jacek
Szmll
Induls: 2007-04-14
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Men
 
Ajnlott linkek
 
Bartaim oldalai
 
Gondolatok
 
Kedvenc oldalak
 
Friss Hrek
 
Gazdasgi oldalak
 
Idjrs

Htrkp

 15 napos idojrsjelents
 
A Te adataid
IP
 
Egszsg-betegsg
Egszsg-betegsg : A magasvrnyoms-betegsg (hypertonia)

A magasvrnyoms-betegsg (hypertonia)

Dr.Kovts Lsz Zala Megyei Krhz  2007.04.29. 08:53

A magas vrnyoms - orvosi nevn hypertensio vagy hypertonia - alattomosan kialakul betegsg, amely vekig tnet- s panaszmentesen zajlik. A tartsan fennll, kezeletlen magas vrnyoms azonban fokozatosan tnkreteheti a vrereket, slyos szv- s agyi keringsi zavarokat, veseelgtelensget okozhat. Ezek a szvõdmnyek gyakran hallos kimenetelûek, ezrt kapta a betegsg a "nma gyilkos" nevet. A magas vrnyoms az eddig megismert leggyakoribb betegsg az egsz vilgon. Magyarorszg lakossga klnsen veszlyeztetett, hiszen a felnõttek 20-25%-a, a 60 ven tliak tbb mint fele magasvrnyoms-betegsgben szenved.

 

Mi a vrnyoms?

 A vrnyoms az az erõ, amivel a vr nyomja az erek falt. Szvnk percenknt kb. 72-szer hzdik ssze, s egy sszehzdskor kb. 80 ml vrt prsel az erekbe, amelyek behlzzk egsz testnket. A vrkeringst a bal kamra sszehzdsa sorn a rugalmas rrendszerben ltrehozott folyadknyoms tartja fenn. A vrnyoms kt rtkkel jellemezhetõ. A magasabb, vagyis a szisztols rtket a szv sszehzdsakor mrhetjk. sszehzds utn a szv egy pillanatra megpihen, elernyed, ekzben telõdik vrrel. A vrnyoms als, vagyis diasztols rtkt a szv elernyedsekor mrhetjk. A vrnyoms rtkt a szv sszehzdsnak erejn kvl egyb tnyezõk is meghatrozzk, gym int a kis verõerek feszltsgi llapota (nyugalmi tnusa), az rrendszer egsznek a rugalmassga, a keringõ vr sszmennyisge. A vrnyoms egszsges emberekben sem lland. Pihenskor, alvskor alacsonyabb, fizikai vagy lelki terhelskor magasabb. A vrnyoms  jellemzõen napszaki ingadozst is mutat. Reggel 6 s 10 ra kztt mrjk a legmagasabb rtket, majd ezt kvetõen fokozatosan cskken hajnalig.

Systols vrnyoms

 

Mennyi az idelis rtk?

A Magyar Hypertonia Trsasg 2005. vi ajnlsban meghatrozta a vrnyoms norml s kros rtkeit.

Hipertnia stdiumai

Mi okozza a magas vrnyomst?

A betegek 80-90 %-nl a betegsg pontos oka nem ismeretes, ilyenkor elsõdleges hipertnirl beszlnk. Szmos tnyezõ felelõss tehetõ az elsõdleges hipertnia kialakulsban, nevezetesen a fokozott szimpatikus idegrendszeri tlsly, a vese ltal termelt bizonyos „vrnyomsemelõ” hormonok fokozott kpzõdse, a megnvekedett sbevitel, a cskkent srts. Bizonyos esetekben a betegsg htterben genetikai tnyezõk is llnak. A betegek kisebb hnyadnl a magas vrnyomsrtkek  tnetiek, rszletes vizsglatokkal a httrben megbv vesebetegsgek, hormonlis eltrsek, specilis helyen lvõ rrendellenessgek felderthetõek. Ekkor msodlagos (szekunder) hipertnia betegsget llaptunk meg, s  az alapbetegsg kezelsvel a vrnyomsrtkek normalizldhatnak.

