Vesek� A vesek� a vesemedenc�ben, h�gyutakban vagy a h�gyh�lyagban kikrist�lyosod� s�. A k�vek gyakran kalciumoxal�t, h�gysav (karbamid) vagy calciumfoszf�t alap�ak, v�zben nem oldhat� vegy�letek. A k�vek eg�szen kicsik is lehetnek (vesehomok), de ki�tlhetik az eg�sz vesemedenc�t is. A f�rfiak hajlamosabbak vesek� kialakul�s�ra. T�netek: Ha a k�vek elhagyva a vesemedenc�t a h�gycs�be jutnak, akkor hirtelen er�s, g�rcs�s vagy sz�r� f�jdalom jelentkezik az �gy�kban (veseg�rcs). Gyakran kisug�rzik a f�jdalom arra az oldalra is, ahol nincs is k�. Sok esetben hidegr�z�s, h�ny�s, vizel�si inger vagy v�r megjelen�se a vizeletben a kis�r� t�netek. Esetleges komplik�ci�k: Ha a k�vek t�l nagyok �s nem jutnak le a h�gyvezet�ken, akkor kr�nikus vesemedencek� j�n l�tre. Gyakran az ilyen k�vek nem okoznak panaszokat. A vesemedence ny�lkah�rty�j�nak �lland� gyullad�sa kr�nikus vesemedencegyullad�shoz vezethet, ami tart�s fenn�ll�s eset�n zsugorves�hez vezet. Kiv�lt� okok: K�lcium anygacserezavar, karbamid anyagcserezavar (k�szv�ny), alacsony folyad�kbevitel, helytelen t�pl�lkoz�s (t�lzott feh�rje, zs�r �s kalciumbevitel), kr�nikus h�gyuti gyullad�sok, m�s betegs�gek, amelyek a vizelet elfoly�s�t akad�lyozz�k �s ez�ltal a vizelet t�m�nyed�s�hez (koncentr�ci�j�nak n�veked�s�hez) vezet. Mit tehet �n: A vesek� els� jelein�l orvoshoz menni! Sokat inni �s ez�ltal a vesehomokot �s a vesek�vet "kimosni" �s nem "elrakt�rozni"! N�v�nyi cseppet �s drazs�t bevenni, amelyek a h�gyutak �tmos�s�t seg�tik! Mit tehet az orvos: Az orvos k�l�nb�z� vizsg�latokkal (ultrahang, r�ntgen) meg�llap�tja a k� hely�t �s nagys�g�t �s a megfelel� kezel�st elrendeli. Veseg�rcs eset�n a f�jdalomcsillap�t� ter�pia g�rcsold� �s �tmos�st el�seg�t� szerek kombin�ci�j�val ker�l el�t�rbe. A h�gyvezet�kben l�v� k�veket endoszkopos �ton el lehet t�vol�tani, a nagyobbakat pedig ultrahangos kezel�ssel �sszet�rni. M�t�ti beavatkoz�sra csak nagyon nagy k�vek eset�n van sz�ks�g. Megel�z�s: Mindig gazdagon fogyasszon folyad�kot, k�l�n�sen melegben, izzad�skor, l�zas �llapotban, hogy a vizelet nem t�m�nyedjen be. Ha valakinek m�r volt vesek�ve �s ismert a k� �sszet�tele, akkor a t�pl�lkoz�s�t igaz�tsa megfelel�en! Karbamintartalm� k�vek eset�n a t�lzott zs�r-, �s h�sfogyast�sr�l valamint a bels�s�gek ev�s�r�l le kell mondani. Kalciumoxal�t k� eset�n a tej �s tejterm�kek (kalcium tartalom)-, valamint a spen�t, rebarbara �s paradicsom (oxal�t tartalm�a) fogyaszt�st kell cs�kkenteni. A h�gy�ti fert�z�seket minden esetben kezeltetni!

