Paranoia �s skizofr�nia

A paranoidit�s, mint jellegzetes szem�lyis�gvon�s a h�tk�znapi gyanakv�st�l a szem�lyis�g sz�tes�s�t jelent� pszich�zisig terjed�en sz�les sk�l�n mozog. A k�r�s �llapototok �s a norm�l karakterjegyek k�z�tt nincs �les hat�r, s�t egyazon szem�ly hosszmetszeti k�pe is jelent�s hull�mz�st mutathat aszerint, hogy a paranoidit�s milyen m�lys�gben hatja �t, veszi ig�nybe a szem�lyis�get.

Az egyes s�lyoss�gi fokok a hagyom�nyos pszichopatol�gia nyelv�n a k�vetkez�k:
Paranoid karakter: �ltal�ban bizalmatlan, gyanakv�, nehezen kooper�l�, „mag�nak val�" ember, de szoci�lis kapcsolatai, munkak�pess�ge, �ltal�nos �letmin�s�ge nem deficites. A paranoidit�s gyakran csak bizonyos szem�lyekre, vagy szitu�ci�kra vonatkozik, �s egy�b vonatkoz�sban nem. A paranoid karaktervon�sok az �letkor el�rehaladt�val megkem�nyednek, hangs�lyosabb� v�lnak.

Paranoid szem�lyis�gzavar: a gyanakv�s, bizalmatlans�g, �rt� sz�nd�k felt�telez�se alapvet�en �s m�lyen meghat�rozz�k a szem�lyis�get. K�vetkezm�nye s�lyos alkalmazkod�si zavar, teljes�tm�ny probl�m�k, az indulati �let szab�lyozatlans�ga, az �letmin�s�g tart�s deficitje, id�szakosan pszichotikus szint� regresszi�.

Paranoia: a szem�lyis�g megtartott, az alkalmazkod�si funkci�k megfelel�ek, a k�t�d�si k�pess�g, szociabilit�s, teljes�t�k�pess�g j�, ugyanakkor j�l kidolgozott, rendszerezett t�veszme van jelen. Ebben a vonatkoz�sban a szem�ly igen heves indulatokat �l �t, �s adott esetben ezeket ki is nyilv�n�tja. T�bbnyire kiv�l�an disszimul�lnak, ha a t�veszm�vel �sszef�gg� kritikus pont �rintetlen marad, semmi nem utal k�ros folyamatra. Ellenkez� esetben viszont robban�sszer�, befoly�solhatatlan, hamis kiindul�pontra logikusan fel�p�tett szenved�lyes kit�r�snek lehet�nk tan�i. A t�veszmerendszerben bels� logika �rv�nyes�l, ebben a szem�ly megingathatatlan, ugyanakkor az �let m�s ter�letein megfelel�en funkcion�l. El�fordul, hogy az �rintetteken, vagy a k�zvetlen hozz�tartoz�kon k�v�l m�s nem �szleli a patol�gi�s �llapotot.

Prafr�nia eset�n a doxazm�k kev�sb� logikusak, a szem�lyis�g nagyobb r�sz�t uralj�k, ennek k�vetkezt�ben a szoci�lis funkci�k er�sen k�rosodnak. Itt is nagy indulati t�bblettel t�rsul a paranoid t�veszme.

Paranoid szkizofr�nia: a szem�lyis�g sz�tes�s�vel j�r� �llapot. A t�veszm�k nem alkotnak rendszert, bizarr, ellentmond�sos, k�ptelen elemeket tartalmaznak. Az �rz�kcsal�d�sok bizonytalanok, pl. a m�rgez�si t�veszm�t�l szenved� beteg k�l�n�s �zt �rez, vagy furcsa szagot �szlel, ezek nem hallucin�ci�k, ink�bb „olyan, mintha" jelleg�ek. �gy �rzi, hogy az �let�re t�rnek, emiatt hevesen szorong, f�lelem�rz�s gy�tri.
„A k�v�nak furcsa �ze volt, �s el is �lmosodtam t�le, nyilv�n beletettek valamit". „ Furcsa szagot �reztem, �s azt�n h�nyingerem lett, megf�jdult a fejem. Ez a g�zt�l volt, amit beengedtek az ajt�r�sen, hogy elk�buljak" – mondja a beteg.