Hipertnia okai

A hipertnia kialakulsban szerepet jtsz tnyezõk

Milyen szvõdmnyeket okozhat a hipertnia?    

Hipertonia szv

A betegsg igen sok esetben a szvõdmnyek fellptig nem okoz klnsebb panaszokat. Nem specifikus, figyelemfelkelt tnet lehet a fejfjs, fradkonysg, szdls, feszlt alaphangulat.Az erek falra nehezedõ fokozott nyoms fokozza az relmeszeseds (arterioszklerzis) kialakulst .Klnsen megnõ az relmeszeseds kockzata s mrtke cukorbetegsg, magas vrzsrszintek, kros elhzs s dohnyzs jelenltben. A generalizlt, azaz a szervezetnk minden  verõerre kiterjedõ relmeszeseds kvetkeztben vesemûkdsi zavarok, veseelgtelensg, agyi erekben vrzs, illetve elzrdst kvetõen agyllomny elhals, bnulsok kvetkezhetnek be. A hipertnia a szem apr ereit tnkretve ltsromlst, vaksgot okozhat. Mivel a  szvnknek tartsan fokozott nyomssal szemben kell dolgoznia, gy szvmegnagyobbods, szvizom llomnynak vrelltsi zavara, szvinfarktus, szvelgtelensg lphet fel. A magas vrnyoms teht a szv-s rrendszeri betegsgek egyik fontos, de kezelssel befolysolhat rizikfaktora.

Hogyan mrjnk helyesen vrnyomst?

 

Tanulmnyok bizonytjk, hogy a magas vrnyomsban szenvedõk knnyebben lehetnek rr betegsgkn, ha maguk is rendszeresen ellenõrzik vrnyomsukat, s errõl vrnyomsnaplt vezetnek. Az otthoni vrnyomsmrs kitûnõ lehetõsget knl a terpia ellenõrzsre. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ezeket a mrseket "szakszeren" vgezzk a kapott eredmnyek pontossga rdekben.

Vrnyomsmrõ

1. Vsroljunk megfelelõ kszlket!

A vrnyoms mrsre hromfle mûszert ismernk: az ujjunkon, a csuklnkon vagy a felkarunkon mrõ kszlkeket. A vrnyomsmrõk kzl a legelõnysebb s a legpontosabb a hagyomnyos higanyos vrnyomsmrõ. Sokkal knyelmesebbek a flautomata vagy az automata kszlkek, azonban ezek nem jl hasznlhatak szvritmuszavarokban, illetve elõrehaladott arterioszklerzisban, amikor nagyon merevek az artrik. A csukln mrõ kszlkek vsrlsa elõtt is fontos sszehasonlt mrseket vgeztetni. Mielõtt valamelyik mellett dntennk, ajnlatos kikrnnk kezelõorvosunk vlemnyt.

2. Figyeljnk a mandzsetta mretre!

Aki felkarmrõt alkalmaz, figyeljen arra, hogy a kszlkhez tartoz mandzsetta elg szles legyen. ltalnos szably, hogy minl nagyobb a felkar kerlete, annl szlesebbnek kell lennie, mert ha nagyon keskeny, akkor magasabbak, ha tlsgosan szles, alacsonyabbak lesznek a mrt rtkek. A kszlkeken "szria felszerelsknt" alkalmazott mandzsettk az emberek hromnegyedhez illeszkednek. Amennyiben a felkar kerlete 24 cm alatt vagy 32 cm fltt volna, szerezzk be a megfelelõ mretû mandzsettt.

3. Vegyk le kabtunkat s ingnket!

Ez az intelem termszetesen csak akkor helynval, ha felkaros kszlknk van. Ugyanis az ingnk ujjt feltûrve az elszorthatja a karunkat, s ez a mrsi eredmnyt meghamistja.

