A The American Journal of Clinical Nutrition cikke szerint napjainkban az id�sebb feln�ttek vaks�g�nak kialakul�s��rt els�sorban ez a k�r tehet� felel�ss�. A tanulm�ny szerz�i arr�l sz�moltak be, hogy a sz�nhidr�tokban gazdag t�pl�lkoz�s �sszef�gg�sbe hozhat� a s�lyos szemprobl�ma kialakul�s�val. A glik�mi�s index az a mutat�, aminek alapj�n m�rik a szakemberek, hogy egy adott �lelmiszer milyen m�rt�kben emelheti meg a v�rcukorszintet. Azt mutatja meg, hogy a sz�nhidr�t milyen gyorsan bomlik le (metaboliz�l�dik) a szervezetben – min�l hamarabb alakul �t cukorr�, ann�l magasabb a jelz� sz�m.
 
Az egyszer� sz�nhidr�tot – mint amilyen p�ld�ul az �dess�gekben, a sajtos pizz�ban, feh�r keny�rben vagy egy�b cukorral, sziruppal �des�tett �lelmiszerekben van – gyorsan lebontj�k a sejtek, viszont a barnarizsben, �rp�ban, z�ldf�l�kben tal�lhat� �sszetett sz�nhidr�tot csak lassan.
 
A magas glik�mi�s index� �lelmiszerek fogyaszt�sa felel a cukorbetegs�g, a kering�s k�rjai �s bizonyos tumorok kialakul�s��rt, v�lik az amerikai t�pl�lkoz�si szaklap cikk�nek szerz�i. A kutat�k t�bb mint 4 ezer 55-80 k�z�tti szem�lyt vontak be a szem eg�szs�g�t figyel� hossz� t�v� vizsg�latukba. Minden r�sztvev�nek - legal�bb az egyik szem�nek - viszonylag �les volt a l�t�sa �s a szemlencse el�g tiszta volt ahhoz, hogy a fot�z�s r�v�n j�l lehetett diagnosztiz�lni, fenn�ll-e a makula degener�ci�. A makula az idegh�rtya s�rg�s ter�lete a szem h�ts� p�lus�n, szemben a pupill�val. �tm�r�je 5 millim�ter. �pp�gy, mint az idegh�rtya t�bbi r�sze, amely a szem bels� felsz�n�nek nagy r�sz�t kib�leli, ez is sz�mtalan f�ny�rz�kel� sejtet tartalmaz.
 
Ha egy bizonyos t�rgyra n�z�nk, annak k�pe a makul�ra esik. Az idegh�rtya t�bbi r�sz�vel ellent�tben ezt a k�pet �lesen l�tjuk, mert a makul�ban a fot�receptorok k�l�n�sen s�r�n helyezkednek el. Leg�lesebben pontosan a makula k�zep�n, a foveol�ban l�tunk.
 
A tud�sok �sszesen nyolcezer szemet vizsg�ltak meg, a betegs�g s�lyoss�g�t 1-5 k�z�tti sk�l�n jel�lt�k. A vizsg�lat r�szt vev�k k�z�l senki sem volt diab�teszes.
 
Az �lelmiszerfogyaszt�si szok�sokat pontosan jel�lt�k a k�rd��veken. Az �letkor, a nem, a k�pzetts�gi szint, testt�megindex, alkoholfogyaszt�si szok�sok figyelembev�tel�vel - a n�gy �ven �t tart� nyomon k�vet� vizsg�lat v�g�n - �gy tal�lt�k, hogy min�l magasabb a bevitt t�pl�l�k glik�mi�s indexe (f�ggetlen�l az elfogyasztott sz�nhidr�t mennyis�g�t�l), ann�l nagyobb val�sz�n�s�ggel alakult ki az egy�nn�l a makula degener�ci�. A t�bl�zat fels� �t�d�be es� szem�lyekn�l 40 sz�zal�kkal volt nagyobb a kock�zat, mint az als� egy�t�dben.

A cukor val�j�ban �zemanyag a sejtek sz�m�ra, sz�gezi le Allen Taylor, a Tufts University laborat�rium�nak vezet�je, �m ha t�l nagy mennyis�gben jut a szervezetbe, rombol� hat�s�. Azt is hozz�tette, hogy laborat�riumi �s �llatk�s�rletek alapj�n tudni, a sz�nhidr�t k�ros�tja a sejtek feh�rj�it, �s befoly�solja, m�dos�tja m�k�d�s�ket, ami a sejtre n�zve ak�r m�rgez� hat�s� is lehet.
 
A pontos mechanizmust egyel�re nem ismerik ugyan a tud�sok, a tanulm�ny szerz�i �gy v�lik, a magas gluk�z-koncentr�ci� vesz�lyt jelent a retin�ra �s a szem hajsz�lereire n�zve – olyannyira, hogy a magas glik�mi�s index� t�pl�lkoz�s gyullad�st id�z el� �s n�veli a stressz val�sz�n�s�g�t.
 
A fenti meg�llap�t�sok ellen�re a kutat�k kitartanak amellett, hogy az id�sebb �letkor, az alacsonyabb iskol�zotts�gi szint, a doh�nyz�s m�gis j�val fontosabb kock�zati t�nyez� lehet e betegs�g kialakul�sa szempontj�b�l, mint a t�pl�lkoz�s. Azt is hozz�teszik, nincs felt�tlen�l ok-okozati �sszef�gg�s, tov�bbi hossz� t�v� vizsg�latokra volna sz�ks�g a mechanizmus pontos meg�rt�s�re. Dr. Taylor a sz�nhidr�tot elhagy� di�t�t pedig nem tartja egy�rtelm�en k�vetend� p�ld�nak. De a m�rt�kletess�get �s a cukor ker�l�s�t v�ltozatlanul megfontoland�nak tartja. Napjainkban ugyanis j�val t�bb egyszer� cukrot fogyasztanak az emberek, mint a m�ltban, holott a szervezet sz�m�ra minden szempontb�l eg�szs�gesebb volna, ha visszat�rn�nk a z�ldf�l�khez.