Kirívó példa a pazarlásra

Egy az OEP által nyilvántartott betegnek 2006 első nyolc hónapjában 14810 darab kötszert írtak fel, ami alapján azt kéne feltételeznünk, hogy az év minden napján 1,1 négyzetméter gézlap kötözték be sebeit. Ez összesen 3,7 millió forint közpénzen nyújtott támogatást jelent. Forrás: Egészségügyi Minisztérium

Az Egészségügyi Minisztérium a hvg.hu kérdésére elismerte, hogy idáig másfélmillió betegnek írtak fel segédeszközt, de a minisztérium álláspontja szerint a változásokkal csupán a rászorulók felének nőnek a terhei, "mások akár több ezer forinttal is kevesebbet is fizethetnek". (Katalin nyilván a pechesebb első csoporthoz tartozik.) A nagyobb forgalomban érdekelt gyártók az érintett érdekképviseletekkel karöltve hiába tiltakoztak: nem a támogatás csökkentésére, hanem szigorúbb ellenőrzésre lenne szükség, a rendelet hatályba lépett. „Ez a rendszer pazarló volt, a segédeszközök felhasználása terén nagyon komoly visszaélésekre derült fény az OEP vizsgálatai alapján, ezért átalakításra szorult” – így indokolta az Egészségügyi Minisztérium a rendelet szükségszerűségét.

„Tavaly az állam 6,568 milliárd forintot költött kötszerre. Ha azonos árakat, és másfélszer annyi beteget feltételeznénk, mint ahány tavaly volt, de számolnánk az új kötszerfelírási szabályokkal, ez az összeg csak 4-5 milliárd forint, vagyis legalább 2 milliárd forintot lehetne ezzel spórolni" – érvelt a minisztérium.

Mit tesznek a sztómásokért?

Magyarországon mintegy 100-120 ezer sztómás él egy speciális anyaggal a hasfalra ragasztható úgynevezett alaplapot és az ebbe beépített zárszerkezetre pattintható különálló műanyag zsákot visel. Ebből a Magyar ILCO (Ileosztómások és Colosztómások) Szövetség szerint legalább napi kettőre lenne szükségük. Tb-támogatással azonban csak egyet kaphatnak ingyen - mondta a hvg.hu-nak Horváth Gyula elnök. Hozzátéve, hogy sztómazsák híján a betegek nagy része inkább éhezteti magát. Az ILCO Szövetség  május 20-ig vár, hogy a minisztérium növelje a támogatást, utána a Nemzetközi Sztómás Szövetséghez fordul segítségért.

A megszorító intézkedések bevezetésével nem a pazarlás csökkent, csupán az ellátás nélkül maradt betegek száma nőtt – mondta lapunknak Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) alelnöke, aki nem ért egyet azzal, hogy túlköltekezés folyt volna az elmúlt években. Ami változott, hogy eddig a betegek kétharmada kapta meg a szükséges ellátást, az új rendszerben pedig ennek a töredéke, ugyanis nem csökkenhetett a rászorulók száma, hiszen egy cukorbetegség miatt kialakult diabéteszes lábseb, vagy mondjuk a sztóma is életen át tartó betegségek. 

Szakmai egyeztetésre voltak ugyan kísérletek még az egészségügy finanszírozási rendszerének átalakítása előtt: a gyártók és a szakmai érdekképviseletek az  Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére még 2005 áprilisában készítettek  egy ajánlást a kötszerek felhasználását és finanszírozási rendszerét illetően. „Ebben többek között szerettük volna elérni, ha mennyiségi korlátozás nélkül nagyobb támogatást kapjanak a modern (hidrokolloid alapanyagú) nedves sebkezelő kötszerek, mint a hagyományosak, mivel nemzetközi hatástanulmányok is igazolják, hogy használatukkal gyorsabb a sebgyógyulás, minimális a felülfertőződés veszélye, bizonyos esetekben nem szükséges antibiotikum használata.

Ehhez képest 85-ról 50 százalékra csökkentették a nedves sebtapaszok támogatását,  ráadásul a modern sebkezelő lapokból indokolatlanul kis mennyiséget (napi 1 db) engedélyez az új finanszírozási struktúra. Ugyanakkor továbbra is 85 százalékos támogatottságot élveznek a ragtapaszok, melyekből  akár  15 csomagot (akár 150 métert) is felírhat az orvos, holott  Hanga Péter, az OSZ kötszerszekciójának elnöke úgy véli 2-3 csomag bőven kielégítené a betegek igényeit. Ezzel szemben az Európai Unió legtöbb tagországában  az újonnan bevezetett, modern kötszerek többsége szerepel a tb-támogatási listán, mivel a biztosítók érdeke is, hogy e termékek ingyenesen hozzáférhetőek legyenek korlátlan mennyiségben" – állítja Jóbai.