Az ok egyszerû, de m�gsem nyilv�nval�, ilyenkor ugyanis a v�n�s (visszeres) v�r ford�tott ir�nyba (teh�t nem a sz�v, hanem a l�b fel�) folyik. Ez�rt tel�tõdnek a ki�r�lt erek. A sejtekhez a friss v�r a verõerekben �rkezik, majd a sz�vetek felõl az elhaszn�lt v�r kis, felsz�nes erecsk�kben szedõdik �ssze. Az egyre vastagabb erek bõr alatti h�l�zatot alkotnak, �s bizonyos helyeken kis, egyir�ny� kapukon (perfor�l� v�n�kon) kereszt�l a fõ, �n. m�lyv�n�ba �mlenek. E fõ v�n�s csatorna vezeti fel a v�rt eg�szen a sz�vig. Ebben a felfel� ir�nyul� mozg�sban a legfõbb hajt�erõ nem a sz�vmûk�d�s, hanem az izmok �sszeh�z�d�sakor az izmon bel�li �rre hat� pumpafunkci� (izompumpa).

Megvan a bûn�s

Az �ll� testhelyzet �s m�g sok egy�b m�s t�nyezõ a sz�vir�ny� �raml�s ellen hat. Ez�rt a v�n�kban �s az egyir�ny� �sszek�tõ erekben csap�ajt�szerû billentyûk vannak, amelyek megg�tolj�k a v�r l�bir�ny�, ford�tott �raml�s�t. A vissz�rbetegs�g kialakul�s�ban a legfõbb bûn�s �ppen ez az apr� szerv, a v�nabillentyû.

Egyesekn�l gyullad�s, m�sokn�l �r�kletes t�nyezõk miatt a billentyûk elromlanak, nem z�rnak t�k�letesen, ez�rt a v�r sz�vir�ny� �raml�sa zavart szenved. A m�lyv�n�ban sz�pen felfel� t�rekedõ v�roszlop egy rossz billentyûvel rendelkezõ �sszek�tõ v�n�n kereszt�l kit�rhet a felsz�nre. Nagy nyom�s j�n l�tre a felsz�nes v�n�s rendszerben (a v�roszlop s�lya miatt), ez a v�kony fal� visszerecsk�ket folyamatosan fesz�ti, t�g�tja, m�g azok cs�nya, kacskaring�s, gilisztaszerû k�pzõdm�nyekk� v�lnak.

A rossz billentyûk miatt a v�r �lland�an visszavisszafolyik a bokat�j�kra, ahol torl�d�st, pang�st hoz l�tre. A rossz, salakanyagokban d�s, oxig�nhi�nyos v�r egyszerûen nem tudja elhagyni a helysz�nt, pedig igen s�rgõs lenne, hiszen a sejtek szinte fuldokolnak az oxig�nszeg�ny v�rben. Seg�lyki�lt�suk a l�b f�jdalma, korai f�rad�konys�ga. A pang�, �ll� v�rbõl feh�rjetartalm� folyad�k sziv�rog a sz�vetek k�z�: ez felelõs a l�b �s a boka duzzad�s��n. Az elhaszn�lt v�r k�ros�tja a sz�veteket, a bõrt, amely elõsz�r elvesz�ti rugalmass�g�t, majd elsz�nezõdik, hajlamoss� v�lik fertõz�sekre, ekc�m�ra. �gy ugye m�r �rthetõ, mit jelent a l�bak felpolcol�sa az eg�sz napos �lldog�l�st�l agyongy�t�rt l�bnak? Azt, amit a fuldokl�nak a mentõ�v.

Cs�nya, de vesz�lytelen

A visszeress�gnek t�bb form�ja van, de valamennyi k�z�l �ppen a legenyh�bb az, amelyik legink�bb zavarja a h�lgyeket.

