnie.

Kezel�s
A konvencion�lis medicin�nak nincs egy�rtelmûen bev�lt kezel�si strat�gi�ja, �s a kezel�s rendszerint sz�klett�meget n�velõ hashajt�kb�l, g�rcsold� �s antidepressz�ns szerekbõl �ll. Ez ut�bbiak alkalmaz�s�nak h�tr�nya, hogy a betegben kialak�thatja azt a tudatot, hogy f�jdalmainak õ saj�t maga az okoz�ja, t�ls�gosan �rz�keny, sõt pszichopata. E t�nyezõk pedig oda vezethetnek, hogy az IBS-betegek gyakran keresnek term�szetes �s alternat�v kezel�si form�kat panaszaik enyh�t�s�re.
Az IBS alternat�v kezel�s�ben a betegnek egy�tt kell dolgoznia a kezelõorvossal, a gasztroenterol�gussal, meg kell �rtenie azt, hogy mi okozza a funkcion�lis probl�m�kat, �s azokra �gyelnie kell. A kezelõorvos feladata pedig az, hogy egy�nre szabott kezel�si programot dolgozzon ki.

�trendi megfontol�sok
A rostszeg�ny, cukrokban �s zs�rad�kokban gazdag �trend, valamint az ismert b�lirrit�l� anyagok, mint p�ld�ul a k�v� �s az alkohol az IBS kock�zati t�nyezõi. Az egyszerû rosthi�ny kiv�ltotta IBS eset�ben a teljes �rt�kû, nyers �telre val� �tt�r�s teljes gy�gyul�shoz vezethet, ez azonban nem jelenti m�g azt, hogy az eg�szs�ges, rostban gazdag �trend valamennyi IBS-beteg sz�m�ra gy�gyul�st hozhat. �ppen ez�rt egy�b, em�szt�ssel kapcsolatos t�nyezõknek is rendk�v�l fontos szerep�k van.

�tel�rz�kenys�g 
R�g�ta ismert t�ny, hogy az IBS-t�netek egy r�sz�t �tel�rz�kenys�g okozza. J�l ismert b�lizgat�, �rz�kenys�gi reakci�t kiv�lt� �telek a b�za �s a tejterm�kek. Mellett�k a citrusf�l�k, a k�v�, a kukorica, a toj�s, a fokhagyma, a sz�ja, a tea, valamint egy�b gabonaf�l�k �s gy�m�lcs�k �rz�kenys�gi reakci�t kiv�lt� hat�s�ra is gondolnia kell a kezelõorvosnak. Sajnos nincsenek viszont egy�rtelmû adatok arra vonatkoz�an, hogy a betegek h�ny sz�zal�k�n�l fordul elõ bizonyos �telekkel szembeni allergia. Az viszont t�ny, hogy a panaszok abban az esetben m�rs�kelhetõk, ha siker�l megtal�lni, illetve az �trendbõl kiiktatni az allergi�t kiv�lt� �teleket. A t�mak�r egyik jeles kutat�j�nak v�lem�nye szerint a b�lrendszert irrit�l� �telbõl kb. 8-9 g-nyit kell ahhoz elfogyasztani, hogy az IBS-re jellemzõ t�netek megjelenjenek. Ezzel szemben m�sok �gy v�lekednek, hogy ezekbõl az �telekbõl a t�netek megjelen�s�t megelõzõen legal�bb k�t napig kell fogyasztani.

