A Londoni Zool�giai T�rsas�g (ZSL) munkat�rsai �s amerikai tud�sok az 1940 �s 2004 k�z�tt megjelent 335 �j fert�z� betegs�g kialakul�s�t �s elterjed�s�t vizsg�lt�k. Trendeket �s jellemz� mint�zatokat pr�b�ltak meg�llap�tani, �s kimutatt�k, hogy egyre gyakrabban bukkantak fel �j betegs�gek, t�bbs�g�k �llatokr�l terjedt �t emberre, �s a j�rv�nyok els�sorban ott indulnak, ahol gyorsan terjeszkedik az ember a term�szet rov�s�ra. A negyvenes �vekben alig h�sz �j fert�z� betegs�g l�pett fel vil�gszerte, 1990 �s 2000 k�z�tt pedig nyolcvan. A legt�bb - majdnem sz�z - a nyolcvanas �vekben jelent meg, val�sz�n�leg a HIV-v�rus miatt, amely a fert�z�tteket fog�konny� tette �jabb betegs�gekre - �rj�k a ZSL �s a New York-i Columbia Egyetem munkat�rsai a Nature c�m� brit tudom�nyos magazin cs�t�rt�k�n megjelent sz�m�ban. A leggyakoribb k�rokoz� bakt�rium, ut�na a v�rusok, az �llati egysejt�ek, majd a gomb�k k�vetkeznek. Az eg�sz mikrobacsapat 20 sz�zal�ka ellen�ll az antibiotikumoknak. A kutat�k a meredeken emelked� tendencia mellett kimutatt�k, hogy az �jkelet� betegs�gek 60,3 sz�zal�ka �gynevezett zoon�zis, azaz gerinces �llatokr�l emberre terjed� betegs�g, az ebbe a csoportba tartoz� k�rs�gok 71,8 sz�zal�ka pedig vad�llatokt�l �rkezett az emberek k�z�. A brit-amerikai kutat�csoport ezut�n az �ghajlat, a l�leksz�m alakul�sa �s a biodiverzit�s, az �l�vil�g v�ltozatoss�ga alapj�n rendszerezte az �j fert�z� betegs�gek kit�r�s�nek g�cpontjait. A elemz�s alapj�n vil�gt�rk�pet szerkesztettek, amelyr�l leolvashat�, hogy ahol gyorsan n� a n�ps�r�s�g �s gazdag az �llatvil�g, ott nagy a kock�zta annak, hogy kor�bban ismeretlen betegs�g �ti fel a fej�t. Legink�bb az egyenl�t�i �vezet, D�lkelet-�zsia, az indiai szubkontinens, K�z�p-Afrika �s Latin-Amerika vesz�lyeztetett. Ahogy emelkedik a lakoss�gsz�m, "az ember benyomul az �rintetlen ter�letekre, �talak�tja, m�velni kezdi a vid�ket, amely k�rokoz�k eg�sz t�rh�z�t rejti" - mondta Kate Jones kutat�svezet� a Nature honlapj�n olvashat� ismertet�ben. A folyamat Nyugat-Eur�p�ban, �szak-Amerik�ban, Ausztr�li�ban, Jap�nban m�r r�gen lezajlott �s a huszadik sz�zadban ezek a r�gi�k voltak a j�rv�nyg�cpontok. A gazdas�gi fejletts�gen k�v�l ez a f� oka, hogy ott koncentr�l�dnak a j�rv�ny�gyi megfigyel�sre ford�tott forr�sok. "Rossz a f�kusz, nem oda figyel�nk, ahova kellene" - mondta a ZSL munkat�rsa. Kate Jones �s munkat�rsai szerint a k�vetkez� nagy j�rv�nyok a forr� �g�v szeg�ny orsz�gaiban t�rhetnek ki, ahol a legkev�sb� fejlett az eg�szs�g�gy, ez�rt �t kell csoportos�tani a forr�sokat �s hat�kony j�rv�nyfigyel� rendszert kell ki�p�teni a t�rs�gben. "Glob�lis strat�gi�ra van sz�ks�g, hogy meg�ll�thassuk a j�rv�nyokat, miel�tt tov�bb terjednek, k�l�nben mindenki vesz�lybe ker�l. Mindannyian ugyanazon a bolyg�n lakunk �s nincs hov� menek�lni" - mondta a brit biol�gus. MTI