P�kh�l�vagy seprûv�n�k
�ltal�ban a combon �s a t�rd k�r�l kialakul�, �l�nkv�r�s, n�ha f�jdalmas �rt�gulatokat nevezz�k �gy. Fõleg kozmetikai probl�ma, de megold�sa indokolt, mert elõbbut�bb k�ros�tja a bõrt.

A h�l�zatos v�n�k t�gulata
A k�vetkezõ fokozat: itt szerencs�tlen m�don a bõr alatt neccharisnyaszerûen elhelyezkedõ v�n�s rendszer t�gul ki, gyakran igen nagy ter�leten. Rendszerint panaszt okoz, f�rad�konys�got �s bokaduzzanatot, amellett meglehetõsen cs�nya.

Fõt�rzsi visszeress�g
A felsz�nes nagyv�n�k t�gulata: �ltal�ban a l�bsz�r �s a comb belsõ felsz�n�n l�tunk vastag, k�k sz�nû duzzanatot. Rendszerint s�lyosabb panaszok (f�jdalom, f�rad�konys�g, l�bvizenyõ) k�s�rik. Gyakori a fel�letes, t�gult erek gyullad�sos tromb�zisa, ami nagyon f�jdalmas, de teljesen vesz�lytelen betegs�g. Borogat�sra, gy�gyszerekre hamar gy�gyul.

Jobb lesz vigy�zni

Maga a terhess�g – fenn�ll� hajlam eset�n – a visszeress�g kiv�lt�ja lehet. Tudni kell, hogy a m�h m�g�tt halad el a fõ v�n�s csatorna, ami az als� v�gtag v�n�s v�r�t sz�ll�tja a sz�v fel�. A n�vekvõ m�h term�szetes akad�lyt k�pez azzal, hogy egyszerûen �sszenyomja a hasi v�n�t. A n�vekvõ v�n�s nyom�s az erek t�gulat�t, majd a billentyûk el�gtelens�g�t okozza. A terhess�ggel j�r� egy�b �lettani v�ltoz�sok is a visszeress�g kialakul�s�t t�mogatj�k. A nõ, amellett, hogy betartja az al�bbi �letm�dbeli szab�lyokat, j�l teszi, ha terhess�g elõtt rendbe hozatja visszereit.

A visszeress�g, ha l�trej�n, mag�t�l nem m�lik el, sõt egyre rosszabb lesz. Kezel�s�ben maga a p�ciens tehet a legt�bbet, s ha meg�rti a feni v�zolt alapelvek�t, nem lesz gond az al�bbi javaslatok betart�sa.

T�z tan�cs:

1. Polcolja fel a l�b�t, ha csak teheti, b�rmennyire is illetlennek tûnik egyes alkalmakkor. Gondoljon arra. hogy a sz�v�n�l magasabbra emelt l�b�b�l hogyan �ramlik a s�t�t, m�rgezõ anyagokkal tel�tett v�r a sz�vbe, onnan a t�dõbe, ahol �ltetõ oxig�nnel tel�tõdik. Ne felejtse: l�ba csak felpolcolt �llapotban tud teljesen regener�l�dni.

2. Ink�bb fekve, a l�b al� p�rn�t t�ve pihenjen, mint �lve. Kitûnõ megold�s az �gy l�b felõli v�g�t 10 cmes fakock�val megemelni. Ez m�g nem zavarja az alv�st, de az �jszaka folyam�n a sz�vn�l magasabban l�võ l�bban elõny�s folyamatok zajlanak.

3. Mûk�dtesse az izompump�t! Ezt a legegyszerûbben �gy �ri el, ha l�bfej�t ritmikusan maga al� h�zza. �r�nk�nt egy percig. Ilyenkor az izmok k�z�tt a m�lyv�n�kban pang� v�r kinyom�dik a sz�v fel�, hasonl�an, mint amikor a kertben a locsol�csõre l�p�nk. K�l�n�sen fontos ez a diszkr�t „jogging", ha huzamosabb ideig �lni vagy �llni k�nyszer�l�nk: buszon, boltban, orvosi rendelõben, g�pkocsiban stb. Akik a munkahelyen sokat �lnek, az asztal alatt feltûn�s n�lk�l v�gezhetik a gyakorlatot.