Tej
N�mely IBS-beteg em�szt�s�n�l probl�m�t jelent a tejben tal�lhat� lakt�z, a gy�m�lcslevekben �s a sz�r�tott gy�m�lcs�kben magas koncentr�ci�ban elõfordul� frukt�z, valamint a diabetikus k�sz�tm�nyekben jelen l�võ szorbit felsz�v�d�sa. A tejcukor felsz�v�d�si zavara ismert probl�ma, a frukt�z (gy�m�lcscukor) �s a szorbit felsz�v�d�sa pedig az eg�szs�ges emberekn�l is lass�bb �s kor�ntsem olyan t�k�letes m�rt�kû, mint a r�pacukor�. Az egyik k�s�rlet szerint a r�sztvevõk t�bbs�g�n�l – bele�rtve azokat is, akik kor�bban eg�szs�gesek voltak – bizony�that� volt az eml�tett cukrok valamelyik�nek felsz�v�d�si zavara. Az IBS-betegek arr�l sz�moltak be, hogy amennyiben nagyobb mennyis�gben fogyasztottak lakt�zt vagy frukt�zt �s/vagy szorbitot, akkor a panaszok felerõs�dtek. Ezen cukrok bevitel�nek korl�toz�sakor az IBS-szerû t�netekkel rendelkezõ betegek panaszai mintegy 40%-ban m�rs�klõdtek, e betegek panaszait m�s �lelmiszer, p�ld�ul a tej, a gy�m�lcslevek �s a sz�r�tott gy�m�lcs�k fogyaszt�sa is okozhatja.
Miut�n az IBS-betegek �telekkel szembeni �rz�kenys�ge nem igazi allergia, a leghelyesebb, ha orvosi seg�ts�ggel megtal�lj�k a panaszokat okoz� �teleket, azokat kivonj�k az �trendbõl, illetve megpr�b�lj�k m�s �telekkel helyettes�teni.

Rostok
Egyes kutat�k javasolj�k a rostok fogyaszt�s�t, ami a sz�kreked�s kezel�s�n�l val�ban hasznos lehet, azonban a b�zakorp�t�l sz�mos IBS-beteg panaszai felerõs�dnek, ennek oka pedig a b�z�val szembeni �rz�kenys�g. A rozs, a barna rizs, a zabk�sa, az �rpa, a z�lds�gek �s a bolhafûmagkorpa egyar�nt j� rostforr�s, �s sokkal kisebb a val�sz�nûs�ge az �tel�rz�kenys�gi reakci�k kialakul�s�nak, mint a b�zakorpa eset�ben. Keveset tudunk arr�l, hogy ezek az egy�b rostf�les�gek milyen hat�ssal vannak az IBS-betegek panaszainak m�rs�kl�s�re. 
Az IBS-betegek kezel�s�ben j� eredm�nnyel alkalmazhat�k az �n. sz�klett�meget n�velõ hashajt�k (ilyen p�ld�ul a lenmag �s a bolhafûmag, valamint az indiai �tifû korp�ja). Ezek seg�tik a b�lmozg�st �s szab�lyozz�k a v�zvisszatart�st. Az egyik kettõs vak klinikai k�s�rlet adatai p�ld�ul azt mutatt�k, hogy a napi 3x3,25 g-os adagban adott bolhafûmag hasznos seg�ts�g volt az IBS-betegek b�lmûk�d�s�nek szab�lyoz�s�ban, illetve a panaszok enyh�t�s�ben.
Sok, gabon�ra �rz�keny IBS-betegn�l j�t�kony hat�s�nak bizonyultak a pektinalap� rostok, amelyek p�ld�ul a citrusf�l�kben, alm�kban, iletve egy�b gy�m�lcs�kben �s z�lds�gekben tal�lhat�k meg. �llatokon v�gzett k�s�rletek szerint a pektin j� duzzad�k�pess�gû anyag, �s jav�tja a b�l szerkezet�t �s funkci�it.

�trendkieg�sz�tõk 
Kedvezõ hat�ssal lehetnek egyes �trendkieg�sz�tõ k�sz�tm�nyek is, ilyenek p�ld�ul a ligetsz�pe (Oenothera biennis) magolaja vagy a tej fogyaszt�sa elõtt bevett lakt�zenzimet tartalmaz� k�sz�tm�nyek.
Az em�szt�si folyamatnak fontos szerepe van az IBS eset�ben. Az ilyen betegekn�l nem megfelelõ a b�lfl�ra �s az em�szt�si enzimek termelõd�se, hi�ny van a r�vid l�nc� zs�rsavakb�l (SCFA), amelyek a rostok em�szt�sekor a b�lben keletkeznek. 
Az IBS kezel�s�ben ter�pi�san alkalmazott anyagok k�z�tt eml�tendõk a probiotikumok, mint p�ld�ul a Lactobacillus acidophilus �s a Bifidobacterium bifidum, az em�szt�st seg�tõ enzimek �s a rostok. Az olyan rostok, mint p�ld�ul az alma- �s citruspektinek, a guar gumi �s a h�velyesek, azoknak az IBS-betegeknek aj�nlottak, akikn�l az SCFA hi�nya bizony�tott, mert ezekbõl az anyagokb�l t�bb SCFA k�pzõdik, mint az oldhatatlan gabonarostokb�l. Az IBS kezel�s�nek e speci�lis ter�let�n v�gzett kutat�si tapasztalatok m�g szer�nyek, de az �rdeklõd�s fokoz�dik �s k�ts�gtelen�l tov�bbi kutat�sokhoz fog vezetni.

