A tüdőrák után az emlőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés. A genetikai tényezők, az életkor, az elhízás, és a rendszeres alkoholfogyasztás növelheti az emlőrák kialakulásának kockázatát. "Jelenleg hatvanhatezer emlődaganatos beteg él Magyarországon, több mint kétharmaduk azonban már előrehaladott, áttétes mellrákkal keresi fel orvosát, pedig a korai felismeréssel, az időben elkezdett terápiával jelentősen növelhető a gyógyulás esélye" – magyarázza Torgyík László onkológus főorvos.

Az emlődaganatnak kezdetben nincsenek tünetei. Első jele általában egy csomó, amely határozottan elkülönül a környező szövetektől. Korai stádiumban nyomás hatására a csomó szabadon mozoghat a bőr alatt, előrehaladott állapotban azonban rögzül a mellkas falához, vagy a felette lévő bőrhöz. A daganatos emlő alaki eltéréseket mutathat, előrehaladott stádiumban pedig fekélyes gödrök, narancshéjhoz hasonló sebek alakulhatnak ki a bőrön. A nyirokcsomók a hónaljban különösen az érintett oldalon megduzzadnak, élesen kivehetők, jól tapinthatók.

"Mivel az emlőrák korai stádiumban csak ritkán okoz tüneteket, ezért a mammográfiás szűrővizsgálatnak kulcsfontosságú szerepe van a megelőzésben" – magyarázza Dömötöri Zsuzsanna radiológus főorvos és hangsúlyozza, hogy a betegség nagyon összetett, ezért idővel fokozatosan súlyosbodik, egyre agresszívabbá válik és már nem csupán az emlőt, de az egész szervezetet érintheti. Így legveszélyeztetettebb korosztálynak, a 45-60 év közötti nőknek érdemes évente egyszer szervezett emlőszűrésen részt venniük. Az ingyenes szűrővizsgálatok országszerte negyvenöt centrumban vehetők igénybe – fűzi hozzá a szakember.

A mammográfiás vizsgálat során kisenergiájú röntgensugarakat alkalmaznak, ami a tévhittel ellentétben nem jelent komoly sugárterhelést, nem jár fájdalommal. A vizsgálatot érdemes a havi ciklus után elvégezni, mivel a menstruáció alatt valóban érzékenyebbek lehetnek az emlők. A pontos diagnózis felállítását a mammográfiás készülék mellett ultrahang, PET CT, MRI és különböző onkológiai vizsgálatok is segítik.

Az emlőrák a többi daganatos megbetegedéshez hasonlóan fájdalmas és fizikailag megterhelő terápiákkal jár, a mell részleges vagy teljes csonkolásához vezethet. Az emlőrák kezelése a betegség stádiumától és típusától függ. Összetett, mivel a daganat fajtája, növekedési sebessége, áttétképzési hajlama, a kezelésre adott válasza is igen eltérő. A műtéti beavatkozásnak azonban két főbb lehetősége van, az emlőmegtartó műtét és a masztektómia, vagyis a teljes emlőszövet eltávolítása.

Nyílt nap: tessék kérdezni!

Május 9-én 9-16 óra között a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika (1082 Budapest Üllői út 78/A) nyílt napot szervez, ahol interaktív ismeretterjesztő előadásokkal, szűrésekkel várják az érdeklődőket. A rendezvényen többek között szó esik a szűrés és megelőzés lehetőségeiről, a terápiákról, a betegséggel kapcsolatos hiedelmekről, a résztvevők felvilágosítását, tájékoztatását onkológus, dietetikus, plasztikai sebész, patológus, pszichológus szakemberek is segítik.

"Az emlődaganat kialakulását sokan fizikai traumára vezetik vissza; ez azonban megtévesztő, hiszen az emlőrák nem alakul ki esés vagy ütés hatására, inkább a baleset következtében fellépő fájdalmak hívják fel a figyelmet a már meglévő daganatra” – mutat rá a betegséggel kapcsolatos egyik tévhitre Torgyík László főorvos. Az onkológus szerint sokan kétségbe vonják az önvizsgálat szerepét, pedig a szakember útmutatásával elsajátított megfelelő technika birtokában hamarabb észrevehetők az apróbb elváltozások is. A rendszeresen, évente három-négy alakalommal végett önvizsgálatnak jelentős szerepe van a megelőzésben, hiszen sokan csak az utolsó percekben keresik fel orvosukat, mikor már fekélyes sebek jelennek meg az emlőn.

„A napi rohanásban nekünk orvosoknak sem jut elég időnk arra, hogy nyíltan, kertelés nélkül legjobb tudásunk szerint válaszoljunk a betegséggel kapcsolatos kérdésekre. Merészség kell ahhoz, hogy belássuk, bizonyos esetekben elértük a korlátainkat, nem tudunk többet tenni, nincs módunk arra, hogy további kezeléseket ajánljunk, de lelki támogatással, az erőnlét javításával, a fájdalom csillapításával segíthetünk a megfelelő, még méltó életminőség kialakításában” –  mondja Torgyík doktor. Majd kiemeli, hogy a megelőzéshez, korai felismeréshez nélkülözhetetlen az egészségtudatos élet, de ha kialakul a betegség, akkor fontos, hogy merjünk kérdezni és tenni azért, hogy a gyógyulás minél sikeresebb és hosszantartóbb legyen. Hiszen a rák nem egyenlő a halállal, a betegség karbantartható, kezelhető, sokan gyógyultan kerülnek ki a bajból.