Mi is az asztma?

Az asztma a tüdőben elhelyezkedő légutak (hörgők) gyulladásos megbetegedése. A gyulladás hatására a légutak fala vörös, és duzzadt lesz. Emiatt a légutak beszűkülnek, és túlságosan érzékennyé válnak bizonyos hatásokra. A légutak beszűkülése okozza az asztma visszatérő tüneteit: a köhögést, nehézlégzést, fulladást, és a mellkasi szorítást. Az enyhe rohamok gyógyszeres kezelés nélkül is elmúlhatnak, de kezelés hatására sokkal gyorsabb a gyógyulás. A megfelelő kezelés emellett csökkenti egy újabb roham kialakulásának esélyét. Ha súlyos asztmás rohama van, azonnal kérjen orvosi segítséget!

Az asztma egy tartósan fennálló, krónikus betegség. Ez nem jelenti azt, hogy az asztmások állandóan rosszul érzik magukat. A betegség hullámzó lefolyású, jobb és rosszabb időszakok váltják egymást.

Az asztma igen gyakori betegség. A nyugati országokban minden tizedik ember válik asztmássá élete folyamán.

2. Mit jelent a légutak gyulladása?

A gyulladás a légutak falának reakciója, melyet fertőzések, vagy egyéb – a légutakat irritáló – tényezők válthatnak ki. A gyulladás hatására lesznek a légutak vörösek, duzzadtak, szűkek és túlérzékenyek.

3. A légúti gyulladás hogyan okoz asztmát?

A gyulladás hatására szűkülnek a légutak, csökken a tüdőben a légáramlás, és ez okozza az asztmás tüneteket: köhögés, nehézlégzés, fulladás, mellkasi szorítás.

A gyulladás hatására a következő elváltozások jönnek létre:

- a légutak fala duzzadt lesz, ezért belső átmérőjük csökken

- a légutak falában lévő izom összehúzódik, ezáltal a légutak tovább szűkülnek

- nagy mennyiségű váladék képződik, mely a szűk légutakat (hörgőket) eltömeszeli

- a krónikus gyulladás tartós károsodást okozhat a légutak falában, az így tönkrement légutak már nem tudnak normális mértékben kitágulni

Ha a légutak hosszú ideig gyulladtak, akkor túlérzékennyé válnak. Ez azt jelenti, hogy a hétköznapi hatásokra (vírusok, allergiát okozó anyagok, por, füst, stressz) sokkal gyorsabban és erősebben reagálnak, mint az egészséges légutak.

4. Ki lesz asztmás?

Az asztma családokban halmozódik. Ez azt jelenti, hogyha az Ön családjában van asztmás beteg, akkor Önnek nagyobb esélye lesz arra, hogy asztmássá váljon, mint azoknak, akiknek a családját nem érinti ez a betegség. Az ekcémás, ételallergiás gyermekek későbbi életkorban gyakrabban válnak asztmássá, mint egészséges társaik.

Az allergia (elsősorban a virágporok, háziporatkák, állati szőrök, penészgombák elleni allergia) szintén növeli az asztma kialakulásának esélyét. Azoknál, akik hajlamosak asztmára, a dohányfüst, a szennyezett levegő, és egyéb légutakat irritáló anyagok szintén válthatnak ki asztmás tüneteket.

5. Milyen életkorban kezdődik az asztma?

Asztma bármely életkorban kezdődhet. Az asztmások kb. felénél az első tünetek tíz éves kor előtt alakulnak ki. Az asztmás gyermekek többségénél a betegség hat éves kor előtt kezdődik.

6. Mi okozza az asztmát?

Az asztma okait még nem ismerjük teljesen. Az azonban biztos, hogy az asztma kialakulásához örökletes (genetikai) tényezők, és környezeti hatások egyaránt szükségesek. Tehát csak azoknál alakul ki asztma, akiknek genetikai hajlamuk van rá, amely bizonyos környezeti hatásokra elindítja a betegséget.

Asztmát okozhatnak allergiát kiváltó tényezők is (leggyakrabban háziporatkák, virágporok, állati szőrök, penészgombák spórái), de az asztmások jelentős része nem allergiás.

