A szívbetegség több különböző, a szív működésére kiható elváltozások összefoglaló neve. A felnőtt lakosság 2-3 százalékát érinti, de az idősebb korosztálynak már 10 százalékát is fenyegetheti. Végső esetben akár szívrohamhoz, halálhoz is vezethet. Erre a betegségre szeretné felhívni a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága január 25-én kezdődő konferenciáján. Ezen kívül 2010-től minden év májusában meg akarják rendezni a Nemzetközi Szívelégtelenség napját. Céljuk, hogy informálják az embereket a megelőzésről, a diagnosztizálásról és a kezelés fontosságáról.  

„Megelőzni leginkább egészséges életmóddal lehet a szívbetegség kialakulását” – szögezte le Fülöp Péter, az Uzsoki kórház kardiológusa. Az orvos szerint fontos, hogy ne ártsunk magunknak: ne dohányozzunk, ellenben mozogjunk sokat. Táplálkozzunk egészségesen: együnk sok zödséget-gyümölcsöt és kerüljük az állati zsiradékokat, sőt a mérsékelt alkoholfogyasztás és a stressz mellőzése is nagyban csökkenti a kockázatokat. Az egészséges életmódon kívül fontos azonban, hogy időnként szív és érrendszeri szűrővizsgálatokon vegyen részt mindenki, még a teljesen tünetmentesek is. Akik alapvetően is stresszes életmódot folytatnak, illetve előfordult már szívbetegség a családjukban, azoknál a szűrés különösen ajánlott.   

Fülöp doktor szerint a legtöbb szívbetegség gyógyíthatatlan, viszont kezelhető. Adott esetben a kezelés 30 évvel is meghosszabbíthatja az életet”. Többféle módszer létezik: vízhajtó tablettákat, vérnyomás, koleszterinszint csökkentő szereket vagy a szív működését szabályozó gyógyszereket adnak a betegeknek. Műtéti beavatkozásra is sor kerülhet a konzervatív gyógymódok mellett: a sebészek kicserélhetik a károsodott szívbillentyűket, kitágíthatják a beszűkült koszorúereket. Szívátültetést is alkalmazhatnak végső esetben, de mivel kevés a rendelkezésre álló donor, az esetek túlnyomó részében ez nem járható út. Akár élete végéig is kezelésre szorulhat egy szívbeteg ember, a halál pedig bármikor bekövetkezhet.

Minden panasz számít

Nehéz a szívbetegség felismerése, hiszen sokáig tünetmentes marad. Oda kell figyelni a jelentéktelenebbnek tűnő panaszokra is, mert a vizsgálatok során fontos lehet. Utalhat a fáradékonyság is szívbetegségre, hiszen a betegség okától és súlyosságától függ a tünetek mértéke. Ha a panaszok pihenésre enyhülnek, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Általánosságban mellkasi szúró, szorító fájdalom, légszomj, fulladásérzet, erős szívdobogás és a szívzörej számít jellemző tünetnek. Ezeken kívül lábdagadás, köhögés, hirtelen ájulás, eszméletvesztés, gyengeség, fogyás és a bőr kékes elszíneződése is előfordulhat.

Segítség kardiológusoknak Háromdimenziós érfelvételek

Hamarosan három dimenzióban vizsgálhatják a kardiológusok a páciensek szívkoszorúereit egy új szoftvernek köszönhetően, melyet kedden mutattak be amerikai fejlesztői. A technológiáról - melyet most teszteltek először embereken - a Circulation című amerikai szakfolyóirat közölt megvalósíthatósági tanulmányt. A módszer lehetővé teszi, hogy az orvosok pontosabban és gyorsabban állapíthassák meg a szív artériáinak hosszát, elágazásait, azok szögeit, valamint bármely elzáródás helyét.     A kardiológusok jelenleg kétdimenziós röntgenfelvételeket elemeznek, melyeket különböző szögből készítenek a páciens testéről. Katéter segítségével kontrasztfestéket is fecskendeznek a beteg combartériáján keresztül az erekbe, hogy azok megfestve megfelelő árnyékolást adjanak. Az új eljárás a meglévő röntgensugaras rendszert használja, ám a szoftver segítségével a felvételek többsége feleslegessé válik, ezáltal csökken a páciens sugár- és kontrasztanyag-terhelése, az elemzéshez szükséges idő pedig lerövidül.