4. Naponta f�l �ra k�nnyû esti s�ta – �dv�s hat�s�t felesleges ecsetelni, �sszefoglal�an: ink�bb s�t�lni vagy lefek�dni, mint �lni vagy �csorogni.

5. �vakodjon a neh�z t�rgyak emel�s�tõl! Az emel�skor �sszeh�z�d� hasizom a has�regben �sszenyomja a nagy v�n�kat, ezzel fokozva a l�bsz�r v�n�iban a nyom�st olyannyira, hogy a t�gult vissz�r ak�r meg is pattanhat.

6. �rtorna. Naponta egyszer hideg v�zzel tusolja le a l�b�t egy percig alulr�l felfel�. (Term�szetesen csak akkor, ha nem fek�lyes a l�ba!) Ez az egyszerû mûvelet az erek t�nus�t hivatott fokozni. Tiszt�lkod�s ut�n test�pol�val kenje be a l�bsz�r bõr�t (pl. babakr�mmel).

7. Ker�lje a hosszas napoz�st, a k�df�rdõt! G�pkocsiban �lve a l�b�ra ir�nyul� meleget z�rja el, mert a tart�s meleget a visszerek nem szeretik, kit�gulnak, a sejtek k�zti r�sek megnagyobbodva t�bb folyad�kot engednek �t a sz�vetek k�z�.

8. K�zdj�n a magas tests�ly ellen, magyarul: fogyjon le! A tests�lyt�bblet nemcsak a v�n�s kering�si rontja, hanem sz�mos egy�b l�bpanasz forr�sa: l�dtalp, t�rd, boka�z�let kop�sa stb.

9. Doh�nyz�s elhagy�sa. Visszeress�gben a nikotin bizony�tottan rossz hat�s�, de jelentõsen fokozza a tromb�zishajlamot is, hasonl�an a fogamz�sg�tl�khoz. A v�dekez�s egy�b, kev�sb� k�ros m�djair�l konzult�ljon nõorvos�val.

10. Haszn�ljon f�slit, vagy viseljen gy�gyharisny�t!

Gy�gy�t� „ruhadarab"

�nk�nt ad�dik a lehetõs�g, hogy a t�gult, felsz�nes v�n�kat valahogy iktassuk ki a forgalomb�l az�rt, hogy a v�r�ram �tj�t a m�lyv�n�k, egyben a sz�v ir�ny�ba k�nyszer�ts�k. Erre tal�lt�k ki a rugalmas p�ly�t, k�znapi nev�n f�slit. Ha meg tudjuk tenni azt, hogy minden reggel felkel�s elõtt magasba emelt l�bbal feltekerj�k a p�ly�t olyan m�don, hogy az elsõ p�lyamenetet a bok�n�l k�rbe csavarjuk, majd vissza a l�bra (vigy�zzunk, a sarok is fedve legyen!), azut�n lassan felfel�, hogy a p�lyamenetek tetõcser�pszerûen fedj�k egym�st – f�lig nyert �gy�nk van. Ha m�g nem kaptunk ek�zben lumb�g�t, m�r csak r�gz�teni kell biztos�t�tûvel a p�ly�t, a bõr egyidejû megsz�r�sa n�lk�l.

A tov�bbiakban csak arra kell �gyelni, hogy a p�lyamenetek ne gubancol�djanak �ssze rem�nytelen�l a nap folyam�n. Mert ilyenkor a f�sli m�r nemhogy seg�t, de kifejezetten alattomosan a kezelts�g l�tszat�t kelti, mik�zben a felsz�ni, esetleg szab�lyos p�lyamenetek alatt m�r r�g �sszegyûrõd�tt, elcs�szott, �s hurk�kat k�pezve nem ki, hanem elszor�t.