7. Az asztma krónikus betegség?

Igen. Az asztma krónikus (tartósan fennálló) betegség, melyet a légutak gyulladása és beszűkülése okoz. A gyulladás nem csak asztmás tünetek alatt van jelen hanem - enyhébb mértékben - akkor is fennáll, ha az asztmás teljesen tünetmentes.

Ha nem kezeljük az asztmát, akkor ismétlődő asztmás rohamok jelentkeznek.

Az enyhe rohamok gyógyszeres kezelés nélkül is elmúlhatnak, de kezelés hatására sokkal gyorsabb a gyógyulás. A megfelelő kezelés emellett csökkenti egy újabb roham kialakulásának esélyét. Ha súlyos asztmás rohama van, azonnal kérjen orvosi segítséget!

Az asztma egy tartósan fennálló, krónikus betegség. Ez nem jelenti azt, hogy az asztmások állandóan rosszul érzik magukat. A betegség hullámzó lefolyású, jobb és rosszabb időszakok váltják egymást. Megfelelő kezelés mellett a rohamok enyhék és ritkák, hosszú, tünetmentes időszakok jellemzőek.

8. Ahogy öregszem, romlik majd az asztmám?

Igen. Sajnos erre számítani lehet. A nem megfelelően kezelt asztma az életkorral súlyosbodik. Az asztmások tüdeje sokkal gyorsabb ütemben romlik, mint az egészségeseké. A korszerű asztma gyógyszerek még nem állnak rendelkezésre olyan hosszú idő óta, hogy biztosan tudjuk, vajon a megfelelően kezelés megvédi-e az idősebb betegeket ettől a gyors romlástól. A legtöbb orvos azonban úgy gondolja, hogy a kezelés hatására a tüdő romlásának üteme lassul.

9. Idősebb korban rosszabb asztmássá válni?

Nem feltétlenül, de meg kell jegyezni, hogy az asztma gyakran súlyosabb formában jelentkezik, ha idősebb életkorban indul. Ebben az életkorban ráadásul gyakoribb a szívbetegség, és egyéb krónikus betegségek, melyek súlyosbítják az asztmás rohamokat és nehezítik a kezelést.

Az idősebbek „asztmája” sokszor nem valódi asztma, hanem úgynevezett krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), mely közös elnevezése a többnyire dohányzás által okozott krónikus hörghurutnak (bronchitis) és a tüdőtágulásnak (emfizéma). A krónikus obstruktív tüdőbetegségnek a tünetei hasonlóak az asztmáéhoz (köhögés, nehézlégzés, fulladás, fokozott váladéktermelés). Lefolyása általában súlyosabb, mint az asztmáé, mivel itt a légutak súlyosabban károsodnak, így a kezelés sokkal nehezebb, és kevesebb eredménnyel jár. Ráadásul a krónikus obstruktív tüdőbetegség jobban terheli a szívet és teszi tönkre a szervezet többi részét, mint az asztma.
Gyakori kérdések a gyógyszerekről:

1. Mit jelent a megelőző gyógyszer?

A megelőző gyógyszerek az asztmás roham kialakulását gátolják meg. Kétféle megelőző gyógyszert használunk: gyulladáscsökkentőt és hörgőtágítót.

A gyulladáscsökkentő gyógyszerek az asztmás tünetekért felelős gyulladást szorítják vissza. A leghatásosabb és legszélesebb körben használt gyulladáscsökkentő gyógyszerek az inhalációs (belélegzett) szteroidok. Ha az orvos utasítása szerint naponta rendszeresen használjuk őket, akkor megelőzik a súlyos rohamokat és hosszú, tünetmentes időszakokat biztosítanak. Fontos, hogy az inhalációs szteroidokat rendszeresen használjuk, akkor is, ha nincs nehézlégzésünk.

Ha a légúti gyulladást nem kezeljük, akkor a légutak (hörgők) vörösek, és duzzadtak lesznek, belső átmérőjük csökken, és túlérzékennyé válnak. A gyulladás - enyhébb mértékben - akkor is fennáll, ha az asztmás teljesen tünetmentes, asztmás roham alatt azonban jelentősen súlyosbodik.

