A maratoni fut�kat az 1900-as �vek elej�n m�g brandyvel itatt�k. Mai t�nyek, tan�csok, kock�zatok.

Hamarosan b�cs�ztatjuk az �vet, �s ezzel hagyom�nyosan egy�tt j�r Szilveszterkor az �jf�li koccint�s. B�r az alkoholr�l sokat lehet olvasni, a k�ztudatban gyakran �sszemos�dnak a mennyis�gre �s min�s�gre vonatkoz�, a szervezetre gyakorolt j�t�kony �s a rombol� hat�sokr�l sz�l� inform�ci�k. Sokan nem tudj�k, hogy 1-2 poh�r (n�k eset�ben 1 dl, f�rfiakn�l 2 dl) pezsg� elfogyaszt�s�val m�r szinte kimer�tett�k az eg�szs�gi szempontb�l �rtalmatlannak tarthat� alkohol napi mennyis�g�t. A Magyar Dietetikusok Orsz�gos Sz�vets�g�nek �sszefoglal�ja seg�theti �nt abban, hogy a szilveszteri j�kedv k�zepette is „tiszta fejjel" kezdje el az �jesztend�t.

C2H2OH
Az alkohol, vagy m�s n�ven etil-alkohol a cukortartalm� n�v�nyi (pl. s�r, bor, p�linka) �s �llati nedveknek (pl. kumisz, m�hs�r) �leszt�gomb�k okozta erjed�sekor keletkezik. Sz�ntelen, v�ztiszta, �get� �z� folyad�k, melynek nagy az energias�r�s�ge. Az alkohol 1 grammja 7,1 kcal energi�t ad a szervezetnek. (�sszehasonl�t�sul a f� t�panyagok jellemz�i: 1 g feh�rj�b�l �s 1 g sz�nhidr�tb�l 4,1 kcal, 1 g zsirad�kb�l 9,3 kcal energia szabadul fel a szervezetben.)
Az �hgyomorra fogyasztott alkohol cs�kkenti a v�rcukorszintet, �s emeli a v�rnyom�st. Hat�s�ra a b�r kipirul, melegebb� v�lik, �s a megn�vekedett h�k�pz�d�s �s h�lead�s emeli az alapanyagcser�t. Er�teljes v�zhajt� hat�sa befoly�solja a szervezet �sv�nyi anyag h�ztart�s�t. Az alkohol lebont�sa alapvet�en a m�jban t�rt�nik, mely �sszef�gg�sben van a zs�rsavak �get�s�vel. Min�l nagyobb az alkoholfogyaszt�s m�rt�ke, ann�l ink�bb n� a szabad zs�rsavk�pz�d�s, �s ez�ltal a v�r triglicerid-szintje (v�rzs�r-szintje).

A j�zans�g fokozatai
A legjobb hangulat� �nnepl�s, mulat�s mellett is �rdemes eml�kezni a k�vetkez� felsorol�sra, amely a k�l�nb�z� t�m�nys�g� �s mennyis�g� alkoholos italok, valamint azok szervezetre gyakorolt hat�sainak �sszefoglal�ja.

A kev�s, h�g alkoholos ital (1 dl bor vagy 2 dl s�r) fogyaszt�sa t�bbnyire fokozza a gyomornedv elv�laszt�st, az �tv�gyat, k�ros elv�ltoz�st azonban nem okoz az idegrendszerben.
Kis mennyis�g� alkoholos ital (1-2,5 dl bor vagy 2-5 dl s�r) bevitele mellett m�r cs�kken az �rz�kszervek m�k�d�se, k�rosul az izommunka koordin�lts�ga, cs�kkennek az agyi g�tl�sok �s a koncentr�l�k�pess�g.
K�zepes mennyis�g� alkoholos ital (4,5-8 dl bor vagy 9-17 dl s�r) iv�s�t k�vet�en gyeng�l az izomer�, a mozg�sok szab�lytalann� v�lnak, jellemz� az �nkritika elveszt�se, a vid�ms�g, b�besz�d�s�g.
Nagy mennyis�g� alkoholos ital (2 l bor vagy 4 l s�r vagy 3 dl p�linka) elfogyaszt�sa ut�n bizonytalan j�r�s, h�ny�s, m�ly alv�s, akaratgyenges�g, er�szakos magatart�s jelentkezhetnek.
Igen nagy mennyis�g� alkoholos ital (3 l bor vagy 5 l s�r vagy 0,5 l p�linka) iv�sa viszont m�r heveny m�rgez�st okoz, m�ly k�bulatot �s eszm�letveszt�st von maga ut�n, �letvesz�lyt jelent.