A szor�t�s alatt rosszabb a helyzet, mint a f�slimentes helyeken. Nem besz�lve arr�l, hogy a f�sliba tekert l�b el�gg� – finoman sz�lva – korosod� h�lgy benyom�s�t kelti. Csak nagyon aszk�ta jellemû egyedeket lehet r�besz�lni a tart�s visel�s�re. (Aranyszab�ly: csak azt javasold, amit magad is v�grehajtan�l!)

Sz�val, haszn�ljunk gy�gyharisny�t. A mai, korszerû harisny�k az egy�b harisny�khoz hasonl� kin�zetûek, komputervez�rl�sû g�peken, egyedi m�retre k�sz�lnek. A visszeress�g s�lyoss�g�hoz m�rt erõvel szor�tj�k a l�bait �s ott, ahol kell. A legfontosabb: mivel a tb t�mogatja, az egy�bk�nt igen dr�ga harisnya el�rhetõ �ron megvehetõ.

Ha r�sz�nta mag�t, hogy ezent�l gy�gyharisny�t fog viselni, az al�bbi tan�csokat vegye figyelembe. A harisnyavisel�s szab�lyai:

1. Orvossal �rassa fel, m�retv�tel ut�n, receptre.
2. Reggeltõl estig viselje (kiv�ve, ha �jszak�s, akkor term�szetesen ford�tott a sorrend.)
3. Kb. f�l�venk�nt cser�lje �jra.
4. Egyszerre kettõt �rasson fel: m�g az egyik mos�sban, a m�sik haszn�latban lehet.
5. Ha panaszt okoz, ink�bb forduljon orvoshoz, hogy az ok�t kider�tse, mintsem felhagyjon a harisnya visel�s�vel.

Ezek az �n. kompresszi�s harisny�k jelentõs m�rt�kben cs�kkentik a visszereseket s�jt� panaszokat. A val�di megold�s legt�bbsz�r m�gis a seb�szi beavatkoz�st�l v�rhat�.

Seb�szi kezel�s

T�bbf�le megold�s l�tezik, �s annak eld�nt�se, hogy mikor melyik elj�r�s a hely�nval�, az orvos feladata. A kiterjedt t�rzsvisszeress�g eset�n csak a mût�ti megold�sok valamelyike j�n sz�ba, m�g az enyh�bb form�kban t�bb kezel�si m�d k�z�tt lehet v�lasztani. A p�kh�l�visszerek eset�n pl. alkalmazhat� az injekci�s kezel�s �s a l�zeres technika is. Lehetõleg olyan helyre menj�nk, ahol mindegyik m�dszeri gyakorolj�k.

A mût�ti elj�r�s
A fel�letes v�nat�rzs felkeres�se �s lek�t�se ott, ahol az a m�lyv�n�ba beomlik, teh�t a l�gy�khajlatban. Ezut�n a felsz�nes v�n�k szakaszos kil�p�se k�vetkezik az �sszek�tõ v�n�k elõzetes lek�t�se ut�n. A mût�ti elj�r�s h�tr�nya, hogy hegeket hagy h�tra, elv�gz�s�hez k�rh�zi befekv�sre van sz�ks�g. (A mût�tet vagy altat�sban, vagy gerincvelõi �rz�stelen�t�sben v�gzik.)