A hörgőtágító gyógyszerek úgy tudják megelőzni az asztmás rohamot, hogy kitágítják a beszűkült hörgőket. Belégzés után ellazítják a hörgők falában lévő izmot, így a hörgőgörcs oldódik. A hörgőtágító gyógyszerek többsége gyorsan és rövid ideig fejti ki hatását, ezért nem alkalmas megelőző szernek rendszeres használatra. A hosszúhatású hörgőtágítók azonban – inhalációs szteroiddal együtt igen hatásos megelőző gyógyszerek. Fontos megjegyezni, hogy önmagukban nem használhatók megelőző szerként, mert bár kiválóan tágítják a hörgőket, de a légutak gyulladását nem szorítják vissza, így csak az asztma tüneteit, de nem az okát kezelik.

2.  Mit jelent a rohamoldó gyógyszer?

Az asztmás roham gyors oldására használjuk. a hörgőtágító gyógyszereket. Hatásukra a hörgők falában lévő izom ellazul, így a hörgők kitágulnak.

Kétféle inhalációs hörgőtágító gyógyszert használunk: gyorshatású, és hosszúhatású hörgőtágítót. A gyorshatású hörgőtágítók néhány perc alatt oldják az asztmás rohamot azonban a hatásuk 3-4 óra alatt elmúlik. A hosszúhatású hörgőtágítók általában 12 órán keresztül hatnak – így naponta csak két alkalommal kell használni őket – rohamoldásra viszont nem alkalmasak, mert hatásuk 20-30 perccel a belégzés után jelentkezik. Léteznek olyan hörgőtágítók is, melyek néhány perc alatt oldják a légzési nehezítettséget, majd ezt követően hatásuk 12 órán keresztül fennáll.


3. Mit jelent a kombinált gyógyszer?

A kombinált készítmények egy inhalációs eszközben tartalmaznak hörgőtágító és gyulladáscsökkentő gyógyszert. Az ilyen belégzők egyszerre tágítják a légutakat (megelőzik a mellkasi szorító érzés kialakulását és a roham súlyosbodását) és csökkentik a légutak gyulladását. A kettős hatás eredménye az, hogy az asztma hatékonyabban kezelhető, hiszen a betegnek csak egyetlen inhalációs eszközt kell használnia.

A kombinációs készítmények egyik csoportjának használatakor ugyanazt a gyógyszermennyiséget szívjuk be minden nap. Az asztma ugyanakkor egy változó, hullámzó lefolyású betegség, ahol jó és rossz időszakok váltakoznak annak megfelelően, hogy a gyulladás mértéke is hol erősebb, hol gyengébb. Így ha az állapottól függetlenül, mindig ugyanazzal a gyógyszermennyiséggel kezeljük, akkor hol túl sok, hol túl kevés gyógyszer kerül a légutakba. Ha pedig az asztma aktuális súlyosságához képest kevés a bejuttatott gyógyszer, akkor a betegség tünetei fokozódhatnak és esetleg kiegészítő gyógyszerekre lehet szükség.

Léteznek olyan kombinációs készítmények is, amelyeknek az adagja az asztmás beteg aktuális állapotához rugalmasan igazítható,és így tovább csökkenthető az asztmás roham kialakulásának az esélye.

4. Hogyan hatnak a gyulladáscsökkentő gyógyszerek?

Az asztmát a légutak gyulladása okozza, melynek hatására a hörgők vörösek, duzzadtak, és túlérzékenyek lesznek, belső átmérőjük pedig beszűkül. A gyulladáscsökkentő gyógyszerek visszaszorítják ezt a gyulladást, így a hörgőfal duzzanata mérséklődik, és a hörgők kevésbé lesznek érzékenyek asztmás rohamot kiváltó tényezőkre.

A gyulladáscsökkentő gyógyszerek nagyon hatékonyan képesek meggátolni asztmás roham kialakulását a legtöbb embernél. Az asztma kezelésére a legelterjedtebben használt gyulladáscsökkentő gyógyszerek az inhalációs (belélegzett) szteroidok.

