Agyv�rz�s

A “v�rz�ses guta�t�s” gyakori a fiatalok k�r�ben is. A betegs�g oka, hogy az agy v�rell�t�sa k�rosodik, �s valamelyik �rszakaszb�l v�r jut az agy sz�vetei k�z�, �gy az agy�llom�nyon bel�l v�r�mleny k�pz�dik. Az agysz�vetbe ker�l� v�r mennyis�g�t�l f�gg, hogy az agy bizonyos ter�letei �szenyom�dnak-e. �rfalreped�shez vezethet a magas v�rnyom�s, az �relmeszesed�s, �rfali b�ntalom �s az agyi �rt�gulat is.

T�netek

Az agyv�rz�s t�netei megegyeznek a sz�l�t�s t�neteivel – rendszerint f�loldali b�nul�s, f�loldali �rz�szavar-�rz�skies�s, besz�dzavar-besz�dk�ptelens�g, l�t�sk�rosod�s –, azonban jelleg�k �s s�lyoss�guk att�l f�gg, milyen kiterjed�s� a v�rz�s, �s milyen ter�letet �rintett. Koponyas�r�l�st k�vet� rosszabbod� tudat�llapot �s tizen�t percn�l tov�bb tart� eszm�letlens�g mindig felveti a koponya�ri v�rz�s gyan�j�t. El�rehaladott �llapotban a pupill�k teljesen kit�gulnak, f�nymerevv� v�lnak.

Sz�l�t�s

A legt�bb sz�l�t�s �relz�r�d�s k�vetkezt�ben alakul ki, vagyis az agy egy r�sz�nek v�r- �s oxig�nhi�nya okozza. Az elz�r�d�st v�rr�g okozhatja, vagy a m�r jelent�sen besz�k�lt erek fal�r�l lev�l� lemezk�k. A v�rr�g a besz�k�lt ereket k�nnyebben elz�rja, �s az �relz�r�d�s m�g�tti ter�let m�r nem kap v�rt. Noha v�rz�s csak ritk�n �ll a h�tt�rben, az esetek t�z sz�zal�k�ban a sz�l�t�s m�g�tt heveny agyv�rz�s h�z�dik meg.

Kock�zati t�nyez�k

A sz�l�t�s legfontosabb rizik�t�nyez�i – jelent�s�g�k sorrendj�ben – a magas v�rnyom�s, a cukorbaj (diabetes mellitus), a doh�nyz�s, a v�r megn�vekedett koleszterin- �s zs�rszintje, a tests�lyfelesleg �s a mozg�shi�ny. Megel�z�s Az el�bbiekb�l k�vetkezik, hogy a magas v�rnyom�s alapos kezel�s�vel a sz�l�t�s kock�zat�t kb. 40%-kal m�rs�kelni lehet. Ha abbahagyjuk a doh�nyz�st, kevesebb alkoholt iszunk, tov�bb� ennek megfelel�en koleszterin- �s zs�rszeg�ny �teleket fogyasztunk, a rizik�t tov�bb cs�kkenthetj�k. A sz�l�t�ssel ellent�tben az agyv�rz�s eset�ben megel�z�sre nincsen m�d. Mindk�t betegs�gre egyar�nt jellemz�, hogy az �ngy�gy�t�s �letvesz�lyes. Ha az agy v�r�t�raml�si zavarai mutatkoznak – pl.: f�loldali b�nul�s, �rz�szavarok, l�t�si zavarok az egyik szemen vagy egy bizonyos l�t�smez�ben, kett�sl�t�s, besz�dzavarok –, vagy ha a beteg �llapota a r�vid eszm�letveszt�st k�vet�en rohamosan rosszabbodik, azonnal �rtes�teni kell az orvost, aki r�gt�n k�rh�zba utalja a beteget. Amennyiben az orvos nem tud azonnal j�nni, a beteget amilyen gyorsan csak lehet, k�rh�zba kell sz�ll�tani.

Gy�gy�t�s

Agyv�rz�s eset�n a folyamat elhelyezked�s�t �s kiterjed�s�t komputertomogr�fi�s vizsg�lat tiszt�zza. Ezzel a vizsg�lattal a v�rz�sek �s a vizeny�k elk�l�n�thet�k. A kezeletlen agyv�rz�s �s agyvizeny� legt�bbsz�r hal�lhoz vezet. Ugyanakkor megfelel� orvosi kezel�s eset�n is k�rosod�sok maradhatnak vissza. Ezek jellege, er�ss�ge a v�rz�s �s a vizeny� kiterjed�s�t�l f�gg. A koponya�ri v�rgy�lemet – min�l gyorsabban – m�t�tileg kell elt�vol�tani. Az agyvizeny�t v�zhajt�szerek inf�zi�j�val �s kortizonhormon-k�sz�tm�nnyel kezelik. Sz�l�t�skor a beteget el�sz�r belgy�gy�szati �s ideggy�gy�szati kezel�snek vetik al�, majd ultrahang �s r�tegfelv�telek seg�ts�g�vel megk�s�rlik megtudni, hogy v�r�t�raml�si zavarr�l vagy a meglehet�sen ritka v�rz�sr�l van-e sz�. A korai f�zisban rendk�v�l fontos, hogy az �letfontoss�g� funkci�kat, mint a l�gz�st, a kering�st, a v�rnyom�st, a sz�vm�k�d�st, a folyad�kegyens�lyt �s a v�rcukorszintet, f�leg a t�netek fell�p�s�t k�vet� 2–6 �ra sor�n szorosan ellen�rizz�k. Sz�l�t�s eset�n a k�rh�zi kezel�st igen gyakran rehabilit�ci�s gondoz�s k�veti. Ennek sor�n az elvesz�tett funkci�kat gyakorolj�k gy�gytorna, fizioter�pia (pl.: massz�zs), foglalkoztat�si ter�pia, besz�dgyakorlatok �s egyens�lytr�ning keret�ben.

(Forr�s: Galenus)