A legismertebb herpeszv�rusokra (az ajak, illetve a nemi szervek t�j�n h�lyagokat okoz� herpesz szimplex v�rusokra, valamint a VZV-re) az jellemz�, hogy a heveny fert�z�s ut�n megb�jnak valamelyik idegd�cban, s olykor – hogy mi�rt, az pontosan nem �llap�that� meg – �jra tev�kenny� v�lva t�neteket v�ltanak ki. A szimplex �s a zoszter v�rus azonban nem egyform�n viselkedik. Az el�bbi mindig ugyanazt a betegs�get (az ajak- vagy nem szervi herpeszt) kelti, m�g az ut�bbi b�r�nyhiml�t okoz, majd – ha hosszabb-r�videbb szunnyad�s ut�n „fel�led” – �vs�m�rt id�z el�.

Szelv�nyezetten fordul el�
A VZV els�sorban a gerincvel�i �rz�idegd�cban b�jik meg (1. �bra ), s amikor t�mad�sba lend�l, a b�rnek azon a r�sz�n jelennek meg a v�rb� alap� h�lyagok (2. �bra), amely a sz�ban forg� idegd�ccal kapcsolatban van. Abb�l ugyanis az �rz�idegen visszafel�, teh�t a b�r ir�ny�ba halad a k�rokoz�.
Minthogy a gerincvel�i idegd�cok a csigoly�knak megfelel�en szelv�nyezetten helyezkednek el, a b�r�n megjelen� �vs�m�r is szelv�nyezetten t�mad. Ha csup�n egy szelv�ny idegd�c�t fert�zte meg a VZV, akkor aktiv�l�d�sa eset�n viszonylag kis b�rfel�letet beteg�t meg, m�g ha t�bb szelv�nybeli idegd�cban telepedett meg a v�rus, mag�t�l �rt�d�en nagyobb az �vs�m�r�s b�relv�ltoz�s. Ehhez j�n az, hogy a gerincvel� mindk�t oldal�n van egy-egy �rz�idegd�c, k�vetkez�sk�pp – ritk�n – k�toldali is lehet a baj.

1. �bra.A VZV az �rz�idegd�cban h�z�dik meg. Visszafel� �ramolva b�rt�neteket okoz (balra) , de a gerincvel�i idegsejteket is k�ros�thatja (Jobbra)

Az esetek java r�sz�ben a b�r f�jdalmas h�lyagjain k�v�l, amelyek k�r�lbel�l egy h�t ut�n kezdenek besz�radni, s rendszerint heg n�lk�l m�lnak el, a betegs�gnek t�bbnyire nincsenek s�lyosabb sz�v�dm�nyei. Olykor azonban a VZV keltette gyullad�s annyira k�ros�tja az �rz�idegd�cot vagy a gerincvel�i k�ztes idegsejteket (1. �bra ), hogy idegb�ntalom alakul ki miatta. A betegs�ghez term�szetszer�leg �ltal�nos t�netek is t�rsulnak, amelyek k�z�l a rossz k�z�rzet, a hidegr�z�s, a l�z �s a hasf�j�s a leggyakoribb. Az ut�bbi – mint l�tni fogjuk – ak�r f�lre is vezetheti a bajmeg�llap�t�st v�gz� orvost.
Egy 69 �ves n�t a mindennapos f�jdalomcsillap�t�kra nem reag�l�, heves hasi f�jdalommal sz�ll�tottak k�rh�zba. Elmond�sa szerint olyan f�jdalmat �rzett, mintha t�zes vassal �gett�k volna a has�t. Emiatt nemcsak a ruha visel�se �s hasb�r�nek �rint�se okozott neki f�jdalmat, hanem aludni sem igen tudott. A f�jdalmon k�v�l csup�n enyhe h�emelked�se volt, s nem �rezte elesettnek mag�t. A tapint�sos, a laborat�riumi, az ultrahangos �s a r�ntgenvizsg�lat nem t�rt fel k�rosat, �m mert a n� f�jdalma nem akart csillapodni, apr� seb�szeti beavatkoz�s sor�n �tn�zt�k a has�reg�t. Rendelleness�get ez�ttal sem tapasztaltak. Ekkor �gy d�nt�ttek az orvosok, hogy gy�gyszerekkel ell�tva hazaengedik a beteget. K�t nappal k�s�bb a hason ejtett kis metsz�s k�rny�k�n herpeszes h�lyagok jelentek meg, s ezzel �vs�m�r lett a k�risme. Ekkor a p�ciens herpeszv�rus elleni gy�gyszert is kapott, amely a f�jdalom ellen term�szetszer�leg nem volt hat�sos. K�t h�nap m�lt�n azonban a beteg arr�l sz�molt be, hogy enyh�l a f�jdalma, �m csak az �t�dik h�nap v�g�n szabadult meg v�gleg e panasz�t�l.

