A petef�szek ciszt�k form�i

1. Funkcion�lis ciszt�k: pete�r�si zavarokat jelz� legt�bbsz�r ultrahangos leletek, nem val�di, ill. nem �n�ll� betegs�gek. Funkcion�lis ciszta lehet
T�sz�ciszta (cysta follicularis): val�j�ban nagyra megn�tt meg nem repedt t�sz�, nagy mennyis�g� �sztrog�nt v�laszt ki, ez�ltal a m�hny�lkah�rtya burj�nzik (hyperplasia endometrii), ami v�rz�skimarad�s, vagy B�RMILYEN egy�b v�rz�si rendelleness�g form�j�ban mutatkozik meg.
S�rgatest-ciszta (cysta lutealis): A s�rgatestciszta lehet t�kasejtes, vagy granul�zasejtes. A granul�zasejtes �ltal�ban kicsi, f�loldali, koraterhess�ghez t�rsul� �rtalmatlan jelens�g. B�ntani nem szabad, mert s�r�l�se spont�n vet�l�st eredm�nyez. A terhess�g 9. hete ut�n spont�n visszafejl�dik. A t�kasejtes mindig k�toldali, fokozott HCG hormontermel�s (vagy adagol�s) k�vetkezm�nye. �gy el�fordulhat ovul�ci�serkent� kezel�s, ikerterhess�g, vagy fokozott HCG elv�laszt�ssal j�r� m�hlep�nyburj�nz�sok (trofoblaszt-betegs�gek: mola hydatidosa, choriocarcinoma) k�vetkezt�ben.
A k�tf�le funkcion�lis ciszta egyszer� hormonvizsg�latokkal biztosan elk�l�n�thet�. T�sz�ciszt�t nagyon magas �sztrog�nszint �s nagyon alacsony progeszteronszint, m�g a s�rgatest-ciszt�kat a m�rs�kelten magas �sztrog�nszint �s nagyon magas progeszteronszint jellemzi.

2. Az organikus ciszt�k val�di szervi betegs�gek. Alcsoportjai:
Nem daganatos organikus ciszta legt�bbsz�r az endometri�zis egyik megjelen�si form�ja.
A daganatos ciszta lehet j�indulat� �s rosszindulat�.
J�indulat� daganatos ciszt�k leggyakoribb t�pusai: dermoid ciszta, ny�kos mirigydaganat (cystadenoma mucinosum), sav�s mirigydaganat (cystadenoma serosum)
Rosszindulat� daganatos ciszt�k k�pezik a petef�szekr�kok 90%-�t. Legt�bbsz�r sav�s petef�szek ciszt�b�l indul ki. Amikor az egy�bk�nt j�indulat� sav�s petef�szek ciszta belfel�let�n karfiolszer� n�ved�kek k�pz�dnek, majd azokban r�kos elfajul�s k�vetkezik be, „borderline” (hat�rvonal) daganatr�l besz�l�nk. A bordeline daganat l�nyeg�ben j�indulat� �llom�nyba �gyazott kezd�d� petef�szekr�k.

 

A petef�szek ciszt�k el�fordul�sa

A petef�szek ciszt�s betegs�gei a n�i szervezet leggyakoribb betegs�gei k�z� tartozik, aligha van 30 �v felett olyan n�, akinek �let�ben ne fordult volna el�. A petef�szek ciszt�k t�bbnyire azonban t�net- �s panaszmentes, spont�n is legt�bbsz�r meggy�gyul� �llapotok.

A nagyon komoly figyelmet ig�nyl� ciszt�s petef�szekr�kok ritk�n fordulnak el�, az �sszes n�i r�kos betegs�g 1-2%-�t teszik ki. Jelent�s�g�ket nem a gyakoris�guk, hanem a diagn�zis �s ter�pia k�l�n�s neh�zs�gei adj�k meg.

 

A petef�szek ciszt�k okai

A funkcion�lis ciszt�k okait a fentiekben r�szletezt�k. A petef�szekr�k lehet egyetlen g�n �r�kletes hib�j�nak (BRCA mut�ci�k) k�vetkezm�nyei. Az okok egy�bk�nt nem ismeretesek. Statisztikailag igazolt, hogy a petef�szekr�k kock�zata ann�l nagyobb, min�l gyakrabban k�vetkezett be ovul�ci� a n� �lete sor�n. �gy fokozott a kock�zat korai pubert�s, k�s� v�ltoz�kor eset�n, tov�bb� nemi �letet nem �l�kn�l, nem sz�lt n�kn�l, ap�c�kn�l, stb. Sokszor sz�lt n�kn�l, k�l�n�sen, ha sok�ig szoptattak, tov�bb� hormon�lis fogamz�sg�tl�val v�dekez�kn�l a petef�szekr�k kock�zata l�nyegesen kisebb.

 

A petef�szek ciszt�k t�netei

Mivel a ciszta nem betegs�g, hanem sok betegs�g elemi jelens�ge, a petef�szek ciszta jellemz� t�neteit meghat�rozni nem lehets�ges. Akut hasi katasztr�fa k�p�ben mutatkozhat meg a ciszta, ha az megcsavarodik saj�t kocs�nya k�r�l (torquation cystae). Az �letvesz�lyes �llapot azonnali m�t�ti beavatkoz�st ig�nyel.

