A sz�nhidr�tok n�lk�l�zhetetlen szerepet t�ltenek be az emberi testben. A t�pl�lkoz�si szakemberek folyamatosan hangs�lyozz�k a sz�nhidr�tokban gazdag �trend jelent�s�g�t: napi energiafelv�tel�nk t�bb mint fel�t ebb�l a t�panyagb�l (f�k�nt kem�ny�t�b�l) javasolt kiel�g�teni. Mindk�t t�pusuk, a cukrok �s a kem�ny�t�k grammonk�nt 4 kal�ria (kcal) energi�val l�tj�k el a szervezetet. Az �sszehasonl�t�s kedv��rt ugyanekkora mennyis�g� zs�r 9, m�g ugyanennyi alkohol 7, a feh�rje pedig 4 kal�ria energi�t biztos�t. A sz�nhidr�tok harmadik nagy csoportj�t a rostok alkotj�k, amelyek szervezet�nk em�szt�rendszere sz�m�ra nagyr�szt feldolgozhatatlanok, �gy az energiaell�t�sban nincs szerep�k, de sz�mos fontos �lettani feladatuk van, p�ld�ul a b�lm�k�d�sben.
 

N�lk�l�zhetetlen sz�nhidr�tok. Csak ne ess�nk t�lz�sokba � Dripnet

A megfelel� agym�k�d�shez folyamatos cukorell�t�s sz�ks�ges. Egy �tlagos feln�tt agya naponta k�r�lbel�l 140 grammnyi gl�k�zt haszn�l fel, ami a napi cukorfogyaszt�sunk fel�t teszi ki. Sz�mos tanulm�ny mutatott r� a sz�nhidr�t tartalm� �lelmiszerek �s italok fogyaszt�sa �s a jobb szellemi teljes�tm�ny - javul� mem�ria, r�videbb reakci�id�, pontosabb figyelem - k�z�tti �sszef�gg�sre.

Sz�nhidr�tban d�s �telek, nassolnival�k vagy cukros �d�t�italok fogyaszt�s�t k�vet�en a kognit�v agyi funkci�k javul�s�t tapasztalt�k. Egy feln�ttek r�szv�tel�vel v�gzett k�s�rletben p�ld�ul a vezet�si teljes�tm�nyt vizsg�lt�k szimul�tor seg�ts�g�vel, hossz�, 120 kikolm�teres szakaszon. A k�s�rleti szem�lyek egyik csoportja cukros italt, a m�sik csoport vizet ivott a teszt el�tt �s k�zben. A cukortartalm� folyad�kot fogyaszt�k k�r�ben alacsonyabb volt a vezet�si tesztben elk�vetett hib�k sz�ma.

Szervezet�nk glikog�nrakt�rai (a r�vidt�v� energi�t ad� „gl�k�z” rakt�rai), amelyek a m�jban �s az izmokban tal�lhat�k, intenz�v �s hossz� t�v� (60-90 perces) mozg�s sor�n gyorsan kimer�lnek, ez az oka annak, hogy elf�radunk. A cukrokat, �sv�nyi anyagokat �s vizet tartalmaz� sportitalok seg�tenek megel�zni a kisz�rad�st, k�sleltetik a f�radts�g�rzet kialakul�s�t �s felt�ltik a test glikog�nrakt�rait, fogyaszt�suk egyenletesen tartja a v�rcukorszintet, �gy nincs sz�ks�g a tartal�kok mozg�s�t�s�ra. Intenz�v testmozg�s eset�n pedig a glikog�ntartal�kokat k�s�bb haszn�lja fel a szervezet. Az alacsony glik�mi�s index� (m�rs�kelt v�rcukoremel� hat�s�) sz�nhidr�tok lassabban hasznosulnak a szervezetben, �gy tartal�k glikog�n is k�s�bb keletkezik bel�l�k.

Sz�mos, feln�ttek �s gyermekek r�szv�tel�vel v�gzett felm�r�s mutatott ford�tott ar�nyt a cukorfogyaszt�s �s a testt�meg vagy a testt�megindex, valamint a cukor �s a zs�rfogyaszt�s k�z�tt. Azok, akikn�l magasabb cukorfogyaszt�st mutattak ki, ritk�bban voltak t�ls�lyosak, mint a kevesebb cukrot fogyaszt�k. Sok esetben ford�tott az ar�ny az �trend cukor- �s zs�rtartalma k�z�tt (a kev�s cukrot fogyaszt�k zs�rbevitele magasabb). A testt�meg gyarapod�sa gyakran a hossz� t�v�, zs�r vagy cukor alap�, t�lzott energiabevitel eredm�nye. Kimutatt�k, hogy a cukor szerepet j�tszik test�nk �tv�gyat szab�lyoz� rendszer�ben �s el�seg�ti a j�llakotts�g-�rzet kialakul�s�t is.

Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) eur�pai munkacsoportja �ltal 140 ezer fiatal r�szv�tel�vel, f�k�nt eur�pai orsz�gokban v�gzett kutat�sban a t�ls�ly �s elh�z�s el�fordul�si gyakoris�g�t, a fizikai aktivit�st, valamint a t�pl�lkoz�si szok�sok k�z�tti �sszef�gg�seket vizsg�lt�k. A felm�r�s sor�n szignifik�ns m�rt�k� negat�v kapcsolatot tal�ltak az �dess�gek fogyaszt�sa �s a BMI (testt�megindex) alakul�sa k�z�tt a vizsg�lt orsz�gok t�bbs�g�ben. A nagyobb m�rt�k� �dess�gfogyaszt�s a t�ls�ly alacsonyabb ar�ny�val p�rosult. A teljes k�phez hozz�tartozik n�h�ny, a vizsg�lati eredm�nyeket befoly�sol� t�nyez�: a t�ls�lyos �s elh�zott serd�l�k felt�telezhet�en m�r m�rs�kelt�k �dess�gfogyaszt�sukat, illetve elk�pzelhet�, hogy n�h�ny �lelmiszer fogyasztott mennyis�g�t alulbecs�lt�k a vizsg�lat sor�n.

Nagyon neh�z teh�t egy�rtelm� �sszef�gg�st tal�lni egyes �lelmiszerek, �lelmiszer-�sszetev�k fogyaszt�sa �s az elh�z�s k�z�tt. A t�lzott energiabevitel, f�ggetlen�l a forr�s�t�l, t�ls�ly kialakul�s�hoz vezethet, ha nem ellens�lyozza a fizikai aktivit�s energiafelhaszn�l�sa. Minden �lelmiszerre �s italra egy�ntet�en igaz az �ll�t�s, hogy a sz�ks�gleteinkhez k�pest t�lzottan energiad�s �trend r�szek�nt elh�z�shoz vezet.