Az injekci�s technika
Alkalmaz�sa eset�n nincs sz�ks�g k�rh�zi �pol�sra, az elj�r�s ambulanter v�gezhetõ. Legnagyobb elõnye, hogy nem hagy hegeket. Egyre sz�lesebb k�rben alkalmazott, avatott k�zben gyakorlatilag vesz�lytelen, j� eredm�nyeket szolg�ltat� elj�r�s. H�tr�nya: a nem mindig kifog�stalan kozmetikai eredm�ny, �s a ki�jul�sra val� hajlam. Az injekci�val olyan anyagot juttatunk a vissz�r belsej�be, ami az �r belsõ fel�let�re tapad, �s oly m�don k�ros�tja azt, hogy az �r belsõ fala szinte �sszetapad. Term�szetesen az �sszetapadt �rszakasz kiiktat�dik a v�rkering�sbõl, majd a szervezet gy�gy�t� munk�j�nak eredm�nyek�nt lassan felsz�v�dik.

Az �n. p�kh�l�vagy seprûv�n�k elt�ntet�s�nek szuver�n m�dszere az injekci�s kezel�s. Megsz�rni a hajsz�lv�kony �rt�rzset, melybõl a p�kl�bak sz�t�gaznak, el�g neh�z, gyakorlott kezet ig�nylõ feladat. A kezel�s nem ig�nyel fekv�st, sõt az injekci� bead�sa ut�n azonnal j�rk�lni kell, �s a tov�bbiakban is t�bb mozg�s javasolt, mint egy�bk�nt.

L�zeres kezel�s
Elsõsorban a fel�letes �s nagyon v�kony p�kl�bv�n�k kezel�s�hez szolg�l. Legfõbb h�tr�nya, hogy gyakori a ki�jul�s.

Sz�võdm�nyek

A visszeres csom� megreped�se
A bõrh�z odanõtt visszeres csom� ak�r s�r�l�s, ak�r megerõltet�s hat�s�ra megrepedhet, �s idõnk�nt s�lyos v�rz�s indulhat meg belõle. Igen l�nyeges, hogy a beteg azonnal fek�dj�n le, polcolja fel a l�b�t. Ilyenkor a v�rz�s azonnal meg�ll. Ezut�n a sebre nyom�k�t�si kell tenni. A nyom�k�t�s felhelyez�se ut�n felt�tlen�l h�vjunk orvost, akkor is, ha azt tapasztaljuk, hogy a v�rz�s meg�llt. Gyakran elõfordul, hogy a v�rz�s a sz�vetek k�z�, befel� t�rt�nik. Erre heves, egyre fokoz�d� l�bikraf�jdalom h�vja fel a figyelmet. Az orvosl�s egyszerû: a megrepedt vissz�r al��lt�s�bõl �s elk�t�s�bõl �ll.

Tromb�zis
Sok a t�ves elk�pzel�s, helytelen sz�haszn�lat a tromb�zissal kapcsolatban. Gyakran halljuk, hogy „tromb�zisom volt", de ez a kifejez�s gyakran m�s �s m�s betegs�get jel�l. Helyesen ez v�rr�g�s�d�st jelent, vagyis csup�n arr�l van sz�, hogy a v�na belsej�ben valamilyen okb�l a v�r �sszecsapz�dott, a kialakult v�rr�g elz�rja a kering�st az �rintett szakaszon. A felsz�nes, l�that� v�n�k gyullad�sos tromb�zisa – ami �ltal�ban a vissz�rt�gulat k�vetkezt�ben lelassult kering�s vagy a vissz�r s�r�l�se miatt j�n l�tre – �rtalmatlan betegs�g. Az �pol�s a beteg szakasz gyullad�scs�kkentõ kenõcs�s kezel�s�bõl �s borogat�s�b�l �ll. Az �gynyugalom nem sz�ks�ges, sõt k�ros.