5.  Hogyan hatnak a hörgőtágító gyógyszerek?

A hörgőtágítók hatásának az a lényege, hogy ellazítják a hörgők falában lévő izmot, így az nem húzódik össze, és nem szűkíti a légutakat. A tág légutakon keresztül aztán akadálytalanul áramlik a levegő belégzéskor a tüdőbe, és kilégzéskor a tüdőből a légkörbe. Kétféle inhalációs hörgőtágító gyógyszert használunk: gyorshatású, és hosszúhatású hörgőtágítót. A gyorshatású hörgőtágítók néhány perc alatt oldják az asztmás rohamot és hatásuk 3-4 óra alatt elmúlik. A hosszúhatású hörgőtágítók általában 12 órán keresztül hatnak – így naponta csak két alkalommal kell használni őket – rohamoldásra viszont nem alkalmasak, mert hatásuk 30 perccel a belégzés után jelentkezik. Léteznek olyan hörgőtágítók is, melyek néhány perc alatt oldják a légzési nehezítettséget, majd ezt követően hatása 12 órán keresztül fennáll.


6. Mik azok a szteroidok?

A szteroidok gyulladáscsökkentő gyógyszerek. Alkalmasak az asztmás gyulladás visszaszorítására és a gyulladás fokozódásának kivédésére. Az asztma kezelésére általában inhalációs (belélegzett) szteroidokat használunk.


7. Miért jó ha a szteroid gyógyszereket inhalációs (belélegzett) formában használjuk?

Az asztma kezelésére leggyakrabban inhalációs (belélegzett) szteroidokat használunk. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszer a belégző készülékből egyenesen a tüdőbe jut, és így – mivel a test többi szervét kevéssé érinti – mellékhatásokkal alig kell számolnunk. A gyógyszernek csak kis része kerül a vérbe, és az is gyorsan kiürül. Ez az oka annak, hogy más szteroid kezeléssel összehasonlítva az inhalációs szteroid kezelésnek lényegesen kevesebb mellékhatása van. Ez különösen nagy jelentőségű terhesek esetében. Az anya és a magzat nagyobb biztonsága érdekében az általános ajánlás szerint a terhesség ideje alatt a gyulladáscsökkentő szteroidokat lehetőség szerint belélegzett (inhalációs) formában kell alkalmazni.


8. Mikor kell szteroid tablettát, vagy injekciót használni?

A szteroid tabletta és injekció súlyos asztmás roham ellátására alkalmas olyankor, ha az inhalációs szteroid már nem használ.

A rövid – pár napos – szteroid tablettás, vagy injekciós kezelésnek kevés mellékhatása van. Nagy dózisú kezelésnek lehet negatív, vagy akár pozitív irányú befolyása a beteg hangulatára. A hosszan tartó tablettás, vagy injekciós szteroid kezelés csontritkulást, súlynövekedést, magas vérnyomást, cukorbetegséget, a bőr elvékonyodását okozhatja. Ezek a veszélyek nem állnak fenn, ha a rövid tablettás, vagy injekciós szteroid kezelés után – az orvossal egyeztetve – a lehető leggyorsabban visszaállunk az inhalációs szteroid kezelésre.


9.  Mi a különbség a kortikoszteroid és az anabolikus szteroid között?

A szteroid vegyületek különbözőek. Az asztma kezelésére a glükokortikoszteroidokat használjuk. Ezek hatékonyan szorítják vissza a hörgők asztmás gyulladását és csökkentik a légutak váladékképződését. Az anabolikus szteroidok ezzel szemben a férfi nemi hormonhoz, a tesztoszteronhoz hasonló hatásúak, így például illegális használatuk sportolóknál elősegíti az izmok tömegének, erejének és terhelhetőségének növekedését. A glükokortikoszteroidoknak ilyen hatásuk nincs.

10.  Van a belélegzett szteroidokon kívül más hatásos asztma megelőző gyógyszer?

A tudomány jelenlegi állása szerint a leghatásosabb asztma megelőző gyógyszerek az inhalációs (belélegzett) szteroidok. A nem szteroid inhalációs gyógyszerek nem képesek a gyulladást olyan mértékben visszaszorítani, mint a szteroidok.

A leukotrién-antagonisták tabletta formában kaphatók, így használatuk egyszerű. A legtöbb betegnél nem gátolják meg olyan hatékonyan az asztmás rohamok kialakulását, mint a szteroidok, de egyes betegeknél hasznosak lehetnek.

Az antihisztamin tabletták nem használatosak asztmakezelésre. Azoknál azonban, akiknek szénanáthájuk és asztmájuk is van, az antihisztamin kezelés – ha a szénanáthás tüneteket jelentősen javítja – kis mértékben csökkentheti az asztmás tüneteket is.