A petef�szekr�k a legalattomosabb r�kok k�z� tartozik. Els� t�nete sokszor a has�ri folyad�k (ascites) miatt el�redomborod� has, ami a hash�rty�n keletkezett �tt�teknek a jele.

 

A petef�szek ciszt�k lefoly�sa

A funkcion�lis petef�szek ciszt�k az alapbetegs�ggel p�rhuzamosan spont�n gy�gyulnak. J�indulat� daganatos ciszt�k eset�n a daganat extr�m nagyra megn�het, �sszenyomva a h�gyutakat, elsorvasztva a hasizmokat.

A rosszindulat� petef�szek ciszt�kra a gyors progresszi�, az �ltal�nos �llapot gyors roml�sa �s v�gzetes kimenetel a jellemz�.

 

A petef�szek ciszt�k diagn�zisa

Petef�szek ciszta felismer�se legt�bbsz�r ultrahangvizsg�lattal t�rt�nik, v�letlenszer�en, egy�b okb�l elv�gzett vizsg�lat ultrahangvizsg�lat sor�n.

A ciszta felfedez�se ut�n a legfontosabb eld�nteni, hogy az funkcion�lis vagy organikus. Ez laborat�riumi hormonvizsg�latokkal k�nny� feladat.

Amennyiben organikus ciszt�ra van gyan�, h�velyi ultrahangvizsg�latot v�geznek sz�nk�dolt k�sz�l�kkel. Val�di daganat gyan�ja eset�n CT, MRI v�gzend�, mellyel nemcsak a daganat, hanem annak v�rhat� st�diuma is kimutathat�.

Rosszindulat� daganat eset�n hasmegnyit�s (laparot�mia) indokolt, melynek c�lja a gy�gy�t�shoz sz�ks�ges ter�pia mellett a daganat klinikai st�dium�nak tiszt�z�sa.

Eredm�nyesnek mutatkoz� ter�pi�t k�vet� egy �v eltelt�vel szok�s m�sodik („second look”) hasmegnyit�st v�gezni a daganatmentess�g igazol�s�ra.

 

A petef�szek ciszt�k ter�pi�ja

A funkcion�lis t�sz�ciszta meggy�gyul fogamz�sg�tl� tabletta �s/vagy a pete�r�s be�ll�t�s�nak hat�s�ra.

A s�rgatestciszt�t kezelni nem szabad.

A t�sz�- �s s�rgatest-ciszta elk�l�n�t�se teh�t alapvet� fontoss�g�. K�l�n�sen akkor, ha a ciszta medd�s�g kezel�se sor�n jelentkezik. Ovul�ci�serkent� kezel�s sor�n fell�p� t�sz�ciszta eset�n ui. a beteg alulkezelt (el�gtelen a kezel�s), m�g s�rgates-ciszta eset�n a beteg t�lkezelt („hiperstimul�ci�”).

Az endometri�lis („csokol�d�”) ciszta m�r inakt�v, kih�lt folyamat, az endometri�zis elleni gy�gyszeres kezel�s teh�t felesleges, vesz�lyes �s �rtalmas. T�lzottan nagy, megcsavarodott ciszta vagy diagnosztikus neh�zs�gek eset�n seb�szi elt�vol�t�s j�n sz�ba.

A r�kos petef�szek ciszt�k kezel�se a radik�lis m�helt�vol�t�s mindk�t petef�szekkel, a kismedencei �s aorta melletti nyirokcsom�kkal. A m�t�thez tartozik a hash�rtyak�t�ny (nagycseplesz) elt�vol�t�sa az �tt�tek megel�z�se c�lj�b�l. Fontos a has�ri mos�folyad�k v�tele �s sejttani vizsg�lata is – f�k�nt a st�dium meghat�roz�sa c�lj�b�l.

A petef�szek ciszta progn�zisa az elm�lt 2 �vtizedben nem t�l sokat javult, de a javul�s d�nt�en a citosztatikus kemoter�pia fejl�d�s�nek (f�k�nt a platinavegy�letek �s tax�nok kifejleszt�s�nek) k�sz�nhet�.

 

Egy�b tudnival�k a petef�szek ciszt�kr�l

A mindennapi orvosi gyakorlatban, petef�szek ciszt�k eset�n jellemz� hib�kat k�vetnek el. Ilyenek pl.:

1. Megel�gszenek a petef�szek ciszta diagn�zissal �s aszerint kezelik. A petef�szek ciszta sz�mos betegs�g �sszefoglal� neve. A kezel�s el�tt a diagn�zist meg kell hat�rozni.
2. Medd�s�g kezel�se sor�n jelentkez� petef�szek ciszt�k eset�n nem tesznek k�l�nbs�get a t�sz�-, ill. s�rgatest-ciszta k�z�tt, ink�bb felf�ggesztik a kezel�st.
3. L�nyegtelen pl. endometri�lis ciszt�t is t�lzottan agressz�ven kezelik (pl. a nemi hormon�lis m�k�d�s le�ll�t�s�val – GnRH anal�gokkal), ak�r teljesen feleslegesen hasi m�t�tet is v�geznek.

A petef�szek ciszt�k 90%-ban pete�r�si el�gtelens�gb�l ad�d� t�sz�ciszta, mely nagyon k�nnyen, �s vesz�lytelen�l kezelhet�. A kezel�s megv�laszt�sa att�l f�gg, hogy a n� teherbe akar-e esni, vagy ink�bb v�dekezni szeretne.