Ahol rendszeres szűréseket végeznek – például az Egyesült Államokban és Lengyelországban –, ott tízéves viszonylatban 30 százalékkal csökkent a daganatos megbetegedések száma. Rácz István, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke szerint itthon százezrek szűréséről lenne szó – elsősorban az 55-65 évesek köréről –, s ehhez jelentős műszerbeszerzés, továbbá a szűrőhálózat kiépítése szükséges, amelyre az egészségügy jelen pénzügyi helyzetében nincs reális lehetőség. Egyelőre marad tehát az, hogy mi magunk tegyünk lépéseket a vizsgálatokért.

Brüsszeli sürgetés

© Marton Szilvia A megelőzést és a korai diagnosztizálást kell a középpontba állítani a rák elleni európai uniós küzdelemben – áll abban a jelentésben, amelyet az elmúlt héten fogadott el az Európai Parlament környezetvédelmi és közegészségügyi bizottsága. Leszögezték, szükség van európai rákellenes stratégiára, hiszen minden harmadik európainál diagnosztizálnak daganatot, s minden negyedik európai rákban hal meg. Hangsúlyozták, a rákkeltő vegyi anyagok nagymértékben felelősek azért, hogy egyre több a daganatos beteg, s ez csak azzal védhető ki, ha megakadályozzák a rákkeltő anyagokat tartalmazó termékek importját. Azt is sürgetik, hogy az unió egész területén hasonló esélyei legyenek egy rákos betegnek, jelenleg ugyanis daganatos megbetegedés esetén sokkal rosszabbak a kelet-európaiak túlélési esélyei, mint a nyugatiakéi.

Ne csak a már vészjelző tünetek vigyenek be minket a rendelőbe: az elsőfokú rokonságban előfordult méh-, petefészek-, emlő-, prosztatarák szintén indokolttá teszi a szűrést. Szintén érdemes felkeresni az orvost, ha hosszabb ideje áll fönn gyulladásos bélbetegség vagy bármilyen krónikus emésztőrendszeri zavar, mert ezek idővel rákmegelőző állapotot, majd daganatot okozhatnak. Ami a szűrések gyakoriságát illeti, évente-kétévente érdemes egyszerű széklet- és vértesztet végeztetni, öt-tíz évente pedig teljes vastagbéltükrözés ajánlott.

"Szűrésnél mindig arra törekszünk, hogy panaszmentes embereknél végezzünk fájdalommentes vizsgálatot" – magyarázza a belgyógyász-gasztroenterológus.  Az első vizsgálat, a széklet-vérteszt (Haemocult-teszt) teljesen fájdalommentes; a lényege, hogy szabad szemmel nem látható vérnyomokat keresnek. Akinél  a teszt nem mutat ki semmi elváltozást, annak nem muszáj alávetnie magát a további, már kevésbé fájdalommentes vizsgálatoknak. De nem árt tudni, hogy ez a vizsgálat csak 65 százalékos biztonságot ad, s ezt is csak akkor, ha évente elvégzik. Amennyiben pozitív a teszt ereménye, elhagyhatatlan a vastagbéltükrözés, a kolonoszkópia.

Kolbenheyer doktor szerint mivel a vastagbéltükrözés nem a legkellemesebb vizsgálatok közé tartozik, a pácienst csak akkor lehet erre rávenni, ha előzeg már kiderült, baj van. (Ahol ennek megvannak a technikai feltételei, ott bódításban is elvégezhető a vizsgálat.) A vizsgálat során a végbélnyíláson egy hajlékony, csőszerű eszközt (kolonoszkópot) vezetnek be, amelyben üvegszálas optika továbbítja a fényt, illetve a bélcsatorna belsejéről készített képet, amit az orvos monitoron követhet. Amellett, hogy ez a legmegbízhatóbb viszgálat – 98 százalékos biztonságot ad –, ha polipot fedeznek fel, az akár azon nyomban eltávolítható, mert sebészi beavatkozásra is képes a műszer. Negatív eredmény esetén pedig akár tíz évre is békén lehet hagyni a pácienst. Ellenkező esetben azonnal elkezdik a szükséges kezelést, ami a beteg állapotától függően lehet műtéti beavatkozás (áttétek eltávolítása), kemoterápia vagy gyógyszeres kezelés.

Ma már létezik virtuális vastagbéltükrözés is, amely teljesen fájdalommentes, de egyelőre nem alkalmazzák szűrővizsgálatra. Leginkább azért, mert drága, érzékenysége viszont nem éri el a kolonoszkópiáét, s mivel még új eljárás, nincsenek összehasonlító vizsgálatok. Arról nem beszélve, hogy ha ezzel a módszerrel kimutatnak valamilyen elváltozást, a polipok eltávolítása végett elengedhetetlen az endoszkópos vizsgálat is.

Forrás: HVG.hu