Mivel a leghat�sosabb d�zisokban adagolva minden v�ralvad�sg�tl�, a patk�nym�reghez hasonl�an, hal�los v�rz�st okozhat, az infarktus �s a stroke ellen k�zd� kutat�k els�dleges feladata nem a hat�konyabb, hanem a biztons�gosabb gy�gyszerek kifejleszt�se - v�zolta e szakter�let feladatait a HVG-nek Gruber Andr�s belgy�gy�sz-hematol�gus, az Oregoni Eg�szs�gtudom�nyi Egyetem kutat�csoportj�nak vezet�je annak kapcs�n, hogy munkat�rsaival n�h�ny hete egy �j v�ralvad�sg�tl� molekula kifejleszt�s�t jelentett�k be. �ppen a biztons�got jav�thatn� szerinte az �ltaluk megalkotott hat�anyag - az emberi szervezetben is megtal�lhat� feh�rje, a trombin g�nmanipul�lt v�ltozata -, mivel az a test term�szetes v�ralvad�sg�tl� rendszer�t turb�zza fel. A molekula �talak�t�s�ra az�rt volt sz�ks�g, mivel a trombin k�l�n�s, kett�s funkci�t t�lt be: els�dlegesen a v�ralvad�st seg�ti, �m egyidej�leg annak g�tl�s�ban is szerepe van. Az amerikaiaknak - mint �ll�tj�k - siker�lt �gy megb�tyk�lni�k az enzimet, hogy az erek belsej�ben kiz�r�lag az alvad�sg�tl� (teh�t a v�rr�gk�pz�d�st h�tr�ltat�) szerep�t t�ltse be, a s�r�lt �rfalon �t egy sebbe ker�lve viszont ne akad�lyozza a v�ralvad�st, azaz ne okozzon elv�rz�svesz�lyt.

A vil�gszerte vezet� hal�loknak sz�m�t� sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek legs�lyosabb v�ltozatainak kezel�s�ben �tt�r�st �g�r� molekula el��ll�t�sa m�r a sokadik �llom�s a v�rr�gk�pz�d�s elleni harc r�g�s �tj�n. A v�ralvad�sg�tl�k - ilyen az eml�tett trombinmut�ns is - a szaknyelven alvad�si l�ncreakci�nak mondott folyamatba pr�b�lnak beavatkozni. Ez csak az egyik nagy csoportja a sz�v- �s agyi infarktust (stroke) kezel� szereknek. Az ez �gyben sokat emlegetett aszpirin ugyanis a v�rlemezk�k �sszetapad�s�t g�tolva, egy m�sik ir�nyb�l avatkozik be, m�g a harmadik csoportba tartoz� v�rr�gold�k a m�r kialakult �rtorlaszt igyekeznek feloldani - kategoriz�lja a gy�gyszereket Kiss R�bert G�bor, a Magyar Kardiol�gusok T�rsas�g�nak f�titk�ra. Mindez azonban csak t�neti kezel�s, hiszen a r�gk�pz�d�s�rt az erek bels� fal�n kialakul� plakkok felel�sek. Ezek l�trej�tt�t a v�r k�rosan magas koleszterintartalma mellett a magas v�rnyom�shoz, a doh�nyz�shoz �s egy�b �letm�dbeli t�nyez�kh�z, de ak�r bakt�riumfert�z�shez is szok�s k�tni. Ami t�ny: az �relz�r�d�shoz az vezet, hogy a plakkok felszakad�sakor a szervezet a k�ls� �rfal s�rtetlens�ge ellen�re is parancsot ad a v�ralvad�sra.

A modern v�ralvad�kirt� molekul�k ut�ni kutat�s az elm�lt m�sf�l �vtizedben vett lend�letet: ez id� alatt mintegy tucatnyi, mindannyiszor a j�v� gy�gyszerek�nt beharangozott molekula h�re j�rta be a szaksajt�t. Ezek egyike a d�l-amerikai Amazonas foly�ban �l� �ri�spi�ca enzimj�t v�lte csodaszernek, miut�n kider�lt, hogy a v�rsz�v� a v�rlemezk�k sebk�rny�ki �sszetapad�s�t g�tl� feh�rj�t juttat �ldozata v�r�be. Egy m�sik kutat�csapat a Mexik�ban honos v�mp�rdenev�rre, pontosabban annak - a pr�d�ban - a v�ralvad�st akad�lyoz� molekul�j�ra harapott r�, s�t egy, a v�ralvad�st a kullancs ny�l�hoz hasonl�an g�tl� molekul�t m�r embereken is kipr�b�ltak.