Az északkelet-angliai Hull egyeteme által vezetett felmérés minden hozzáférhető adatot feldolgozott, köztük - most első ízben - olyan klinikai teszteket is, amelyeket a gyártók végeztek el, de eredményüket nem publikálták.
 
A PLoS (Public Library of Science) Medicine című brit szakfolyóiratban közzétett összegzés szerint az enyhe vagy közepesen súlyos depresszióban szenvedők állapota javult ugyan a vizsgált szerek beszedése után, de ugyanígy javult azoké is, akiknek placebót, vagyis hatóanyag nélküli álgyógyszert adtak.
 
Irving Kirsch professzor, a kutatás vezetője szerint a placebót és a valós antidepresszánsokat szedők állapotjavulása közötti különbség "nem nagyon nagy". Kirsch szerint ebből nem kevesebb következik, mint az, hogy a depressziósok állapota gyógyszeres kezelés nélkül is javítható.
 
A szakértő szerint az eredmények ismeretében nem tűnik indokoltnak, hogy a depresszió legsúlyosabb formáiban szenvedőkön kívül bárkinek antidepresszánsokat írjanak fel. 

E következtetéseknek rendkívüli súlya van. A vizsgálatba bevont szerek között ugyanis vannak olyan világmárkák, amelyeknek forgalmazása évente milliárdos bevételeket hoz a gyártóknak. Csak Nagy-Britanniában évente 290 millió font - több mint 100 milliárd forint - értékben írnak fel antidepresszánsokat a betegeknek, és kimutatások szerint a lakosság 20 százaléka él át depressziós időszakokat.
 
A gyártók ugyanakkor máris kétségbe vonják a kutatás hitelességét. A legismertebb depresszióellenes szer előállítója, az Eli Lilly gyógyszeripari csoport közleményt adott ki, amely szerint "széleskörű tudományos és orvosi tapasztalatok igazolják" a készítmény hatékonyságát. A GlaxoSmithKline szerint a kedden ismertetett tanulmány szerzőinek következtetései "ellentmondásban állnak a tényleges klinikai alkalmazás során tapasztaltakkal".