Az alkohol, mint sportital?
A maratoni fut�kat – abban a hitben, hogy ezzel sportteljes�tm�ny�ket jav�tj�k – az 1900-as �vek elej�n m�g brandyvel itatt�k. Elvileg az alkohol a teljes�tm�nyfokoz�k k�z� tartozhatna, hiszen nagy az energiatartalma �s k�pes gyorsan felsz�v�dni, de val�j�ban m�gis cs�kkenti a sportteljes�tm�nyt. Ennek oka egyfel�l, hogy a nagyobb mennyis�g� alkoholbevitel kedvez�tlen�l hat a reakci�id�re, a k�z-szem koordin�ci�ra, az egyens�lyoz�sra. M�sfel�l az alkohol cs�kkenti az izomer�t, gyorsas�got, az izmok �s a sz�v-�rrendszer �ll�k�pess�g�t.

Az alkoholfogyaszt�s v�zhajt� hat�s�, jelent�s vizeletmennyis�get eredm�nyez, folyad�k-elvon�st v�lt ki a szervezetben, �gy a sportol� hamarabb megszomjazik. (Egyes sportol�k s�riv�ssal pr�b�lj�k p�tolni a szervezet folyad�k- �s sz�nhidr�tvesztes�g�t, mellyel azonban nem �rik el a k�v�nt hat�st. A s�r sz�nhidr�ttartalma ugyanis nem jelent�s, energiatartalma nagyr�szt az alkoholb�l sz�rmazik, melyet az izmok szinte egy�ltal�n nem tudnak hasznos�tani.) Mindemellett a sportol�s ut�ni regener�ci�-id� is megny�lik az alkoholfogyaszt�s k�vetkezt�ben.

M�g manaps�g is akadnak sportol�k, akik �gy v�lik, hogy az alkohol magabiztoss� tesz, �s fontos szerepe van a verseny el�tti drukk lek�zd�s�ben. T�ny, hogy az alkohol bizonyos mennyis�g�nek elfogyaszt�sa – idegrendszerre kifejtett hat�sa miatt – egyes sport�gakban (pl. l�v�szet, �j�szat, �ttusa, stb.) doppinglist�n szerepel. M�s sport�gakn�l azonban – mint ahogyan a fentiekb�l is kider�l – az alkohol egy�rtelm�en kedvez�tlen�l befoly�solja a sportteljes�tm�nyt.

J� sz�v� franci�k
A k�l�nb�z� sajtokat, libam�jat, kacsas�ltet, stb. felvonultat� hagyom�nyos francia konyha b�velkedik koleszterinben �s tel�tett zsirad�kokban, amely – a franci�kn�l elterjedt doh�nyz�s �s mozg�sszeg�ny �letm�d mellett – a sz�v-�rrendszeri betegs�gek szempontj�b�l fokozott kock�zatot jelent. A sz�v-�rrendszerrel �sszef�gg� hal�loz�sok sz�ma azonban – m�s, hasonl� kock�zat� orsz�gokhoz viszony�tva – a franci�kn�l j�val kevesebb. Ez az �n. francia-paradoxon, melynek magyar�zat�t sokan a franci�kra jellemz� rendszeres, m�rt�kletes v�r�sborfogyaszt�sban l�tj�k.

A kis mennyis�g� alkoholnak �nmag�ban is van egyfajta sz�vv�d� hat�sa, mivel emeli a v�r j�t�kony HDL-koleszterinszintj�t, �s cs�kkenti a v�rr�g�k kialakul�s�nak es�ly�t. A borban – kiv�ltk�pp a v�r�sborban – azonban mindemellett sok olyan polifenol t�pus� antioxid�ns (flavonoidok �s rezveratrol) is tal�lhat�, amely a sz�v-�rrendszerre tov�bbi v�d� hat�st fejt ki, s amelynek nagyon j� a szervezetben val� hasznosul�sa. A v�r�sbor g�tolhatja a k�ros LDL-koleszterin oxid�ci�j�t, az �rfalon val� lerak�d�s�t, valamint a v�rlemezk�k �sszecsap�d�s�t. Az eddigi tudom�nyos vizsg�latok alapj�n elmondhat�, hogy a j� min�s�g� v�r�sborok m�rs�kelt fogyaszt�s�val a 45 �v feletti f�rfiak �s az 55 �v feletti n�k eset�ben cs�kkenhet a koszor��r-betegs�g kialakul�s�nak kock�zata. Mindezek alapj�n azonban az eg�sz lakoss�gra vonatkoz�, a v�r�sbor rendszeres fogyaszt�s�t szorgalmaz� aj�nl�s nem indokolt, mivel a m�rs�kelt fogyaszt�st nem lehet garant�lni, valamint meggy�z�, teljes k�r� tudom�nyos felm�r�sekre is sz�ks�g van m�g.