Ezzel szemben a m�lyv�n�k tromb�zisa komoly betegs�g. M�r gyan�ja is k�rh�zi kezel�si lesz sz�ks�gess�. Leggyakrabban mût�tek, s�r�l�s ut�ni k�nyszerû fekv�s vagy gipszr�gz�t�s ut�n alakul ki. Hajlamos�t r� a doh�nyz�s �s a fogamz�sg�tl� szed�se. Kialakul�sa nagy f�jdalommal j�r, rendszerint a l�bsz�rban. A l�b, a boka, l�bsz�r duzzadt, minden mozdulatra f�j, a beteg igen elesett, gyakran l�zas. A fõ vesz�ly, ha a v�rr�g elszabadul – ekkor m�r embolusnak h�vjuk –, �s a m�lyv�n�kb�l a sz�ven �tjutva a t�dõben akad meg. Ez a t�dõemb�lia, ami ak�r hal�los is lehet. Tromb�zis eset�n h�vjunk orvost, õ hivatott eld�nteni, melyik form�r�l van sz�. Am�g az orvos ki nem �rkezik, a beteg szigor� fekv�se a hely�nval�.

M�lyv�n�s tromb�zis eset�n a k�rh�zban – gyakran m�r a mentõaut�ban – egy v�rr�gold� gy�gyszer alkalmaz�s�val pr�b�lj�k feloldani a v�rr�g�t. Sikeres esetben a kering�s azonnal helyre�ll. M�lyv�n�s tromb�zis gyakori k�sõbbi sz�võdm�nye a l�bsz�r �s a l�b rossz kering�se miatt kialakul� l�bsz�rfek�ly.

L�bsz�rfek�ly
R�gebben „crux medicorum"nak, vagyis az orvosok keresztj�nek nevezt�k ezt a betegs�get, mivel a legt�bben tehetetlen�l �lltak vele szemben. Pedig nem az orvos, hanem a beteg keresztje volt ink�bb, �s az ma is. Legt�bbsz�r a visszeress�g tart�s fenn�ll�sa ut�n, valamint a m�lyv�n�s tromb�zis sz�võdm�nyek�nt j�n l�tre. A belboka felett, az elõzõleg m�r barn�s�n elsz�nezõd�tt bõr�n alakul ki.

Ha eddig m�g nem tette, a beteg most felt�tlen�l forduljon orvoshoz. A legnagyobb felelõtlens�g, ha ilyenkor saj�t maga kezdi el kezelni (elkezelni!) a sebet. A sebv�lad�k kitûnõ t�ptalaj a bakt�riumok sz�m�ra, melyek szinte lubickolnak a sz�mukra kellemes k�rnyezetben. A orvos a seb kezel�se mellett az alapbetegs�gek rendez�s�t is elkezdi (cukorbetegs�g, visszeress�g). A l�bsz�rfek�ly gy�gy�t�sa a seb tiszt�v�, bakt�riumszeg�nny� t�tel�vel kezdõdik, csak ezut�n j�n sz�ba valamilyen h�mos�t� elj�r�s alkalmaz�sa. �jabban igen j� eredm�nyt �r�nk el egy az �n. hidrokolloid alap� sebfedõkkel.

A teendõ:
1. Ha m�g nem tette, forduljon orvoshoz.
2. A sebet ne saj�t maga kezelje. A sterilit�s szab�lyainak megs�rt�se ugyanis elõbbut�bb a seb elfertõzõd�s�hez vezet.
3. A fel�rt orvoss�gokat rendszeresen szedje. Mindezt eg�sz�ts�k ki azzal, hogy ha fek�lye begy�gyult, lehetõs�g szerint kezeltesse visszereit (mût�t vagy injekci�z�s), �s ford�tson k�l�n�s gondot a l�bsz�r bõr�nek �llapot�ra, vigy�zzon, ne s�r�lj�n meg.

V�g�l a legfontosabb: ne adja fel a rem�nyt! A rendszab�lyok betart�s�val, megfelelõ kezel�s alkalmaz�s�val kil�t�stalannak tûnõ esetek is megold�dtak. A l�bsz�rfek�ly kezel�se igen nagy t�relmet ig�nyel mind az orvos, mind a beteg r�sz�rõl. Mindk�t f�l helyes hozz��ll�sa a felt�tele a sikernek, amit a seb tart�s gy�gyul�sa jelent.