2. �bra. �vs�m�r�s h�lyagok

Jellegzetes k�rism�z�si elj�r�sok
Eset�nk azt p�ld�zza, hogy ha n�gy-�t nappal a kezdeti f�jdalom ut�n a herpeszes h�lyagok nem jelennek meg a b�r�n, az f�lrevezetheti az orvost. A n� eset�ben is el�sz�r a heveny epeh�lyag-gyullad�s gyan�ja mer�lt fel, s ezt csak az ultrahangos vizsg�lat �s a seb�szeti beavatkoz�s z�rta ki. Ha azonban az orvos egyb�l �vs�m�rre gondol, olyan laborat�riumi vizsg�latokra is sort ker�t(het), amelyek a VZV-re n�zve fajlagosak.
Lehet�s�g van a v�rus kiteny�szt�s�re �s azonos�t�s�ra. A VZV el�g lassan (h�t-t�z nap ut�n) bukkan fel a sejtteny�szetben, de ezzel el is �rulja mag�t, mert k�zeli rokonai, a herpesz szimplex v�rusok ezen a m�don m�r egy-k�t nap ut�n tetten �rhet�k.
A gyorsan kivitelezhet� �s megb�zhat� Tzanck-teszt a b�r herpeszes �s m�s eredet� h�lyagjainak az elk�l�n�t�s�t teszi lehet�v�. Ha a h�lyag alj�r�l vett kapar�kban t�bbmagv� �ri�ssejtek fordulnak el�, az azt bizony�tja, hogy herpeszv�rus a bajkelt�. Az viszont nem �llap�that� meg ekk�pp, hogy VZV vagy valamelyik herpesz szimplex v�rus okozta-e bajt. A sejttani vizsg�lat teh�t nem alkalmas e v�rusok azonos�t�s�ra.
Erre a v�rusokkal szemben termel�d� ellenanyagok fluoreszcenci�s kimutat�sa a bev�lt elj�r�s. Minthogy az ellenanyagok fajlagosak, pontosan megmondhat�, hogy a VZV vagy a herpesz szimplex v�rusok ellen k�pz�dtek-e. A vizsg�latnak az a l�nyege, hogy a h�lyag alapj�b�l vett mint�t fluoreszceinnel kapcsolatos fajlagos ellenanyaggal reag�ltatj�k, majd a mint�t fluoreszcensz mikroszk�p alatt �tvizsg�lj�k. A v�rus �s az ellenanyag �sszekapcsol�d�sa a fluoreszcein sz�ne alapj�n igazolhat�.
V�g�l, de nem utols�sorban a v�rvizsg�lat is eredm�nyre vezet, ez azonban legal�bb n�gy hetet vesz ig�nybe. Ilyenkor az orvosok azt vetik �ssze, hogy a t�netek megjelen�sekor �s az egy h�nappal k�s�bb levett v�rben mennyi VZV elleni ellenanyag lelhet� fel. Ha az ut�bbi v�rmint�ban j�val t�bb az ellenanyag, az azt bizony�tja, hogy val�ban a VZV aktiv�l�dott. Ez a vizsg�lat, persze, csak a meger�s�t�s v�gett �rt�kes, mert az orvosok nem v�rj�k meg a beteg kezel�s�vel az eredm�nyt. M�r csak az�rt sem, mert addig – kev�s kiv�telt�l eltekintve – a herpeszes h�lyagok megjelennek a b�r�n.
Az �vs�m�r ellen t�bb gy�gyszer is forgalomban van, de csoda egyikt�l sem rem�lhet�. Minthogy olyan k�sz�tm�nnyel m�g nem rukkoltak ki a kutat�k, amely egy csap�sra megsz�ntetn� a bajt, a beteg legf�ljebb arra sz�m�that, hogy enyh�lnek a panaszai, s tal�n r�videbb id� alatt megszabadul t�l�k. A VZV elleni gy�gyszerek hat�soss�g�t elemz� S. K. Tyring, a Texasi Egyetem b�rgy�gy�szati, mikrobiol�giai �s immunol�giai tansz�k�nek professzora szerint m�g kev�s adat van arra vonatkoz�an, mikor kell elkezdeni a gy�gyszeres kezel�st ahhoz, hogy abb�l a betegnek a legt�bb haszna legyen. Nincs perd�nt� bizony�t�k arra, hogy a h�lyagok megjelen�se el�tt kezdett kezel�s megakad�lyozza a kialakul�sukat, mik�nt mag�t�l �rt�d�en abb�l sem sz�rmazik el�nye a betegnek, ha k�slekednek a kezel�s�vel. Ha ugyanis a h�lyagok m�r mind megjelentek, akkor azonos s�lyoss�g� lesz a b�relv�ltoz�s, ak�r kap a beteg gy�gyszert, ak�r nem. De nem enyh�tik a v�rus elleni gy�gyszerek az �rz�idegd�c herpeszes gyullad�sa okozta idegb�ntalmat sem, ezt ugyanis m�s gy�gyszerekkel kell kezelni.

V�d�olt�s
Az Egyes�lt �llamokban h�rom �vvel ezel�tt enged�lyezt�k annak az olt�anyagnak a forgalomba hozatal�t, amely a gyermekek 95 sz�zal�k�t meg�vja a b�r�nyhiml�t�l, �s sz�mottev�en cs�kkenti az �vs�m�r�s esetek sz�m�t is. M�g folynak a felm�r�sek azzal kapcsolatban, hogy �rdemes-e vele az eg�szs�ges feln�tteket �vs�m�r ellen vakcin�lni. Az el�zetes adatok biztat�k. T�bb kutat�csoport is azt tapasztalta, hogy a beoltottak 85-90 sz�zal�k�nak fokoz�dott a VZV elleni v�delme. Ez nemcsak a v�russal szemben termel�d� ellenanyag mennyis�g�nek a n�veked�s�ben nyilv�nult meg, hanem abban is, hogy megszaporodott a k�rokoz�k elleni v�dekez�sben fontos szerep� T-nyiroksejtek sz�ma, s ez a v�ltoz�s tart�snak �g�rkezik.
Tekintettel arra, hogy az �vs�m�r az �tven�vesn�l id�sebbeket t�madja meg leggyakrabban, m�g hossz� �vek kellenek ahhoz, m�g kider�l: a most vakcin�lt gyermekek �s feln�ttek k�r�ben kevesebb �vs�m�r�s beteg lesz-e az �let�k dereka ut�n, mint a v�d�olt�sban nem r�szes�l�k k�z�tt.

Dr. P�sztory Ibolya