4. Mrjnk mindig a szv magassgban!

Akrmilyen kszlket alkalmazunk, a mandzsettnak minden esetben a szv magassgban kell lennie. Ha tz centimterrel lejjebb kerl, a mrsi eredmny mind a felsõ, mind az als (szisztols s diasztols) rtk tekintetben nagyjbl ht higanymillimterrel magasabb lesz a valsgosnl. A felkaron vgzett mrsek esetben a mandzsettnak hozzvetõleg 2,5 centimterrel a knyk fltt kell elhelyezkednie, gy, hogy a szenzor az tõr fltt foglaljon helyet. Csukln trtnõ mrs esetben helyezze a kezt egy halom knyvre vagy egy prnra. Nmelyik csuklmûszernl a burkolat szolgl tmasztkknt.

A jobb s bal karon mrt rtkek eltrõek lehetnek. A vrnyomst ltalban a bal karon mrjk, de ha a jobbon magasabb rtkeket kapunk, akkor ott ellenõrizzk rendszeresen.

5. Nyugalmi helyzetben mrjnk!

Mrs elõtt laztsunk! A lazts cskkenti az rtkeket, ezrt a mrs elõtt kapcsoldjunk ki t percre. Azonban ha ezt megelõzõen stresszes llapotban voltunk, vagy megerõltetõ fizikai munkt vgeztnk hagyjunk magunknak ennl tbb idõt. A mrsek elõtti 20-30 percben ne dohnyozzunk, ne fogyasszunk koffein tartalm italokat.

6. Tartsunk meghatrozott idõpontokat!

A vrnyomsunk az egsz nap folyamn ingadozik, ezrt lehetleg azt mindig azonos idpontban mrjk. A legjobb kzvetlenl felkels utn, majd eleinte dlben s lefekvs elõtt is mrni. Jl belltott vrnyoms esetn elg naponta egy alkalommal, abban az idõpontban ellenõrizni, amikor a legmagasabb rtkeket szleltk. Amennyiben ismtelt mrseket vgznk, a kt mrs kztt legalbb 3-5 perc teljen el. Azoknl a felkaros kszlkeknl, amelyeket kzi erõvel kell felpumplni, vegyk figyelembe az albbi kiegsztõ tancsokat:

7. A mandzsettt a mrst megelõzõen lgtelenteni kell.

Ha a pumplst megelõzõen levegõ marad a mandzsettban, a valsnl magasabb rtkeket kapunk.

8. Ne pumpljuk fel tlsgosan a mandzsettt!

A mandzsettt gyorsan pumpljuk fel 20-30 higanymillimterrel a vrhat szisztols rtk fl. A tlzott felpumpls a kellemetlen rzs mellett a tnylegesnl magasabb mrsi eredmnyekhez vezethet.

9. Lassan engedjk ki a levegõt!

Ha nagyon gyorsan engedjk ki a mandzsettbl a levegõt, tlsgosan alacsony rtkeket kapunk, s fordtva. Akkor lesz korrekt az eredmny, ha a nyoms kt pulzusts kztt mintegy 2 higanymillimterrel cskken. Ez ltalban azt jelenti, hogy a tulajdonkppeni mrs krlbell 30-40 msodpercig tart.

Hogyan ljnk, ha magas a vrnyomsunk? 

Egszsges telek
  • Fontos a visszafogott sfogyaszts.
  • A rendszeres dinamikus testmozgs, mgpedig legalbb hetente hromszor, gy, hogy rmnket leljk benne, s az letkorunknak megfelelõ maximlis pulzusszmunknak 60-75%-t elrjk!
  • Slyfeleslegnket cskkentsk fizikai aktivitsunk fokozsval, a kalria bevitel cskkentsvel!
  • Egynk rostos teleket, melyek a flsleges zsiradkot kisprik szervezetnkbõl, egyttal karbantartjk blmozgsunkat!
  • Kerljk a tlzott kvfogyasztst, igyunk helyette gabonakvt, zld- vagy vrstet.
  • Ne dohnyozzunk!
  • Tanuljunk meg relaxcis technikkat, pldul az autogn trninget a stressz hatsainak ellenslyozsra!
  • Egynk kliumban s magnziumban gazdag, zsrszegny teleket, friss zldsgeket, gymlcsket!