Diagnosztika
A paranoid k�rk�pek diagnosztik�ja nem k�nny�, mivel a betegek gyakran olyan sikeresen disszimul�lnak, hogy m�g tapasztalt pszichi�ter sem veszi �szre a rendezett viselked�s, �letvitel m�g�tt rejl� t�veszm�ket, k�r�s lelki �llapotot. Gyakran csak a hosszmetszeti k�p ismeret�ben, illetve heteroanamn�zis seg�ts�g�vel lehet fel�ll�tani a helyes diagn�zist.

Ki kell z�rni az organikus h�tteret, amely el�id�zhet hasonl� t�neteket, ugyan�gy kiz�rand� a k�l�nb�z� drogokkal, bele�rtve az alkoholfogyaszt�st is, val� vissza�l�s. El kell k�l�n�teni a paranoid �llapotokat a szkizofr�ni�t�l �s az affekt�v zavarokt�l is.
B�r a paranoid �llapotok etiopatogen�zise pontosan nem ismert, a tapasztalat azt mutatja, hogy bizonyos �lethelyzetek �s szem�lyis�gjegyek val�sz�n�s�tik a betegs�g kialakul�s�t.
- paranoid zavarok a csal�dban
- �rz�kszervi, els�sorban hall�si fogyat�koss�g
- epilepszia, organikus betegs�gek
- kultur�lis izol�ci�
- kommunik�ci� k�ptelens�g idegen nyelvi k�rnyezetben
- alkohol, k�b�t�szer
- kisebbs�ghez tartoz�s
- elnyom�, diktat�rikus t�rsadalmi k�rnyezet

A jelent�sebb pszichol�giai elm�letek saj�t terminol�gi�juk ment�n magyar�zz�k a paranoid �lm�nym�d kialakul�s�t.

Paranoid szem�lyis�gzavar a DSM-IV szerint
Szem�lyis�gzavarr�l akkor besz�l�nk, ha az �lm�ny �s viselked�sminta tart�san �s jelent�sen elt�r a szem�lyes kult�ra elv�r�sait�l �s ez az al�bbi ter�letek k�z�l legal�bb kett�ben megnyilv�nul:
1. kognit�v funkci�k
2. affektivit�s
3. interperszon�lis kapcsolatok
4. impulzuskontroll

A tart�s minta rugalmatlan, jelent�sen befoly�solja a szoci�lis helyzeteket, szenved�st okoz�, rontja az �letmin�s�get. Kezdete legal�bb a serd�l�korra tehet�, �s a pubert�s meghalad�s�val nem m�lik el. Nem magyar�zhat� jobban m�s ment�lis betegs�ggel, �s nem pszichoakt�v szernek a k�vetkezm�nye.
Paranoid szem�lyis�gzavar eset�n ezek az �ltal�nos krit�riumok a paranoidit�sra jellemz� von�sokat mutatnak. Kora feln�ttkort�l kezdve megnyilv�nul� �ltal�nos bizalmatlans�g �s gyanakv�s �gy, hogy m�s emberek megnyilv�nul�sait rosszindulat�nak felt�telezi, �rt� sz�nd�kot, h�ts� jelent�st tulajdon�t neki.

Az al�bbiak k�z�l legal�bb 4 megl�te sz�ks�ges a diagn�zis fel�ll�t�s�hoz:
1. alaptalanul felt�telezi, hogy m�sok kihaszn�lj�k, becsapj�k
2. indokolatlanul bizalmatlan csal�dtagokkal, bar�tokkal szemben
3. rejt�zk�d�, titkol�dz�, mivel att�l tart, hogy az inform�ci�t ellene fogj�k ford�tani
4. esem�nyeknek, megjegyz�seknek rejtett rosszindulatot, fenyeget�st tulajdon�t
5. tart�s neheztel�s, v�lt, vagy val�s s�relmek miatt. Nem felejt, �s nem bocs�t meg.
6. v�lt s�relmekre gyorsan �s d�hvel reag�l
7. visszat�r�en �s alaptalanul gyanakszik partnere szexu�lis h�s�g�re

A fenti von�sok nem szkizofr�nia, vagy pszichotikus zavar sor�n jelentkeznek, �s nem tulajdon�that�ak pszichoakt�v szer, vagy �ltal�nos eg�szs�gi �llapot �lettani hat�s�nak.