Hazai helyzetk�p
A k�l�nb�z� �vi �lelmiszerm�rlegek adatai alapj�n elmondhat�, hogy haz�nkban az egy f�re jut� szeszesital v�s�rl�s �vi mennyis�ge 100 %-os alkoholban kifejezve viszonylag stabil, 10-11 l /f�/�v, ami napi szinten kb. 31 g-nak felel meg. Ez a mennyis�g meghaladja a nemzetk�zi aj�nl�sokban megfogalmazott m�rs�kelt alkoholfogyaszt�s (20 g/nap) hat�r�rt�k�t. Az adatok azonban csak �tlag�rt�kek, vagyis a lakoss�g egy r�sze enn�l nagyobb mennyis�g� alkoholt is fogyaszt. (Mindemellett az �tlag�rt�kek sz�mol�s�n�l csak a kereskedelemben eladott italok mennyis�g�vel kalkul�ltak, �gy ehhez m�g hozz�ad�dik az otthon k�sz�tett �s fogyasztott italok alkoholtartalma is.)

Megfontoland� tan�csok �s kock�zatok
1. Aki alkoholos italt iszik, csak m�rt�kkel tegye, aki nem, az ne �p�tse ki ezt a szok�st!

2. Alkoholt tartalmaz� italokat kiz�r�lag kis mennyis�gben, �tkez�shez fogyasszunk, �gy lassabb az alkohol felsz�v�d�sa. A tiszt�zatlan eredet�, ellen�rizetlen min�s�g�, mennyis�gi alkoholfogyaszt�s helyett k�v�natosabb a min�s�gi borok m�rs�kelt mennyis�gben val�, kultur�lt fogyaszt�sa.

3. A m�rt�kletess�g f�rfiak sz�m�ra naponta legfeljebb 20 ml tiszta alkoholnak megfelel� mennyis�get jelent (4 dl s�rt vagy 2 dl l bort vagy 4 cl �getett szeszesitalt.)

4. N�k eset�ben a m�rt�kletess�g naponta maximum 10 ml tiszta alkoholnak megfelel� mennyis�g (a fenti p�ld�k fele engedhet� meg: 2 dl s�r vagy 1 dl bor vagy 2 cl �getett szeszesital). Fontos azonban megeml�teni, hogy n�k egy r�sz�n�l m�r a m�rs�kelt alkoholfogyaszt�s mellett is megn�het a mellr�k kock�zata. Val�sz�n�s�thet�, hogy a heti 1-3 alkalommal t�rt�n� m�rs�kelt alkoholfogyaszt�s nem j�r ilyen vesz�llyel. A gyermekre v�gy�, v�rand�s �s szoptat� n�knek viszont legjobb, ha ker�lik az alkoholos italt, hogy ne tegy�k ki gyermek�ket k�l�nb�z� kock�zatoknak!

5. A m�rs�keltn�l nagyobb m�rt�k� alkoholiv�s mindk�t nemben n�veli a k�zleked�si-, �s munkahelyi balesetek el�fordul�si gyakoris�g�t. A kr�nikus alkoholfogyaszt�kn�l a hozz�szok�s vesz�lye miatt szervi- (m�j, hasny�lmirigy, sz�vizom) �s idegrendszeri k�rosod�sok, pszich�s zavarok kialakul�s�val is sz�molni kell. A hossz� id�n �t tart� nagy mennyis�g� alkohol fogyaszt�sa fokozza az agyv�rz�s, az id�lt m�jbetegs�g, az er�szakos cselekedetek, �ngyilkoss�g, valamint n�h�ny daganatos megbeteged�s (sz�j�reg-, garat-, nyel�cs�-, vastagb�lr�k) kialakul�s�nak vesz�ly�t.

6. Fiatalok sz�m�ra m�g a m�rs�kelt alkoholfogyaszt�s sem aj�nlott, mivel az esetleges kock�zatcs�kkent� hat�sn�l j�val er�teljesebb a rendszeres iv�shoz val� hozz�szok�s vesz�lye. Gyermekek sz�m�ra az alkoholfogyaszt�s tilos!

7. Teljes alkoholtilalom javasolt m�g azoknak, akiknek a csal�dj�ban m�r el�fordult alkoholprobl�ma, vagy bizonyos gy�gyszerekkel val� kezel�s alatt �llnak, valamint a nagy koncentr�ci�t ig�nyl� tev�kenys�get folytat�k (pl. aut�vezet�k) r�sz�re.

Az elmondottakb�l kit�nik teh�t, hogy az alkoholfogyaszt�s nem tekinthet� ugyan az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s n�lk�l�zhetetlen, eg�szs�gv�d� elem�nek, de – megfelel� felt�telek mellett, kell� �nm�rs�klettel – r�sze lehet annak.