A hosszú hatású teofillin-készítmények hörgőtágító hatással bírnak. Ahhoz azonban, hogy megtaláljuk az ideális dózist, több alkalommal kell a betegtől vért venni és a gyógyszer vérszintjét meghatározni. Általánosságban elmondható, hogy ezek a hosszúhatású hörgőtágítók önmagukban sokkal kevésbé hatékonyak, mint az inhalációs szteroidok, mivel nem csökkentik kellő mértékben az asztmás gyulladást. Ha az asztmát nem kezeljük hatékony gyulladáscsökkentővel, akkor az asztmás gyulladás idővel erősödik, és egyre gyakoribb és súlyosabb tüneteket okoz

11.  Mit jelent a leukotrién-antagonista?

A leukotrién-antagonisták viszonylag új gyógyszerek az asztma kezelésében. Tabletta formában kaphatók, melyeket naponta egy vagy két alkalommal kell bevenni. Az asztmás gyulladásnak azt a részét szorítják vissza, melyet az úgynevezett leukotriének okoznak. Egyes betegeknél hatásosak lehetnek az asztmás tünetek megelőzésében, de többnyire nem olyan hatékonyak, mint az inhalációs szteroidok.

12.  Muszáj használnom a szteroid gyógyszeremet akkor is, ha jól vagyok?

Igen. Az asztma egy tartósan fennálló, krónikus betegség, mely a légutak gyulladásával és beszűkülésével jár. Az asztmás gyulladás nem állandó, hanem hullámzó lefolyást mutat és - enyhébb mértékben - akkor is fennáll, ha az asztmás teljesen tünetmentes.

Az asztmások néha elfelejtik, vagy tudatosan abbahagyják a megelőző gyulladáscsökkentő kezelést, mikor jól érzik magukat. Mikor aztán nehézlégzésük lesz, egyre több hörgőtágítót használnak. Ez segít a nehézlégzések leküzdésében, de nem csökkenti a légutak gyulladását. Éppen ezért, nagyon fontos, hogy orvosi tanács nélkül sose hagyja abba a rendszeres inhalációs szteroid kezelést!
Ha ez mégis előfordul, akkor fontos, hogy lehetőleg minél előbb, de az első tünetek jelentkezésekor mindenképpen kezdje el használni újra! Természetesen mellette használjon hörgőtágítót is!

13.  A szteroidokat azért ajánlják asztmakezelésre, mert gyulladáscsökkentők. Az aszpirin is gyulladáscsökkentő. Akkor miért nem ajánlott asztmásoknak?

A szteroidok és az aszpirin egyaránt gyulladáscsökkentők, de egész más módon hatnak, ezért más típusú gyulladást képesek csökkenteni. Az aszpirin nem képes csökkenteni az asztmás légúti gyulladást, sőt néhány asztmásnál súlyos, életveszélyes asztmás rohamot válthat ki. Akik aszpirinre allergiások sosem szedhetnek aszpirint. Hangsúlyozni kell, hogy az aszpirin és egyéb láz, fájdalom –és gyulladáscsökkentő gyógyszerek nem hatnak az asztmára.

14. Milyen gyulladáscsökkentőt használhatok pl. izomhúzódásra, ízületi fájdalmakra, hátfájásra, reumára?

Ezt a kérdést mindig pontosan tisztázni kell kezelőorvosunkkal!
Hiszen a más betegségek kezelésére alkalmazott gyógyszerek egyrészt hatással lehetnek az asztmás állapotra, másrészt a különböző gyógyszerek egymás hatását is befolyásolhatják.
Fontos, hogyha bármelyik láz, fájdalom –és gyulladáscsökkentő gyógyszertől asztmás tünetek alakulnak ki, akkor ezek használatát kerülni kell!


15. Mit jelent a hiposzenzitizáció (allergiaoltás)?

A hiposzenzitizációt gyakran allergiaoltásnak is nevezik, mivel allergiás asztmás tüneteket kiváltó anyagokat (allergéneket) tartalmazó injekció sorozat beadásából áll. A beadott allergének mennyiségét fokozatosan emeljük, hogy a szervezet „hozzászokjon” ehhez az anyaghoz, és „megtanulja”, hogy ne válaszoljon rá allergiás reakcióval.