Gy�gyn�v�nyek
Gy�gyn�v�nyek, n�v�nyi k�sz�tm�nyek
Az IBS-t�netek kezel�s�ben haszn�lhat� gy�gyn�v�nyek, illetve gy�gyn�v�nyk�sz�tm�nyek k�z�l p�ld�ul a b�lben old�d� kapszul�ban alkalmazott borsmenta-ill�olaj (3-6x0,2 ml/nap), valamint az egy�ttesen adagolt borsmenta- �s k�m�nyill�olaj (3x 90, illetve 50 mg/nap) emelhetõk ki, amelyek kettõs vak klinikai k�s�rletek adatai szerint szignifik�ns m�rt�kben cs�kkethetik az IBS-betegek panaszait. Ezek az ill�olajok cs�kkentik a b�lg�zok k�pzõd�s�t, enyh�tik a b�lg�rcs�ket �s cs�kkentik a b�lirrit�ci�t. A b�lben old�d� gy�gyszerform�k mellett a borsmentatinkt�ra (3x2-3 ml/nap), illetve az ill�olaj oldatban (3-4x1-2 csepp) is haszn�lhat�. Ez ut�bbi t�m�ny form�ban viszont maximum napi 1-2 csepp mennyis�gben aj�nlott. A borsmenta �s a k�m�ny mellett m�s kettõs vak k�s�rletek eredm�nyei alapj�n p�ld�ul az �desk�m�ny (Foeniculum vulgare) magja �s a feh�r �r�m (Artemisia absinthium) hajt�sa is eredm�nyesen alkalmazhat� a felsõ hasi panaszok, bele�rtve az IBS-t k�s�rõ panaszokat, kezel�s�ben. A kamilla (Matricaria recutita) vir�gzata �s az abb�l elõ�ll�tott ill�olaj ugyancsak sz�lhajt�, b�lg�rcsold� �s az em�szt�si traktust toniz�l� hat�sokkal b�r. Rendszerint a fõ�tkez�sek k�z�tti fogyaszt�s�t javasolj�k tea form�j�ban, amelybe 3-5 ml-nyi tinkt�ra is keverhetõ.
Nyugtat� hat�s� n�v�nyi drogok k�z�l a g�rcsold� hat�ssal is rendelkezõ orvosi macskagy�k�r (Valeriana officinalis) �s a virginiai csuk�ka (Scutellaria lateriflora) fogyaszt�sa k�l�n�sen a szorong�sos �s alv�szavarokkal k�szk�dõ betegek sz�m�ra aj�nlott. 
A fenti ter�pi�k mellett stresszold� gyakorlatok, relax�ci� �s pszichoter�pia is hat�konyan alkalmazhat� az IBS-t�netek enyh�t�s�ben. Az egyik k�s�rlet adatai szerint a konvencion�lis ter�pi�kkal egy�tt alkalmazott pszichoter�pia �s relax�ci� a betegek mintegy 2/3 r�sz�n�l sokkal hat�konyabb volt a t�netek enyh�t�s�ben, mint az �nmag�ban alkalmazott konvencion�lis ter�pia.

Forr�s:
http://www.healthwell.com/healthnotes/Concern/Irritable_Bowel.cfm?path=hw
http://www.healthwell.com/NaturalDr/3_00/naturalhealing.cfm?path=hw&cond=188&mcat=58

Refer�tumot k�sz�tette:
dr. Babulka P�ter