 

A magas vrnyoms nem gygyszeres kezelse


Mdszerek Vrnyomscskkents Megjegyzsek
Testslycskkents kb. 2-3 Hgmm/kg a leghatkonyabb terpia tlslyos hipertnisoknl
Smegvons kb. 5-7 Hgmm szisztols
kb. 3-5 Hgmm diasztols vrnyoms cskkens
klnseb hatkony srzkenysg s rkltt  hipertnia esetn
Kliumban gazdag tpllkozs kb. 3-5 Hgmm diasztols vrnyomscskkens veseelgtelensg esetn ne, vagy nagyon vatosan
Gymlcs s zldsg zldsg-
gymlcs zsrszegny trend mellett
kb. 7/3 Hgmm
kb. 11/6 Hgmm vrnyomscskkens
klnsen hossz tvon hatkony
Alkoholmegvons 
(< 30 g)
tlzott fogyasztsnl
kb. 5-10 Hgmm
szisztols s diasztols vrnyomscskkens
klnsen hatkony
Testedzs/sport kb. 5-10 Hgmm
szisztoles s diasztols vrnyomscskkens
Pl. napi fl-egy ra trning 
legalbb 3 hnapig
 

A hipertnia betegsg kezelsrõl ltalban

 

Szleskrû nemzetkzi vizsglatok eredmnyei igazoljk,hogy a szv- s rrendszeri betegsgek okozta hallozs szoros sszefggst mutat  a szisztols nyomsrtkkel, gy a vrnyoms erlyes kezelse elengedhetetlen.

Az elsõ orvosi vizitek sorn megtrtnik a betegek ltalnos llapotnak, a fennll hipertnia slyossgnak meghatrozsa, a kardiovaszkulris riziksttusz felmrse.

Ehhez klnfle vizsglatok szksgesek, tbbek kztt EKG,echokardiogrfia, laboratriumi vr-s vizeletvizsglatok,szemfenktkrzs, radiolgiai vizsglatok.

Mindezek ismeretben a kezelõorvos dnt a gygyszeres terpia szksgessgrõl s mdjrl.

A magas vrnyoms nem ml betegsg, ezrt ritka kivtelektõl eltekintve folyamatos s lland gygyszerelst ignyel.

A klnbzõ vrnyomscskkentõk klnfle mdon hatnak, nem ritkn tbb gygyszer kombincija hozza meg a kvnt eredmnyt.

A megfelelõ terpia belltsa hosszabb ideig tarthat, gy az egyttmûkds s trelem mind a beteg, mind a kezelõorvos rszrõl elengedhetetlen.

Az optimlis terpia megvlasztsban sokat segt a rendszeres otthoni vrnyomsmrs s errõl napl vezetse, illetve a 24 rs folyamatos vrnyoms-monitorozs.

Az ajnlott clvrnyomsrtk hypertonis betegekben


Betegcsoport Clvrnyoms-rtk (Hgmm) eseti mrs alapjn
Hipertnis populci <140/90
Cukorbeteg hipertnis populci <130/80
Cukorbetegsg vagy hipertnia okozta vesekrosods <<130/80
Idõskor, izollt szisztols hipertnia <140/90
Krnikus veseelgtelensg, vagy vesetranszplantci utni llapot <130/80
Veseptl (dialzis) kezels <140/90
<< = 1 gramm feletti fehrje-vizels esetn <125/75


 
Pontos id
 
Dtum s Nvnap

 

 
Naptr
2026. Augusztus
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Szavazs
Egszsggyi ellts
Jobb lett-e azegszsggyi ellts a vlasztsok utn?

igen
nem
Rosszabb lett
Ugyan gy a paraszolventia szmt
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Klikk r
 
Hrdetsek
 
Vlemnyek-zenezek,krdsek
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Vllalkozsaim-kpeim
 
zene
 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!