Ez az eljárás egyes virágpor, háziporatka vagy állati szőr allergiás betegnél hatékony lehet. Főleg azoknál várhatunk sikert, akik csak egy, vagy kevés anyagra allergiások. Ha valaki sok anyagra allergiás, akkor kevés siker várható a hiposzenzitizációtól.

A hiposzenzitizációt már 80 éve használják, és ez ideig ez az egyetlen módja az allergiás reakció csökkentésének. A módszer eredményes lehet virágpor, háziporatka, vagy állati szőr allergia esetén, de hatástalan penészgomba allergiásoknál. Az allergiát kiváltó anyagot tartalmazó injekció beadása nem veszélytelen, ezért csak szakember adhatja be, általában kórházi körülmények között. A módszer tehát nem veszélytelen, és igen költséges.

16.  Az asztmám romlik, ha hideg időben a szabadban tartózkodom. Mit tehetek?

Az arcmaszk viselete segíthet, mivel melegíti és párásítja a beszívott levegőt. A hideg levegő ugyanis hűti és szárítja a légutakat, irritálja azok belő felszínét, elsősorban asztmásoknál.

Kövesse pontosan a beállított asztma gyógyszereire vonatkozó utasításokat!

Ha ennek ellenére panaszai vannak beszéljen kezelőorvosával, mert ilyen estekben célszerű felülvizsgálni és szükség esetén módosítani az alkalmazott gyógyszeres kezelést!

17.  Okozhat maga az asztma „mellékhatásokat”?

Az emberek többségét erősen foglalkoztatja, hogy az asztma kezelésére használatos gyógyszereknek milyen mellékhatásaik vannak. Nem árt azonban tudni azt sem, hogy a rosszul kezelt asztma is járhat súlyos „mellékhatásokkal”. Az asztmás halálozás szerencsére igen ritka, az azonban nem, hogy a nem kezelt asztmás tüdeje, légzésfunkciója az évek során olyan mértékben romlik, hogy a beteg munkaképtelenné válik. A nem kielégítően kezelt súlyos asztmás gyermekek nem növekednek kellő mértékben. Terhes asszonyok asztmáját is megfelelően kezelni kell, mert a betegség kedvezőtlenül befolyásolhatja a magzat fejlődését, súlyos esetben megnőhet a magzati halál kockázata is.


18.  Mi lehet az oka a fáradékonyságomnak és a feledékenységemnek?

Az éjszakai köhögés, és mellkasi szorítás a nem kellően kezelt asztma jellemző tünetei . Ilyenkor a beteg fáradékonnyá és feledékennyé is válik, amelynek a fő oka a kialvatlanság.

Bizonyos gyógyszereknek, lehetnek alvást zavaró mellékhatásaik, így szedésük mellett fáradékonyabb lehet a beteg. Ha ilyen tüneteket észlel, minél előbb beszélje meg kezelőorvosával!

A régebbi, nem korszerű antihisztaminok is bágyadttá teszik a beteget. Ha ilyen gyógyszereket szed szénanátha, vagy egyéb allergiás betegség kezelésére és fáradtnak érzi magát, haladéktalanul keresse fel orvosát, hogy megbeszéljék az esetleges gyógyszerváltást. A virágporra allergiások szintén lehetnek fáradékonyak a pollenszezonban.

19.  Van mellékhatása az inhalációs szteroidoknak?

Ahogy a legtöbb gyógyszernek, úgy az inhalációs szteroidoknak is lehetnek mellékhatásaik.

A leggyakoribb mellékhatás a szájüreg és a torok gombás fertőzése. Ez könnyen kezelhető, de főképp megelőzhető azzal, ha a szteroid beszívása után kiöblítjük a szánkat. Ritkán szükség lehet a beszívás technikájának javítására is, ezt orvosunk segítségével végezzük. Az inhalációs szteroidok a tüdőben nem okoznak gombás fertőzést.

Néhány esetben véraláfutások jelentkezhetnek.

Néhányan azt tapasztalhatják, hogy inhalációs szteroid használat után hangjuk kissé rekedtté válik. Ez általában elmúlik, ha a gyógyszer adagját csökkentik.