Alkalmazhat�, v�ny n�lk�l kaphat� gy�gyszerek: NO-SPA 40 mg tabletta NO-SPA forte tabletta PAPAVERINUM HYDROCHLORICUM 0,04 g tabletta ROWATINEX cseppek ROWATINEX kapszula A vesek� di�t�s kezel�se A di�ta c�lja: a megl�v� k� n�veked�s�nek megakad�lyoz�sa, illetve az �j k� k�pz�d�s�nek  megel�z�se.  A di�ta viszonylag s�szeg�ny, er�s f�szerekt�l mentes, vitamingazdag. Fontos a b� folyad�kfogyaszt�s (2-3 liter naponta). A beteg este is igyon 1-2 poh�r vizet, mert ez hig�tja a vizeletet �s �gy cs�kken a k�k�pz�d�s es�lye. Vigy�zzunk a b� verejt�kez�ssel j�r� alkalmakkal (pl.sport, t�ra, napoz�s, er�s fizikai munka), ilyenkor p�tolni kell a folyad�kvesztes�get. K�l�n figyelmet kell ford�tani a folyad�kfogyaszt�sra h�ny�s, hasmen�s, v�zhajt� kezel�s eset�n is. A di�ta c�lja: a megl�v� k� n�veked�s�nek megakad�lyoz�sa, illetve az �j k� k�pz�d�s�nek  megel�z�se.  A di�ta viszonylag s�szeg�ny, er�s f�szerekt�l mentes, vitamingazdag. Fontos a b� folyad�kfogyaszt�s (2-3 liter naponta). A beteg este is igyon 1-2 poh�r vizet, mert ez hig�tja a vizeletet �s �gy cs�kken a k�k�pz�d�s es�lye. Vigy�zzunk a b� verejt�kez�ssel j�r� alkalmakkal (pl.sport, t�ra, napoz�s, er�s fizikai munka), ilyenkor p�tolni kell a folyad�kvesztes�get. K�l�n figyelmet kell ford�tani a folyad�kfogyaszt�sra h�ny�s, hasmen�s, v�zhajt� kezel�s eset�n is.   Leggyakoribb vesek� fajt�k: - h�gysavk� - kalcium-oxal�tk� - foszf�tk� - egy�b (cystin,  xantin,  vegyes) A k�vek k�l�nb�z� �sszet�tel�ek lehetnek, a di�ta ennek  alapj�n alak�that� ki. H�gysavk� eset�n a vizelet vegyhat�s�t l�gos ir�nyba kell eltolni, ez�rt a di�ta f�leg z�lds�gekb�l, gy�m�lcs�kb�l, f�zel�kb�l �s toj�sb�l �lljon. Tej-tejterm�k fogyaszt�sa j� hat�s�. El�ny�sek az iv�k�r�k. Ker�lni kell a h�sok, halak, bels�s�gek (m�j, vese, vel�, sajtok, rizs) fogyaszt�s�t. �vakodni kell az er�s f�szerekt�l (bors, er�s paprika, must�r, torma, chili stb.) mert ezek izgatj�k a h�gyutakat. T�lzott mennyis�g� alkohol fogyaszt�sa is k�ros lehet. Kalcium-oxal�tk� eset�n az �trend legyen kalciumszeg�ny (napi 350-400 mg) ez�rt a magas  kalciumtartalm� �teleket korl�tozni kell: tej-tejterm�k, p�ks�tem�ny (tejb�l 1 dl, t�r�b�l 5 dkg fogyaszthat�  naponta). Magas ox�lsavtartalmuk miatt ker�lni kell a paraj, a s�ska, a retek, a c�kla, a sz�razbab, a lencse ill. a di�, a m�k, a mazsola, �s a k�v� fogyaszt�s�t. A magas cukorfogyaszt�s el�seg�theti a szervezetben az ox�lsav termel�st, teh�t ez is ker�lend�. Az oxal�tk� k�pz�d�s�t g�tolja a B6-vitamin (m�j, hal, �tolaj) �s a magn�zium  (b�zakorpa). H�sok, margarin �s rizs szabadon fogyaszthat�. Gy�m�lcs�k k�z�l a dinnye, a sz�l�, az �szibarack, az alma magas folyad�ktartalmuk miatt j� hat�s�ak. Javasoljuk m�g a vil�gosra f�z�tt te�kat (h�rsfa, kamilla-, lesty�n-,  stb.). Kalcium-foszf�tk� eset�n a  vizelet vegyhat�s�t savany�tani kell. Egy�nk b�ven h�sokat, felv�gottf�l�ket �s cs�kkents�k a z�lds�gek, f�zel�kek, tej �s tejterm�kek fogyaszt�s�t.