Az id�s ember jobban �rvel �s empatikusabb

A kor el�rehaladt�val p�ld�ul folyamatosan javul a komplex �rvel�si k�pess�g. Ennek h�tter�ben az agy �gynevezett mieliniz�ci�ja �ll. A mielin az idegsejteket burkol� "szigetel�anyag", amely megn�veli az idegrostok vezet�si sebess�g�t, vagyis az agysejtek k�z�tti inform�ci�terjed�s gyorsas�g�t.

A mieliniz�ci� a k�z�pkor�akn�l �ri el a cs�cs�t, addigra az idegsejtekb�l �ll� k�r�k gyorsabban s�lnek ki, pont mintha a bet�rcs�z�s modemr�l ADSL-re t�rn�nk �t. Az id�sek sokkal jobban l�tj�k el�re a probl�m�kat, �s jobban ki tudj�k k�vetkeztetni a dolgokat, mint a fiatalok.
 

Emellett az id�sebbek m�g jobbak az emp�ti�ban is, vagyis jobban meg�rtik m�sok �rzelmi �ll�spontj�t. A kor el�rehaladt�val egyre empatikusabbak lesz�nk.

Folyamatosan k�pz�dnek �j agysejtek

A legut�bbi felfedez�sek k�z�l az egyik legnagyszer�bb, hogy az emberi agy folyamatosan v�ltozik, pillanatr�l pillanatra, az eg�sz �leten �t. Folyamatosan fejl�dik �s k�pz�dnek �j agysejtek is. Az idegtudom�ny r�gi legend�ja, hogy ha egy agysejt elpusztul, nem lehet helyettes�teni, ezzel szemben sz�mos friss vizsg�lat bizony�totta, hogy �let�nk sor�n val�ban k�pz�dnek �j agysejtek, �gy az agy k�z�pkorban �s k�s�bb is k�pes tanulni.

A k�zelm�ltban az amerikai UCLA Egyetem kutat�i eg�szs�ges, k�z�pkor� �nk�nteseket tan�tottak meg a sz�m�t�g�p �s az internetes keres�s haszn�lat�ra. A r�sztvev�k egy h�ten �t minden nap egy �r�t gyakoroltak, majd a kutat�k MR-vizsg�lattal elemezt�k az �nk�ntesek agym�k�d�s�t, mik�zben azok �ppen egy internetes keres�st hajtottak v�gre.

A vizsg�latok azt mutatt�k, hogy keres�s k�zben jelent�sen megn�tt a mem�ri�t �s a d�nt�shoz�st ir�ny�t� agyter�letek aktivit�sa. Aktivit�sn�veked�st tapasztaltak a gondolkod�s�rt felel�s ter�let, a homloklebeny ter�let�n, amely a d�nt�shoz�st �s a munkamem�ri�t ir�ny�tja. Ennek az lehet a magyar�zata, hogy gyakorl�ssal a k�z�pkor�ak agy�ban igen gyorsan megv�ltoztathat�k az idegsejtekb�l �ll� k�r�k, illetve meger�s�thet�k a r�vidt�v� mem�ri�t �s a d�nt�shoz�st szab�lyoz� kapcsolatok.

A testmozg�s �ri�si v�ltoz�sokat gyakorol az agyra

M�s idegtud�sok az �reged� agy plaszticit�s�t (n�veked�si �s v�ltoz�si k�pess�geit) hangs�lyozz�l. A testmozg�s tanulm�nyoz�sakor j�ttek r�, hogy a fut�padon v�gzett edz�s ut�n a mem�ria is javul.

F�l-egy �v eltelt�vel a heti h�romszori egy �r�s edz�ssel mind a r�vidt�v�, mind a hossz� t�v� mem�ria javult az "�reged� fotelpatk�nyokn�l". MR vizsg�latok azt mutatt�k, hogy  rendszeresen edz� embereknek nagyobb a mem�ria szempontj�b�l kulcsfontoss�g� hippokampusza.

M�s agyi ter�letek, p�ld�ul a d�nt�shoz�s�rt, a tervez�s�rt �s az egyszerre t�bb mindennel val� foglalkoz�s k�pess�g��rt felel�s ter�letek szint�n nagyobbnak bizonyultak a rendszeresen mozg� csoportban.

A kutat�sok teh�t azt jelzik, hogy mind a testmozg�s, mind az agy kognit�v edz�se hozz�j�rul az agy eg�szs�g�hez.