A szervezetben az inhalációs szteroidok sokkal ritkábban okoznak mellékhatást mint a tablettában, vagy injekcióban tartósan alkalmazott szteroidok . Mert miután a légutakban kifejtik a hatásukat, gyorsan átalakulnak és kiürülnek a szervezetből . Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a megengedett adagban használt inhalációs szteroidok csontritkulást, vagy szürkehályogot okoznának, mint például a tablettában szedett szteroidok.

Az inhalációs szteroidok nagyon hatékonyak az asztma kezelésében. A segítségükkel elért javulás sokkal jelentősebb, mint az általuk okozott mellékhatások kockázata. Amennyiben bármilyen aggodalma lenne a kezeléssel kapcsolatban, ne hagyja abba, hanem beszélje meg a gyógyszer szedését/alkalmazását kezelőorvosával!

20.  Nem ártalmas, ha folyamatosan használok inhalációs szteroidot?

Nem, ezek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek a jelenleg elérhető leghatékonyabb asztmakezelést teszik lehetővé, mert nem csak az asztma tüneteire, hanem annak okára is hatnak. Hosszan tartó kezeléssel a légutakat bélelő nyálkahártya gyulladása csökken, szerkezete normalizálódik, anélkül, hogy bármi károsodás érné.

Ha az asztmát idejekorán kezdjük inhalációs szteroiddal kezelni, akkor lehetséges, hogy az évek során várható fokozatos romlást és a súlyos asztmás rohamok kialakulását megelőzhetjük.

21.  Létezik-e káros hozzászokás, függőség az inhalációs szteroidokkal kapcsolatban?

Nem.

22.  Miért használhatok évekig inhalációs szteroidot, ha szteroidos krémet csak rövid ideig szabad?

A bőr és a bőr alatt közvetlenül futó vékony erek nagyon érzékenyek szteroidokra. Ha ugyanazon a helyen gyakran használ szteroid tartalmú kenőcsöt, vagy krémet, akkor a bőr elvékonyodik, az erek fala törékennyé válik, és szakadásuk véraláfutásokat okozhat. Tudván ezt, a kutatók és az orvosok nagyon alaposan vizsgálták azt, hogy vajon hasonló jelenség kialakul-e a tüdőben azoknál az asztmásoknál, akik évekig használnak inhalációs szteroidot. A tüdőben a bőrhöz hasonló károsodásnak semmi jelét nem tapasztalták. Úgy tűnik, hogy a hörgőket bélelő nyálkahártya másképp reagál a szteroidokra, mint a bőr.

23.  Ki kell öblítenem a számat inhalációs szteroid használat után?

Igen. Az inhalációs szteroidok használata során előfordulhat a száj és torok gombás fertőzése. Habár ez általában igen kevés beteget érint, mégis mindenkinek ajánlott a szteroid belégzése után a száját folyadékkal kiöblíteni!

24.  Ha nem emlékszem arra, hogy belélegeztem-e az aznapi szteroid adagomat, akkor mi jár kisebb kockázattal, egy napi dupla dózis, vagy ha aznap kihagyom?

Ha véletlenül kétszer lélegezte be az aznapi gyógyszer adagját az csekély kockázattal jár. Fontos azonban, hogy ez ne történjen meg rendszeresen!

25.  Mit tehetek, hogy megelőzzem a csontritkulást?

Az inhalációs szteroidok előírásszerű adagban alkalmazva -az eddigi széleskörű tapasztalatok szerint-rendszerint nem okoznak csontritkulást.

Fontos azonban tudni minden asztmás, elsősorban idősebb nő számára, hogy hasznos, ha a csontritkulás megelőzésére lépéseket tesz, hiszen ennek a betegségnek a kockázata a korral, és a fizikai aktivitás csökkenésével egyre növekszik.

A fizikai aktivitás erősíti a csontrendszert, ezért a legfontosabb módja a csontritkulás megelőzésének. Ha az asztmás nem mozog, mert nehezen kap levegőt, vagy fél attól, hogy a fizikai terheléstől befullad, a csontritkulás kialakulásának kockázata fokozódik . Így aztán a hatékony asztmakezelés, mely teljes, aktív életet tesz lehetővé, kiemelkedő jelentőséggel bír. A középkorú és idősebb nők számára, ha étrendjük nem tartalmaz elég kalciumot, a kalcium pótlása szintén csökkentheti a csontritkulás kockázatát.

                          Forrás:asthma.hu