Paranoid szkizofr�nia a DSM-IV szerint
1. Nem bizarr t�veszm�k /azaz a t�veszm�k olyan helyzetekre vonatkoznak, amelyek a val� �letben is el�fordulnak, mint pl. �ld�ztet�s, m�rgez�s, h�tlens�g/.
2. A szkizofr�nia jellegzetes t�netei k�z�l nincs jelen:
- bizarr t�veszme
- vizu�lis, vagy akusztikus hallucin�ci�
- inkoherens besz�d
- szembesz�k�en sz�tesett, vagy kataton viselked�s
- negat�v t�netek
3. Eltekintve a t�veszm�k �s azok folyom�nyainak befoly�s�t�l, a viselked�s nem bizarr, a tev�kenys�g nem k�rosodott
4.Ha hangulatzavarral t�rsul, akkor annak id�tartama a t�veszm�s zavarhoz k�pest r�vid volt.
5.A zavar nem pszichoakt�v szer, vagy �ltal�nos eg�szs�gi �llapot �lettani hat�sa k�vetkezm�nye.

A paranoid �llapotok kezel�se
A paranoid betegek kezel�s�n�l k�zponti jelent�s�ge van az orvos-beteg viszonynak. Nem k�nny� elnyerni a gyanakv� beteg bizalm�t, kialak�tani azt a nem t�l k�zeli, de nem is t�ls�gosan t�vols�gtart� kapcsolatot, ami fenntartja a beteg kooper�ci�s k�szs�g�t.

A t�vk�pzetekkel kapcsolatban az orvos k�t hib�t k�vethet el: l. ha nem vitatkozik, �s elfogadja igaznak a beteg k�ros gondolatmenet�t att�l val� f�lelm�ben, hogy k�l�nben fak�pn�l hagyja a beteg, vagy 2. vitatkozik, igyekszik bebizony�tani a beteg t�ved�s�t, megc�folni gondolatmenet�t. A m�sodik esetben a beteg val�ban azonnal megszak�tja a kapcsolatot, de az egyet�rt�, r�hagy� magatart�s sem hozza meg a k�v�nt eredm�nyt. A paranoid beteg rendk�v�l �les megfigyel�, k�l�n�sen �rz�keny a metakommunik�ci�ra, ez�rt el�bb ut�bb �szre fogja venni a sz�nlel�st, �s emiatt hagyja ott orvos�t. Helyesebb, ha az orvos sem az egyik, sem a m�sik �ll�spontra nem helyezkedik, hanem azt k�pviseli, hogy � ugyan nem �rt egyet a beteggel, de tudom�sul veszi, mint szuver�n elk�pzel�seket. A paranoid ember olyan er�sen meg van gy�z�dve az igaz�r�l, hogy nincs sz�ks�ge k�l�n meger�s�t�sre, val�j�ban azt v�rja, hogy tiszteletben tarts�k az �ll�spontj�t.

A betegnek a t�veszm�kkel kapcsolatban nincs bel�t�sa, ez�rt a kezel�s sem azok ment�n t�rt�nik. T�bbnyire a felzaklatott �llapotot k�s�r� affekt�v �s vegetat�v t�netek adnak okot orvosi beavatkoz�sra. A neuroleptikumok a tapasztalat szerint kedvez�en hatnak a fesz�lts�gre, agressz�v izgalmi �llapotra, alv�szavarra, affekt�v zavarra, b�r term�szetesen nem befoly�solj�k az oki t�nyez�ket. A gy�gyszer megv�laszt�s�n�l gondolni kell a lehets�ges mell�khat�sokra, mivel a nem k�v�nt jelens�gek a beteg egy�ttm�k�d�s�t vesz�lyeztetik.

A paranoid �llapotok kezel�se t�bbnyire ambul�ns keretek k�z�tt zajlik, t�g teret engedve a k�l�nb�z� egy�ni, vagy csoportos pszichoter�pi�s ell�t�snak. Vesz�lyeztet� izgalmi �llapotban, s�rg�ss�gi esetben neuroleptikumot adunk, �s k�rh�zi, szakorvosi ell�t�st biztos�tunk.